A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-25 / 48. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA Terméshozamnövelő cement A talaj meghintése Portland-cementtel, majd a cement beszántása a talajba egy hónappal az ültetés előtt csaknem 50 százalékkal megnöveli a cukornád terméshozamát. Erre a meghökkentő eredményre ausztrál kutatók jutottak, megállapítva, hogy a kalcium-szilikát jelentősen növeli a növények terméshozamát a savanyú talajokon. A tiszta szilikát túlságosan drágának bizonyult az adott célra, ezért folyamodtak a kutatók a Portland-cementhez. Az egyik kísérlet során négy tonna Portland-cementet szórtak ki egy hektárnyi területre, és ezzel 44 százalékkal növelték a terméshozamot, míg két és fél tonna cementtel 33 százalékos terméshozam-növekedést értek el. A kutatók úgy vélik, hogy a nagyobb termés a cementben levő magnéziumnak és vasnak köszönhető, és remélik, hogy Portland-cementtel a juta, a rizs és a cirok terméshozamát is növelhetik. Erő, bátorság - a fokhagymában A kutatók szerint igazi vad fokhagyma csak a mai Kirgizia területén található. Ott lehet a fokhagyma őshazája, de a fokhagyma termesztése és fogyasztása már nagyon korán, négy-ötezer évvel ezelőtt elterjedt Ázsiában, a Közel-Keleten és Egyiptomban. Keopsz fáraó állítólag fokhagymát adatott a piramisépítő munkásoknak, mert erősítő hatásúnak tartotta. Jól ismert fűszernövény volt a klasszikus ókorban, bár szaga miatt a patríciusok nemigen kedvelték, inkább a köznép fogyasztotta. Sok babona is fűződött hozzá. Egyiptomban „tisztátalan" növénynek számított. Görögországban Kübelész istennő templomába nem léphetett be, aki fokhagymát evett. Európában a római hódítással terjedt el a fokhagyma. A légiók katonáinak menázsijában mindennap szerepelt, mert változatlanul tartotta magát a hiedelem, hogy a fokhagyma erőt ad, sőt bátorságot is. Annyi biztos, hogy a fokhagyma igen egészséges. Nagy mennyiségű meszet, mangánt, vasat, foszfort, jódot tartalmaz, sokkal több C-vitamin, B, és B2- vitamin van benne, mint a hagymában. De az a legfontosabb, hogy sok olyan illő anyagot tartalmaz, amely a baktériumok fejlődését gátolja. Az érrendszer mészsóit oldó hatásánál fogva a fokhagyma jót tesz az érelmeszesedés és magas vérnyomás ellen. Elősegíti a szív ereinek oxigénellátását, megtisztítja az egész szervezetet, fokozza az étvágyat. A fokhagyma gyógyító hatását régen felismerték. Mostanában gyógyászati célokra szagtalan fokhagymapasztillát is gyártanak. A nagymama receptjei között megfázás ellen ez az ital szerepelt: egy pohár meleg tejben eldörzsölünk kéthárom gerezd fokhagymát, belekeverünk egy kiskanál vajat és egy kiskanál mézet. Naponta háromszor fogyasztandó. A fokhagyma konyhai használatát mindenki ismeri, de érdemes még több formában fogyasztani. Kitűnő például a fokhagymaleves. A fejes salátát is érdemes megkóstolni fokhagymás-ecetes-olaj«s salátalével. Esetleg az is elég, ha a salátástálat bedörzsöljük fokhagymával. Kitűnő a készen kapható majonézből kevert hideg fokhagymás mártás roston sült húsokhoz vagy sült virslihez. A spanyol fokhagymamártás receptje: négy-hat gerezd fokhagymát sóval eldörzsölünk, citromlével és két tojássárgájával sűrűre keverjük, majd vékony sugárban olajat keverünk bele, mint a majonézbe. Kár elhanyagolni a régi jó, olcsó fokhagymás pirítás vacsorát. Zsírban ropogósra sütjük a kenyeret, bedörzsöljük fokhagymával, megsózzuk, teát iszunk hozzá. , Finom francia sajthoz hasonló ízű sajtot kapunk, ha a krémsajtba fokhagymát keverünk. Nagyon praktikus a fokhagymás só, de nem olyan jó ízű és nem olyan egészséges, mint a friss fokhagyma. Olyankor érdemes használni, ha csak egészen picike fokhagymát tennénk valamibe. No és a fokhagymaszag? Azt bizony nemigen lehet eltüntetni. Rágcsálhatunk a fokhagymás étel után petrezselymet, ánizst, pörkölt kávét, öblögethetünk mentolos szájvízzel, de azért randevú előtt ne nagyon fokhagymázzunk. Inkább otthon, vacsoránál. Másnapra teljesen elmúlik a szaga. Olaj és aluszékonyság Az ausztráliai macskamedve — koala — fán lakik, a földön esetlenül mozog. És sokat alszik. Általános az a feltevés, hogy a koala aluszékonyságának oka a táplálékául szolgáló eukaliptuszlevál nagy olajtartalma. Egy ausztráliai tudós, Stephen Cork most azt kutatja, helytálló-e ez a feltevés. Mindenekelőtt azt vizsgálja, mennyi a koala