A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-15 / 29. szám

HALLOTTUK LVASTIJK ÁITIJIÍ ■■■■■■■■ FILM A vágy ereje A Juan Antonio Bardem rendezte spa­nyol iilm három évvel ezelőtt, 1975-ben készült, de készülhetett volna akár húsz évvel előbb is, hiszen a mai ember gond­jairól, a mai spanyol társadalom prob­lémáiról semmit sem mond, holott va­lóságos társadalmi „drámaként" in­dul: Javier, a reklámirodában dolgozó fiatalember, beleszeret egy fiatal lány­ba, Junába (akiről o történet végén ki­derül, hogy nem is Juna, hanem Kata­­lina és nem is lány, hanem egy öreg­ember felesége); szerelmük azonban nem lehet boldog, mert a házasodni akaró fiatalembernek nincs pénze, a lány pedig „biztosítani“'' akarja a jö­vőjét. Végül rászedi laviert, hogy gyil­kolja meg Viróst, a gazdag „nagybá­csit", akit ő — Juna — különben is gyűlöl, mert annak idején — kislány­korában — esténként a takarója alá nyúlt. A gyilkosság azért is kívánatos dolog, mert a „nagybácsi'" vagyonát Juna örökli, a pénz pedig majd a bol­dogságot is meghozza. Javier végrehajt­ja a gyilkosságot, a megbeszélt időben és helyen azonban hiába várja szerel­mesét; hamarosan rájön, hogy lóvá tet­ték, s Juna — a pénz birtokában — egy másik férfi felesége lett és Barce­lonába költözött. Utánuk megy, a fér­fit leüti, Junát megkéseli, ám ekkor már a rendőrség is közbelép: a rendőrség, amely alig várta, hogy Viros gyilkosát kézre keríthesse. Ekkor derül ki, hogy Juna nem az unokahúga, hanem a fe­lesége volt a gazdag „nagybácsinak", s nem szerelmesre volt szüksége, ha­nem egy balekra, akinek segítségével végrehajthatta tervét. Tehát nem a pénz­imádó társadalom a hibás, hanem csak egy jólétre vágyó asszony a raffinált, ő az oka Javier tragédiájának. Az „üz­letfilmek" kedvelői — úgy látszik — az efféle mesét is „beveszik". A bratislavai Mladosť filmszínházban nemigen volt közönsége. Varga Erzsébet SZÍNHÁZ Mahagonny Brecht évforduló van. A német dráma­író, költő, elbeszélő, színházi rendező, drámaesztéta nyolcvanadik születés­napjára emlékezik a világ. A színházak Brecht darabokat tűztek műsoraikra. A Budapesti Madách Színház az író halála óta - 1956 augusztusában halt meg - már nyolc Brecht-darabot mu­tatott be. Közülük többet közvetített a Magyar Televízió is, és azt hiszem Pso­ta Irén alakítására a Kurázsi mamá­ban sokan visszaemlékeznek. Av évfor­duló kapcsán került bemutatásra a kilencedik színpadi mű: Mahagonny tündöklése és bukása című songopera. Mahagonny kelepceváros. Három „jómadár" alapítja, valahol Ameriká­ban. Idesereglenek a környék csavar­s<; gói, a piros lámpás há^i szálai, a favágók, a A könnyű élet, a nők, a mindenfajta törvény és világra lezserek. A városok bon kiszipolyozzák a jöttme addig tűrik meg őket - köztük rendesebb, emberibb amíg fizetni tudnak, pénzi nem tudja kifizetni a wh estére szálló kalandját, azt be tuszkolják. Mert Mah üzlet városa is. „Hétszenty főkolompos-városalapító Pléhpofával, gunyoros m kapcsolja a villamosszék „ha i S a Mahagonny-városalap ságukkal nemcsak a több meg, de önmagukat is. A tőségek városának" kikiáltót ny megtanulja, hogy a ko'l badságba is beletörik c Azzal sem tudunk mindig Az előadást Haumann szerű alakítása lendíti percre. De jelen van a dara az író, Brecht is (Koltai Te ja), aki bölcseletéivel a oktatja, meg-megszakítja ec| dolat erejéig a cselekményt méghc el ji ikók virág­­lyemfiúk . . . a whisky, end nélküli pítók azon­­nteket, csak a akad is náluk -, k van. Aki skyjét, egy villanyszék­­agonny az ég Mózes" könyörtelen, ollyal be­­álgombját". tők kapzsi­­ieket égetik nagy lehe- Mahagon­­látlan sza­­bicskánk. mit kezdeni. I’éter nagy­­re percről bban maga más alakít­­közönséget y-egy gon­- zolezer -KÖNYV Kirgíziai képek Csipgiz Ajtmanov világhírű ve ma már a magyar olva sí ismeretes. írásaiban elsősoi lőtöld: a kirgíziai tájak s az berek jelennek meg. Ajtmatct nyi művében megható őszi, hitelességgel tárja elénk n sót — múltját és jelenét. A nemrégiben magyar lo megjelent két új kisregény i darvak, Az első tanító — Kirgiziába kalauzolnak el Az első kisregény cselekme i sodik világháború ideje alatt Hősei apátlanul maradt fiat akik a nehéz gazdasági és körülmények között megértik roncsát; rádöbbennek a va zik, hogy rájuk is szüksége zónák. Szultanmurat csopo ban a hazaszeretetei, a kitartást példázza. A fiatal zaszeretetükröl nem mindenn sággal tesznek tanúságot, daik ők