A Hét 1978/2 (23. évolyam, 27-53. szám)

1978-07-15 / 29. szám

DÁVID TERÉZ SZLOVÁKUL ÉS CSEHÜL Nemrég egy írói összejövetelen sok szó esett arról, hogy műfordítóink munkája aránytalanul csekély viszon­zásra talál. A legjelesebb szlovák mű­fordítók - elsősorban Anna Lesnára, Vojtech Kondrótra és Karol Wla- chovskýra gondolok - a magyarországi írókat és költőket részesítik előnyben, alighanem azért, mert munkáik ottani megjelenése nagyobb visszhangot kelt, és nagyobb megbecsülést jelent szá­munkra. (Ezek a fordítások egyébként - a közös, kölcsönös könyvkiadási egyezmény keretében - itt nálunk és Budapesten is megjelennek, amint ezt számos eset bizonyítja,) A cseh műfordítók, így Ladislav Hra­dil, Zádor András és Zádor Margit hasonlóan előnyben részesítik a ma­gyarországi szerzőket. Bizonyára nem érdektelen, ha ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a Madách évente egy tucatnál is több cseh, illetve szlo­vák művet jelentet meg, s a számot egy-két művel az Európa Kiadó is gya­rapítja. Amíg tehát olvasóink a legkitűnőbb fordítások révén bőséges tájékoztatást kapnak az új szlovák és cseh iroda­lomról - nemrég Tőzsér Arpád értő válogatásában és kitűnő Utószavával Vilém Závada költészetét ismerhettük meg -, addig a viszonzás igen csekély, s alig egy-két íróra vonatkozik. A nem éppen áldásosnak mondható helyzeten keveset változtat, hogy nemrég Dávid Teréz A feneketlen láda kincsei című gyermekkönyvét a Mladé Letá jelent­tette meg Mária Števková kitűnő át­ültetésében, a Mladá Fronta pedig 20 000 példányban az Időzített boldog­ság című ifjúsági regényét adta ki csehül. A feneketlen láda kincsei megjele­nése idején megírhattam, hogy Dávid Teréz - mint a gyermeki lélek alapos ismerője - jól beleélte magát kis hőse érzelmi életébe, zökkenők nélkül, szí­nesen és elevenen világította át kis hőse képzeletének világát, s fordulato­son tette elevenné mondandóját. A szlovák fordítás ennek elismerését jelenti, s igazolja azt is, hogy Dávid Teréz könyvéből nem hiányzik az a költői hév és mesélő készség, amely a kis olvasót lebilincseli. A csehül megjelent Időzített boldog­ság - Anna Rossová gonos fordításá­ban - sem vesztette el aktualitását, írója megőrizte a fiatalság problémái iránt való érdeklődését, s műve - ha nem is mondható szenvedélyesnek és hiánytalan szemléletűnek - minden­képpen hatásos és lebilincselő, van hitele és életigazsága. A kötet jóval több egy vonzó riportszerű beszámoló­nál, csak azt hiányolhatjuk, hogy ebben - a megjelenése idején úttörő­nek mondható - munkájában a szerző nem mélyedt el jobban. Hiányoljuk a gondosabb és alaposabb munkát, amely lehetőséget adott volna az ifjú­ság problémáival (színművekben és prózában) gyakran foglalkozó írónak erőteljesebben megrajzolni a társadal­mi hátteret is, amelyben a történet le­pereg. A cseh fordítás egyúttal azt is igazolja, hogy Dávid Teréz mondandó­ja ebben a regényformában sikeresebb, mint a tudtommal szlovák és cseh színpadon is előadott színjátéka. örömmel regisztrálnánk, ha ezt a kezdetet a további fordítások sora kö­vetné. Átültetésre alkalmas mű akadna bőven, s ezt ismételten hangoztatjuk. EGRI VIKTOR A magyar irodalom kétségtelenül legegyénibb stílusú és egyik leg­tehetségesebb írója, Krúdy Gyu­la 1878. október 21-én született Nyír­egyházán. A centenárium alkalmából mind a Magyar Népköztársaságban, mind az ország határain túl rendezvé­nyek sokaságával emlékeznek meg a nagy magyar íróról. Erről beszélgettünk az író Budapesten élő lányával, Krúdy Zsuzsával. — A hazai rendezvények közül me­lyek a legjelentősebbek? — Mivel igen sok a tervbevett akció és rendezvény, talán valóban csupán a legjelentősebbekről szólok. A Magyar Irodalomtörténeti Társulat Nyíregyházán háromnapos vándorgyűlés keretében emlékezik meg a Krúdy-centenárium- ról. Ugyancsak Krúdy élete és írói mun­kássága lesz a fő témája az idei Nyír­egyházi Nyári Egyetemnek is. A Petőfi Irodalmi Múzeum szintén több jelentős akciót