energiaszükséglete, és ennek kielégítéséhez mennyi élelemre van szüksége, illetve, hogy ezt a mennyiséget hány és milyen eukaliptuszfán tudja összeszedni. A következő vizsgálatsorozat arra irányul, mennyi idő alatt emészti meg táplálékát. Radioaktív izotópot juttatnak a koala gyomrába, és mérik az ürülék radioaktivitását. A kísérlet meglepő eredményt hozott. Amíg a nyúl 12 óra, a szarvasmarha és a juh négy nap alatt emészti meg az élelmet, a koala emésztőrendszerének két hétre van szüksége, hogy a napi élelem felét megeméssze, a teljes napi élelemadag maradványai pedig csak körülbelül két hónap alatt hagyják el szervezetét. Ennek a lassú emésztésnek az az oka, hogy a koala kizárólag rostos anyagon él. Naponta körülbelül 400 gramm friss levelet fogyaszt, ezt az ötszázféle eukaliptusz mindössze 12 fajából választja ki. Ritkán iszik vizet, folyadékszükségletét a levelek nedvtartalmóból és a harmatból fedezi. A koala egyedüli élelemforrása, az eukaliptuszlevél, emberre, állatra egyaránt mérgező. A koala szervezete azonban megbirkózik ezzel a méreggel. Valószínűleg a hosszú emésztési folyamat csökkenti a méreg hatását. Viszont a hosszú ideig tartó emésztés sok energiát fogyaszt, ez okozhatja a koala aluszékonyságát és lomhaságát. Statisztikai adatok a kémiáról Akár tetszik, akár nem, a világ körülöttünk vegyületekből áll. Különféle vegyületek felhasználásával készül a ruha, ami rajtunk van, az étel, amit eszünk és ez az újság is, amit olvasunk. De hány vegyületet ismerünk jelenleg? Az Amerikai Kémiai Társaság, amely a Chemical Abstracts című referáló folyóiratot kiadja, már 1965- ben összegyűjtötte számítógépes adattároláshoz az összes vegyületet, amelyet tudományos közleményekben addig leírtak és kigyűjtésüket azóta is folyamatosan végzi. 1970 novemberében a számítógép memóriájában már 4 039 907 egység volt és ez a szám átlagosan heti hatezerrel növekszik. A klasszikus értelemben vett vegyületek száma azonban ennél jóval kisebb, mert pl. külön egységként tartják nyilván egy vegyület többféle sztereoizomerjét, továbbá, mert a fenti listában pl. hetvenkétezer ötvözet, százhúszezer polimer és tízezer keverék is szerepel. A vegyületek 96 százaléka tartalmaz szenet és mintegy 3 400 000 olyan szerves és szervetlen vegyületet tartanak számon, melyeknek szerkezete egyértelműen tisztázott. Ezek közül hárommillió körül van azok száma, amelyek legalább egy gyűrűt tartalmaznak. Közel hatvanezer olyan vegyület is szerepel a nyilvántartásban, melyek szerkezete nem teljesen tisztázott. E rengeteg vegyület többsége a nem-vegyészek számára nem túl érdekes, mert vagy valamilyen kísérleti célra előállított, vagy természetes anyagokból izolált vegyület. Nehéz, de egyúttal még érdekesebb kérdés, hogy ebből a töméntelen vegyületből mennyinek van gyakorlati felhasználása. A kérdés megválaszolását nagyon megnehezíti, hogy az iparban azonos anyagokat sokféle néven használnak, vagy különböző nevű gyógyszerek azonos hatóanyagokat tartalmaznak. A legfrissebb amerikai becslés szerint a mindennapi életben mintegy 63 000 vegyületet használnak: ebből 1500 a növényvédőszer, 600 a gyógyszer és 2500 az élelmiszer adalékanyag. Miért él sokáig a sequoia? A kaliforniai óriásfenyő vagy sequoia élettartama valóban megdöbbentő: átlagosan 3000 év. Mi ennek a szép kornak a titka? Botanikusok szerint a mámmutfa kérgének különleges tulajdonsága. A sequoia kérge mintegy fél méter vastag, tannin-tartalma pedig olyan nagy, hogy a rovarok messze elkerülik. A szívós kéreg majdnem olyan tűzbiztos, mint az azbeszt. A kaliforniai óriásfenyő 70 éves kora táján termi az első magvakat, biológiai ritmusa pedig olyan lassú, hogy csak 300 éves korában lehet „felnőttnek" nevezni. Jó levegőt - a munkahelyen is! Csiszoláskor, a famegmunkáló és hegesztőműhelyekben, öntödékben, galvanizáló üzemekben, cement- és malomipari létesítményekben gyakran koncentrálódnak egészségünkre káros anyagok: por, cseppfolyós és gáznemű szennyeződések. Eltávolításukra az NSZK-beli Bayer-cég olyan elszivóberendezést szerkesztett, amely rugalmas csápszerű elszívócsővel követheti a szennyeződés mozgásirányát. A szívófej is újdonság, olyan különleges műanyagból készült, amelynek nem árt a szélsőséges hőmérsékletingadozás, a hegesztőműhelyekben is helyettesítheti az elszívó hagyományos fémlemez borítását, és sokkal olcsóbb is nála. 18