annak a népnak, i többje a szülőföldhöz való gaszkodással, a kemény m tositotta megmaradását. Az első tanító c. kisregény Kirgizia történelmének korábbi szc kaszát vil­lantja fel. Főhőse, az egyszerű öreg Cyujsen komoly és felelőssé jteljes mun­kát vállal magára: népe szellemi fel­­emelkedéséért küzd, az err berek gon­dolkodásmódját akarja linomitani-vál­­toztatni, a jelenhez igazit mi. A változtatás, az alakítás persze neki sem megy könnyen. Megannyi kellemet­lenséggel, megaláztatással kell szem­be U tirgiz iro ne­­ók előtt is ban a szü­­ott élő em­­v valameny­­hteséggel és •i ipének sor­•ditásban is — Korai ugyancsak bennünket, nye a má­­t játszódik, al gyerekek, társadalmi az idő pa­­lóságra, ér­van a ha­jtja elsősor­­orságot és diákok ha­­api elszánt- Méltó utó­­elynek leg­­makacs ra- LInkával biz­benéznie. Az iró érdeme viszont éppen abban rejlik, hogy a valóságot a maga teljességében és bonyolultságában tár­ja lel. És ebből adódik művének egyik értéke, magatartásának nagysága is. Mert a múlton keresztül a jelenhez szólni mindig is komoly és kockázatos vállalkozás volt. örömmel mondhatjuk azonban, hogy mindez Ajtmatovnak újabb regényeiben is sikerült. A Korai darvak és Az első tanító valamennyiünk számára hasznos olvasmány lehet. Be­lőlük elsősorban emberséget és haza­szeretetei tanulhatunk, s közben meg­ismerkedhetünk egy távoli ország szép­ségeivel. Es valószínű, hogy az ott élő nép is közelebb kerül majd hozzánk. Csáky Károly KIÁLLÍTÁS Magyar könyvek Bratislavában A magyar könyvnyomtatás és könyvki­adás ötszáz éves múltra tekinthet visz­­sza. Az első, Magyarországon nyom­tatott könyv — a Chronica Hungaro­­rum — 1473. június 5-én látta meg a napvilágot Hess András budai műhe­lyében. Az azóta eltelt idő alatt ter­mészetesen óriási átalakuláson ment keresztül a könyv készítésének módja, de megváltozott a könyvterjesztés cél­ja és formája is. Magyarországon 1945 óta az állam irányítja a könyvkiadást és ez a tény tükröződik mind a meg­jelent könyvek példányszámában, mind pedig a választékban. A fejlődést bizo­nyítandó álljon itt néhány adat. 1945- ben 664 könyv jelent meg 3 millió pél­dányban, 1977-ben 8068 könyv látott napvilágot 87 millió példányban. Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden magyar állampolgárra évente 8,4 könyv jut. A 18 állami könyvkiadó könyveit 135 bu­dapesti és 288 vidéki könyvesboltban árusítják, ezenkívül jelentős mennyisé­gű könyv fogy el a különböző stando­kon is. A Bratislavában június 14. és 24. között lezajlott kiállításon több mint 1300 könyvet tekinthettek meg a láto­gatók. ízelítőt kaphattunk a magyar­­országi könyvkiadók legújabb termésé­ből, ám reménytelen vállalkozás volna még csak jelezni is, mi mindent láthat­tunk. Ezért inkább következzék még né­hány számadat. Mint köztudomású Ma­gyarországon igen sok fordítás jelenik meg, természetesen szlovák és cseh szerzők művei is. 1960 óta 827 cseh és szlovák könyvet ültettek át magyarra (ebből 441 szépirodalmi alkotás volt), az összpéldányszámuk elérte a 8 milliót. Jó a kapcsolat a magyarországi és a csehszlovákiai könyvkiadók között is, számos könyv jelenik meg a közös könyvkiadási egyezmény keretében. (Képünkön Magyarország legjelentő­sebb nyomdáinak egyike: a nagymúltú Kner nyomda) — ez — A Bagdadi tolvaj új filmváltozatában a kalifa Peter Ustinov, a kalifa lánya a színész 23 éves lánya: Pavla. Az amerikai William Steed nem vad­állatokat, hanem békákat idomit. Rá­jött, hogy hipnotizálással az idomitási idő 500 óráról 240-re csökkenthető. Ennyi elég ahhoz, hogy a hipnotizált-O idomított béka akár súlyemeléssel is foglalkozzék. Önmagával néz farkasszemet Bill Tins­ley londoni rendőr, aki Madame Tus­saud világhírű viaszbáb-múzeuma előtt teljesít szolgálatot. Megérte, hogy ma­ga is bekerült a gyűjteménybe. „Vala­hányszor önmagamat nézem, megbor­zongok" - mondja a népszerű bobby (képünkön jobb oldalt). • A halászok nem szeretik a delfine­ket a part közelében, mivel elriasztják a többi halat. A dél-japáni Iki sziget halászai ezért több mint ezer delfint megöltek. Ennek váratlan következmé­nye lett: a delfinek úgy reagáltak a vérfürdőre, hogy addig soha nem látott tömegben lepték el a sziget partmenti vizeit, és egyetlen halat sem engedtek a part közelébe. Úgy látszik, hogy a delfinek intelligenciájára vonatkozó hirek nem alaptalanok. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom