A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-15 / 29. szám

1978. április 18—19-én Bojnicén került sor arra az értekezletre, ahol az SZSZK Kulturális Minisztériumának képviselői, a CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége központi és járási bizottságainak vezető dolgozói, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok illetékes osztályainak felelős tisztségviselői megvitatták a nemzetiségi kulturális szövetségek és a nemzeti bizottságok közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit. Az alábbiakban közöljük dr. František Karosnak, az SZSZK Kulturális Minisztériuma népművelési főosztálya igazgatójának az értekezleten felmerült kérdésekkel kapcsolatos írását. INTERNACIONALIZMUS a nemzetiségi kultúrák Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: JÓ NAPOT, VÁMVIZSGÁLAT! portréja HARSÁNYI GÁBORRÓL Zs. Nagy Lajos: CERUZASOROK Szántó György: A SZÁZSZÁZALÉKOS NÖ Kovács Antal: KUBA - A XI. VIT „HÁZIGAZDÁJA" Címlapunkon F. Rakovský, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS - Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­zőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A Csehszlovákiában élő nemzeti­ségek kultúrája fejlesztésének kér­dései szerves részét képezik a kom­munista párt és a szocialista állam politikájának, s ezért a CSKP XV. kongresszusa is egyértelműen megállapíthatta, hogy „felszámol­tuk a népeink és az ország egyes területei gazdasági, politikai és kulturális életének feltételeiben mutatkozott nagy különbségeket. A sikerek, amelyeket a nemzetiségi politika területén elérünk, a csehek és a szlovákok s az ország terüle­tén élő nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének elért szintje forradalmi munkás­mozgalmunk, pártunk és népünk legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak." Az ország nemzeteinek és nem­zetiségeinek testvéri együttélése a szociális és nemzetiségi szempont­ból igazságos Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban lehetővé tette az ukrán és a magyar nemzetiségű dolgozók és az ifjúság sokoldalú fejlődését a marxízmus-leninizmus ideológiájának szellemében, mely ideológia alapelve az internaciona­lizmusra, a szocialista hazafiságra és a kollektivizmusra, valamint a csehszlovák államiságra való ne­velés. A magyar és az ukrán nem­zetiségű dolgozóknak lehetőségük van, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalom kulturális életében, aktívan és alkotó módon dolgozzanak a kulturális népnevelő munka valamennyi területén s így kulturálisan sokoldalúan fejlődje­nek. A legfőbb szlovákiai párt és álla­mi szervek 1971-ben hozott határo­zatai alapján a nemzetiségi kultu­rális szövetségeket az állami szer­vek hatáskörébe, központi szinten az SZSZK Kulturális Minisztériumá­nak hatáskörébe utalták. Ez a dön­tés, amelyet központi szerveink hoz­tak, indokolt és helyes volt, amit az elmúlt időben végbement fejlődés is igazol. Hiszen mindkét nemzeti­ségi szervezet kulturális szövetség, amint az nevükből is kitűnik, s a központi kulturális irányító szerv Szlovákiában az SZSZK Kulturális Minisztériuma. Ez, hogy irányító feladatait elláthassa, kell hogy ren­delkezzék az összes intézményekkel, főként a legjelentősebbekkel, ame­lyek kezében van a kulturális érté­kek kialakítása és közvetítése. S ezek közé tartoznak a nemzetiségi kulturális szövetségek is, amelyek fontos kulturális küldetést töltenek be a társadalomban. E funkció átvétele után a köz­ponti irányító szerv a lenini nemze­tiségi művelődéspolitika szellemé­ben, a CSKP XIV. és XV. kongresz­­szusai s az SZLKP kongresszusai programjának szellemében igyeke­zett befolyásolni a nemzetiségi kulturális szövetségek munkáját. A formájára nézve nemzeti, tartal­mában szocialista — s ezzel inter­nacionalista kultúra fejlesztésére törekedett: A nemzetiségek kultúrá­jának azóta végbement fejlődését Dr. FRANTIŠEK KARAS, az SZSZK Kulturális Minisztériuma népművelési főosztályának igazgatója ma számos példával dokumentál­hatnánk. Például a nemzetiségi szövetségek tagállományának növe­kedésével, tevékenységük kiszélese­désével, a nevelési-művelődési és más társas rendezvények számának és látogatottságának növekedésé­vel, a népkönyvtárakat látogató olvasók és a könyvkölcsönzések számának emelkedésével, a szövet­ségek központi rendezésében meg­valósuló ünnepségek, seregszemlék, fesztiválok és vetélkedők megszilár­dulásával és kiformálódásával, fő­ként az amatőr művészeti tevékeny­ség területén, és nem utolsósorban a szövetségek tevékenysége anyagi támogatásának növekedésével is. S a szövetségek munkáját nem ösztönös megérzések, hanem jól megalapozott tudományos ismere­tek alapján igyekeztünk befolyásol­ni. Tudatában vagyunk annak, hogy a minőségileg jó és mélysé­gesen igaz információk ma a fejlett munkamegosztás és a tudományos­műszaki forradalom világában a társadalom tudományos alapokon való irányításának elválaszthatatlan részét képezik. Ezért a Kulturális Kutató Intézet az elmúlt években kutatási feladatokat végzet a cseh­szlovákiai magyar és ukrán nemze­tiségek kultúrájával kapcsolatban, s e kutatások eredményeiből merí­tünk ma irányító munkánkban. Jelenleg igyekszünk a jó tapasz­talatokat átvinni a központi irányí­tás szférájából az alacsonyabb irá­nyítási szintekre, a nemzeti bizott­ságok, ezek kulturális és népműve­lési intézményeinek, a nemzetiségi kulturális szövetségek járási és he­lyi szervezeteinek hatáskörébe. A társadalom erkölcsi-politikai egysé­gének szilárdítása az ország nem­zetei és nemzetiségei egységének 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom