A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-15 / 29. szám

(DOMl

tengeri és más központjaival. A bolgár archeológusok megdöntötték az efféle helytelen állításokat. Munkájuk eredményével most fővárosunk lakosai is megismerkedhettek, mert a Thrák kultúra és művészet a mai Bulgária területén című kiállítás - amely már „bejárta" az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosait, Kubát és Mexikót - június 13-án Bratislavába „érkezett“: július 7-ig tekinthettük meg a Szlovák Nemzeti Galériában. Arany-, ezüst-, bronz-, vas- és agyagedények, -eszközök, -idolok, -ékszerek stb. közvetítették hozzánk Orfeusz hazájának üzenetét: hogy a mai bolgár terület középkori kultúrájának megalapítói, a thrákok, egészséges művészi hagyományok hordozói voltak; hogy művészetük nem külső impulzusok hatására jött létre,

hanem ellenkezőleg: a thrák művészet volt pozitív hatással a szkíták, illírek, kelták és más ókori népek esztétikai nézeteinek fejlődésére. A thrák művészet ma is üde, eredeti, sajátos. S fokozatosan eljut arra a helyre, amely az emberi kultúra és művészet történelmében megilleti...

VARGA ERZSÉBET

1. Arany pektorále (i. e. V. század)

2. Arany amfora (a panagjuristei kincsből, i. e. III.—IV. sz.)

3. Rhyton (amazonfej-alakú arany edény Panagjuristeből, i. e. III.—IV. sz.)

4. Ezüst rhyton (Borovo, i. e. IV. sz.)

bércen emelkedő s még ma is fennségesen ható romjai. Alatta terül el Tornaváralja (Turnianske Podhradie), a Torna és Áj települések közigazgatási egyesítésével létrehozott község. Tornáról kapta a nevét az egykori Torna vármegye. A vár többször gazdát cserélt a századok folyamán. IV. Béla király, a tatárok elől menekülve, átmenetileg szintén menedéket talált itt, illetve a Szádelői-völgy egyik barlangjában. A monda szerint ivott a Királykút vizéből, erről kapta nevét a forrás. Torna vára a 15. századtól a Bebek család tulajdonában volt. 1652-ben átmenetileg a törökök kezére került. A Thökölyháborúk után 1685-ben a császári csapatok lerombolták. Máig fennmaradt romjaiban a 16. századból származó erődítmény egy része, továbbá egy torony és részben a tulajdonképpeni lakókastély.

Torna vára körül a 11—12. században alakult ki a királyi vármegye, s a vár alatt a község. IV. Béla 1243-ban különböző kiváltságokkal ruházta fel, egyebek között megadta polgárainak a szabad bíróválasztás jogát.

A község művészettörténeti emlékei közül meg kell említeni a 17. században épült reneszánsz kastélyt, az 1820-ból származó volt vármegyeházát, a 14. században épült katolikus templomot, amely mai végleges formáját a 18. században elkezdett és a 20. században befejezett újjáépítés, bővítés során kapta.

A templomban a 18. századból származó értékes falífestmények vannak, azonkívül van itt egy 1406-ból származó feliratos sírtábla, epitáfium.

Torna várától keletre, mintegy 12 kilométerre, a Torna völgyének zárlatában fekszik az egykor jelentős város, Szepsi. A 12. század második felében szász telepesek alapították. A tatárjáráskor a Szepességbe menekültek, s a tatárok kitakarodása után 1245-ben tértek vissza otthonaikba. Szepsi 1345-ben még királyi község volt, később azonban földesúri hűbérbirtok lett. A 18. század elején kolerajárvány pusztított itt. 1850-től Abaúj-Torna vármegye csereháti járásának székhelye volt, főszolgabírói hivatallal és járásbírósággal.

Kultúrtörténeti emlékei közül említést érdemel a 15. századból származó gótikus templom. 1646- ban, majd a 19. század végén s legutóbb 1935-ben restaurálták. Igen szép gótikus portálja a templom déli oldalán.

Ezzel végigbarangoltuk a Torna völgyét, megismerkedtünk szépségeivel, érdekességeivel. Hisszük, hogy sikerült sokak érdeklődését felkeltenünk hazánk e szép tája iránt, s legalább a még szép napos koraősszel felkeresik ezt a nem mindennapi szépségekben bővelkedő vidéket.-dl-