tervez: itthon, valamint több kül­földi múzeumban nagyszabású Krúdy- kiállítást rendez, kiadja a kb. 10 ezer adatot tartalmazó Krúdy-bibliográfiát és megjelenteti a Krúdy-ikonográfiát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Krúdy Budapestje című kiadvánnyal emléke­zik meg az évfordulóról. A Szépirodal­mi Könyvkiadó a Krúdy életmű-sorozat kötetein kívül az évforduló alkalmából jelenteti meg a Gordonkázás című kö­tetet. A könyv Krúdy Gyula életrajza, s én vagyok a szerkesztője. A Magyar Posta Krúdy-emlékbélyeg kibocsátásá­val emlékezik meg az évfordulóról. Ér­tesüléseim vannak arról is, hogy a kül­földön működő magyar intézetek em­lékműsorok összeállításával, különféle rendezvényekkel készülnek az évforduló megünneplésére. Érdekességként emlí­tem meg, hogy a Magyar Vendéglátó­ipari Szakiskola az évforduló alkalmá­ból felveszi Krúdy Gyula nevét. Ügy gondolom, ez meglehetősen indokolt is, hiszen nincs még égy magyar író, aki annyit írt volna az ételekről, italokról és a vendéglátásról, mint amennyit az édesapám. Ha ezeket az írásait kiad­hatnánk, több kötetnyi sorozat állna össze. A felsorolt akciókon, rendezvé­nyeken kívül természetesen sok-sok egyéb rendezvényre is sor kerül: lesz­nek előadások és beszélgetések Krúdy- nek előadások és beszélgetések Krúdy műveiről a legkülönfélébb fórumokon, iskolákban és könyvtárakban, s a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televízió adá­sainak keretében is több Krúdy-műsor kerül bemutatásra. — Az ön véleménye szerint kedvező fogadtatásra találnak-e a Krúdy-művek a mai olvasók körében? — Feltétlenül. Minden jel arra mu­tat, hogy Krúdy Gyula népszerűsége tö­retlen, könyvei jól fogynak, pedig egyik­másik 40—50 ezres példányszámban je­lenik meg, mint például a második élet­mű-sorozatának egyes kötetei. Közis­mert, tény, hogy Krúdy Gyula a legter­mékenyebb magyar prózaírók egyike. 55 és fél éves volt, amikor elhunyt, s életében ugyanannyit írt, mint a na­gyon szorgalmas és nagyon termékeny Jókai Mór, aki — mint ismeretes — egy teljes negyedszázaddal tovább élt. De Krúdy műveinek természetesen nem­csak mennyiségi, hanem főleg minőségi értéke van. Ha ez nem így lenne, akkor az olvasók körében nerft lennének oly népszerűek, és az író nem élvezné az olvasók nem múló szeretetét és érdek­lődését. Hiszen az idő a legnagyobb kritikus! — Hasonlóan kedvező a Krúdy-mű­vek fogadtatása külföldön is? — A Krúdy-művek közül külföldön ed­dig legnagyobb példányszámban A vö­rös postakocsi jelent meg. Ezt a re­gényt német, angol, bolgár, cseh és szlovák nyelven is kiadták és most van az előkészítés stádiumában a román ki­adás. Szlovák nyelven A podolini kísér­tet is megjelent. S mivel tudom, hogy ez a beszélgetés a szlovákiai olvasók számára készül, legyen szabad megje­gyeznem, hogy bizony nagyon kevés Krúdy-mű jelenik meg Szlovákiában ah­hoz képest, hogy milyen sokat írt Krúdy Gyula Szlovákia tájairól, az itt élő em­berekről, Itt töltött Ifjúkoráról. Pl. szá­mos Szinbád-novellájában, valamint a Tizenhat város tizenhat leánya, A po­dolini takácsné című köteteiben és szá­mos egyéb művében. Egyébként telje­sen érthetetlen számomra, miért nem játsszák Az arany meg az asszony cí­mű egyfelvonásos operáját Szlovákiá­ban és általában Csehszlovákiában, ahol annyi, de annyi kiváló operoház van. Ennek az operának a zeneszerző­je Kenessey Jenő. Az igen hangulatos opera a XV. századbeli Lőcsén játszó­dik, a hűségről és a szerelemről szól. A műnek van mondanivalója a mai szlovákiai nézők számára is, hiszen a cselekmény a mai Szlovákia területéhez fűződik. Annak a gondolata is megfor­dult már nemegyszer a fejemben, hogy nagyon szép közös, tehát szlovák—ma­gyar kooprodukciós filmet lehetne ké­szíteni A podolini kisértet című Krúdy- regényből. Ez a regény, Krúdy egyik ko­rai alkotása — véleményem szerint — mintha film-alapanyagnak született vol­na .. . Miután beszélgetésünket befejeztük, megígértem Krúdy Zsuzsának, hogy fel­hívom az