A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-15 / 29. szám
HALLOTTUK LVASTIJK ÁITIJIÍ ■■■■■■■■ FILM A vágy ereje A Juan Antonio Bardem rendezte spanyol iilm három évvel ezelőtt, 1975-ben készült, de készülhetett volna akár húsz évvel előbb is, hiszen a mai ember gondjairól, a mai spanyol társadalom problémáiról semmit sem mond, holott valóságos társadalmi „drámaként" indul: Javier, a reklámirodában dolgozó fiatalember, beleszeret egy fiatal lányba, Junába (akiről o történet végén kiderül, hogy nem is Juna, hanem Katalina és nem is lány, hanem egy öregember felesége); szerelmük azonban nem lehet boldog, mert a házasodni akaró fiatalembernek nincs pénze, a lány pedig „biztosítani“'' akarja a jövőjét. Végül rászedi laviert, hogy gyilkolja meg Viróst, a gazdag „nagybácsit", akit ő — Juna — különben is gyűlöl, mert annak idején — kislánykorában — esténként a takarója alá nyúlt. A gyilkosság azért is kívánatos dolog, mert a „nagybácsi'" vagyonát Juna örökli, a pénz pedig majd a boldogságot is meghozza. Javier végrehajtja a gyilkosságot, a megbeszélt időben és helyen azonban hiába várja szerelmesét; hamarosan rájön, hogy lóvá tették, s Juna — a pénz birtokában — egy másik férfi felesége lett és Barcelonába költözött. Utánuk megy, a férfit leüti, Junát megkéseli, ám ekkor már a rendőrség is közbelép: a rendőrség, amely alig várta, hogy Viros gyilkosát kézre keríthesse. Ekkor derül ki, hogy Juna nem az unokahúga, hanem a felesége volt a gazdag „nagybácsinak", s nem szerelmesre volt szüksége, hanem egy balekra, akinek segítségével végrehajthatta tervét. Tehát nem a pénzimádó társadalom a hibás, hanem csak egy jólétre vágyó asszony a raffinált, ő az oka Javier tragédiájának. Az „üzletfilmek" kedvelői — úgy látszik — az efféle mesét is „beveszik". A bratislavai Mladosť filmszínházban nemigen volt közönsége. Varga Erzsébet SZÍNHÁZ Mahagonny Brecht évforduló van. A német drámaíró, költő, elbeszélő, színházi rendező, drámaesztéta nyolcvanadik születésnapjára emlékezik a világ. A színházak Brecht darabokat tűztek műsoraikra. A Budapesti Madách Színház az író halála óta - 1956 augusztusában halt meg - már nyolc Brecht-darabot mutatott be. Közülük többet közvetített a Magyar Televízió is, és azt hiszem Psota Irén alakítására a Kurázsi mamában sokan visszaemlékeznek. Av évforduló kapcsán került bemutatásra a kilencedik színpadi mű: Mahagonny tündöklése és bukása című songopera. Mahagonny kelepceváros. Három „jómadár" alapítja, valahol Amerikában. Idesereglenek a környék csavars<; gói, a piros lámpás há^i szálai, a favágók, a A könnyű élet, a nők, a mindenfajta törvény és világra lezserek. A városok bon kiszipolyozzák a jöttme addig tűrik meg őket - köztük rendesebb, emberibb amíg fizetni tudnak, pénzi nem tudja kifizetni a wh estére szálló kalandját, azt be tuszkolják. Mert Mah üzlet városa is. „Hétszenty főkolompos-városalapító Pléhpofával, gunyoros m kapcsolja a villamosszék „ha i S a Mahagonny-városalap ságukkal nemcsak a több meg, de önmagukat is. A tőségek városának" kikiáltót ny megtanulja, hogy a ko'l badságba is beletörik c Azzal sem tudunk mindig Az előadást Haumann szerű alakítása lendíti percre. De jelen van a dara az író, Brecht is (Koltai Te ja), aki bölcseletéivel a oktatja, meg-megszakítja ec| dolat erejéig a cselekményt méghc el ji ikók viráglyemfiúk . . . a whisky, end nélküli pítók azonnteket, csak a akad is náluk -, k van. Aki skyjét, egy villanyszékagonny az ég Mózes" könyörtelen, ollyal beálgombját". tők kapzsiieket égetik nagy lehe- Mahagonlátlan szabicskánk. mit kezdeni. I’éter nagyre percről bban maga más alakítközönséget y-egy gon- zolezer -KÖNYV Kirgíziai képek Csipgiz Ajtmanov világhírű ve ma már a magyar olva sí ismeretes. írásaiban elsősoi lőtöld: a kirgíziai tájak s az berek jelennek meg. Ajtmatct nyi művében megható őszi, hitelességgel tárja elénk n sót — múltját és jelenét. A nemrégiben magyar lo megjelent két új kisregény i darvak, Az első tanító — Kirgiziába kalauzolnak el Az első kisregény cselekme i sodik világháború ideje alatt Hősei apátlanul maradt fiat akik a nehéz gazdasági és körülmények között megértik roncsát; rádöbbennek a va zik, hogy rájuk is szüksége zónák. Szultanmurat csopo ban a hazaszeretetei, a kitartást példázza. A fiatal zaszeretetükröl nem mindenn sággal tesznek tanúságot, daik ők annak a népnak, i többje a szülőföldhöz való gaszkodással, a kemény m tositotta megmaradását. Az első tanító c. kisregény Kirgizia történelmének korábbi szc kaszát villantja fel. Főhőse, az egyszerű öreg Cyujsen komoly és felelőssé jteljes munkát vállal magára: népe szellemi felemelkedéséért küzd, az err berek gondolkodásmódját akarja linomitani-változtatni, a jelenhez igazit mi. A változtatás, az alakítás persze neki sem megy könnyen. Megannyi kellemetlenséggel, megaláztatással kell szembe U tirgiz iro neók előtt is ban a szüott élő emv valamenyhteséggel és •i ipének sor•ditásban is — Korai ugyancsak bennünket, nye a mát játszódik, al gyerekek, társadalmi az idő palóságra, érvan a hajtja elsősororságot és diákok haapi elszánt- Méltó utóelynek legmakacs ra- LInkával bizbenéznie. Az iró érdeme viszont éppen abban rejlik, hogy a valóságot a maga teljességében és bonyolultságában tárja lel. És ebből adódik művének egyik értéke, magatartásának nagysága is. Mert a múlton keresztül a jelenhez szólni mindig is komoly és kockázatos vállalkozás volt. örömmel mondhatjuk azonban, hogy mindez Ajtmatovnak újabb regényeiben is sikerült. A Korai darvak és Az első tanító valamennyiünk számára hasznos olvasmány lehet. Belőlük elsősorban emberséget és hazaszeretetei tanulhatunk, s közben megismerkedhetünk egy távoli ország szépségeivel. Es valószínű, hogy az ott élő nép is közelebb kerül majd hozzánk. Csáky Károly KIÁLLÍTÁS Magyar könyvek Bratislavában A magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás ötszáz éves múltra tekinthet viszsza. Az első, Magyarországon nyomtatott könyv — a Chronica Hungarorum — 1473. június 5-én látta meg a napvilágot Hess András budai műhelyében. Az azóta eltelt idő alatt természetesen óriási átalakuláson ment keresztül a könyv készítésének módja, de megváltozott a könyvterjesztés célja és formája is. Magyarországon 1945 óta az állam irányítja a könyvkiadást és ez a tény tükröződik mind a megjelent könyvek példányszámában, mind pedig a választékban. A fejlődést bizonyítandó álljon itt néhány adat. 1945- ben 664 könyv jelent meg 3 millió példányban, 1977-ben 8068 könyv látott napvilágot 87 millió példányban. Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden magyar állampolgárra évente 8,4 könyv jut. A 18 állami könyvkiadó könyveit 135 budapesti és 288 vidéki könyvesboltban árusítják, ezenkívül jelentős mennyiségű könyv fogy el a különböző standokon is. A Bratislavában június 14. és 24. között lezajlott kiállításon több mint 1300 könyvet tekinthettek meg a látogatók. ízelítőt kaphattunk a magyarországi könyvkiadók legújabb terméséből, ám reménytelen vállalkozás volna még csak jelezni is, mi mindent láthattunk. Ezért inkább következzék még néhány számadat. Mint köztudomású Magyarországon igen sok fordítás jelenik meg, természetesen szlovák és cseh szerzők művei is. 1960 óta 827 cseh és szlovák könyvet ültettek át magyarra (ebből 441 szépirodalmi alkotás volt), az összpéldányszámuk elérte a 8 milliót. Jó a kapcsolat a magyarországi és a csehszlovákiai könyvkiadók között is, számos könyv jelenik meg a közös könyvkiadási egyezmény keretében. (Képünkön Magyarország legjelentősebb nyomdáinak egyike: a nagymúltú Kner nyomda) — ez — A Bagdadi tolvaj új filmváltozatában a kalifa Peter Ustinov, a kalifa lánya a színész 23 éves lánya: Pavla. Az amerikai William Steed nem vadállatokat, hanem békákat idomit. Rájött, hogy hipnotizálással az idomitási idő 500 óráról 240-re csökkenthető. Ennyi elég ahhoz, hogy a hipnotizált-O idomított béka akár súlyemeléssel is foglalkozzék. Önmagával néz farkasszemet Bill Tinsley londoni rendőr, aki Madame Tussaud világhírű viaszbáb-múzeuma előtt teljesít szolgálatot. Megérte, hogy maga is bekerült a gyűjteménybe. „Valahányszor önmagamat nézem, megborzongok" - mondja a népszerű bobby (képünkön jobb oldalt). • A halászok nem szeretik a delfineket a part közelében, mivel elriasztják a többi halat. A dél-japáni Iki sziget halászai ezért több mint ezer delfint megöltek. Ennek váratlan következménye lett: a delfinek úgy reagáltak a vérfürdőre, hogy addig soha nem látott tömegben lepték el a sziget partmenti vizeit, és egyetlen halat sem engedtek a part közelébe. Úgy látszik, hogy a delfinek intelligenciájára vonatkozó hirek nem alaptalanok. 8