illetékesek figyelmét az ope­rával és a filmmel kapcsolatos meg­jegyzéseire. Nos, tisztelt IlletékesekI Az októberi centenáriumig már aligha va­lósíthatók meg az író lányának elkép­zelései. De Krúdy Gyula életműve és írói nagysága iránti méltó tisztelgésünk lenne az évforduló utáni időszakban mind az opera csehszlovákiai bemuta­tása, mind pedig A podolini kisértet cí­mű Krúdy-regény alapján elkészítendő koprodukciós film realizálása is. Krúdy Gyula ezt megérdemelné, hiszen Krúdy Gyula nemcsak a miénk, hanem az egyetlen és oszthatatlan emberi kultú­ráé is! Sági Tóth Tibor ..Kinek szól ez az illemtan? Kezdők­nek és haladóknak, tehát fiataloknak, tizennégytől hatvanig. Hogy miért? Mert mindenki megtalálja benne a ma­gáét. és egy kicsit megtalálja benne magát is, A szerzők bizony tollhegyre tűzték ebben a könyvben egész mai életünket" — olvassuk Kovács Judit és Osvát Katalin Nemcsak illemtan .., című most megjelent könyve hátlapján. A könyv egyébként valóban „nemcsak Illemtan", nanem egyszersmind szóra­koztató olvasmány is: sok vidámsággal, humorral fűszerezve, meghökkentő és mulattató példákkal szemléltetve mu­tatja be, milyenek vagyunk, és hogy milyennek kellene lennünk. A kötetet Kaján Tibor rajzai Illusztrálják. Az Olcsó Könyvtár sorozatban három könyv Is megjelent a közelmúltban: Jókai Mór Sárga rózsáját bizonyára nem kell bemutatnunk olvasóinknak, hiszen népszerűségben a méltán híres Jókai-nagyregényekkel vetekszik ez a füzetnyi vastagságú könyvecske. Heltai Gáspár novella-füzére, amely most Ponciánus császár históriája címmel látott napvilágot, mór kevésbé ismert olvasóink előtt. Tájékoztatóul itt a könyv Utószavának íróját, Nemeskürty Istvánt idézzük: „Heltait. . . ez érde­kelte: a mese, a csattanó, az érdekes fordulatok, a lélektani hitel és az ese­mények indokolása. S fittyet hány -a szemérmes füleket sértő modornak-, történeteit alaposan megfűszerezte, borsos-paprikás kiszólásai pedig semmi kétséget nem hagynak a novellák hő­seinek erkölcsi állapota felöl." Az Olcsó Könyvtár sorozatban megjelent harma­dik kötet Thomas Mann A kiválasztott című regénye. Hőse, Grigorsz, valósá­gos halmaza a test bűneinek — test­vérszerelemben fogant és vérfertőzést követ el. Bűnét elképesztően súlyos ve- zeklés utón (tizenhét éven át él egy kősziklán, jóformán minden táplálék nélkül, amíg az éhségtől-szomjúságtól akkorára zsugorodik, mint egy sün) a teljes bocsánat és felemeltetés követi: a mormotává töpörödött teremtményből — az egykori hercegből — pápa lesz, Isten földi helytartója. A Sátán hatal­ma véges, csak a kegyelem végtelen — halljuk a regény végén, amikor a tör­ténet „szerzője", Clemens barát, a Szent Gallen-i szerzetes, az Elbeszélés Szellemének őrzője elbúcsúzik olvasói­tól. Thomas Mann utolsó regényét, A kiválasztottat Jékely Zoltán kitűnő fordításában és utószavával olvashat­juk, A Magvető és a Szépirodalmi Könyv­kiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulás után született, kiemel­kedő alkotásait adja közre száz kötet­ben. A sorozat legújabb köteteként megjelent Sarkad! Imre Regények cí­mű könyve a korán elhunyt szerző öt regényét — az Oszlopos Simeot, a Ta­nyasi dúvadot, a Viharbant, a Bolond és szörnyeteget és A gyávát — tartal­mazza. A szerelem, a gyávaság, az újrakezdés, a csömör, a hirtelen fel- lángolás és a cinikus érdekharc motí­vumai úgy ölelkeznek ebben az öt — különböző környezetben, társadalmi ré­tegben játszódó — regényben, hogy szinte összeolvadnak egymással, mint egy nagy társadalmi regény különböző szálai. Legifjabb olvasóinknak — de nem­csak nekik — ezúttal a Hetvenhét magyar népmese című könyvet ajánl­juk. amely Illyés Gyula mesefeldolgo­zásait tartalmazza, s immár nyolcadik kiadásban látott napvilágot. A felnőttek érdeklődésére is számítható kötetet Szántó Piroska rajzai illusztrálják. A KÖZELGŰ KRÚDY- ÉVFORDULÓRÓL (Beszélgetés Krúdy Zsuzsával, az fró lányával) 14 ÚJ KÖNYVEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom