A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-18 / 47. szám
A NEMZETISÉGEK ALKOTMÁNYJG Következő számunk tartalmából: Keszeli Ferenc: SZOBORMESÉK Varga János: AHOGY ÉN EMLÉKEZEM Ordódy Katalin: KEREKES KÚT Ozsvald Árpád: ÉRMÉK, PLAKETTEK, TÖRTÉNELEM Miklósi Péter: TIZENNÉGY NAP A DALLAMOK SZÁRNYÁN HATVANÉVES A KOMSZOMOL Az első oldalon Kucman Eta és Holocsy István, a MATESZ színművészei. Egri Viktor: A Gedeon-ház című drámájának egyik jelenetében. A címlapon Prandl Sándor, a 24. oldalon Buday Endre felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Az idén októberben múlt tíz éve, hogy a CSKP véglegesen és átfogóan rendezte a nemzetiségi kérdést a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A csehszlovák szövetségi államjogi elrendezéssel párhuzamosan az országban élő nemzetiségek helyzetét is rendezte, éspedig önálló alkotmánytörvénynyel. Éppen a párt kezdeményezésére fogadta el a nemzetgyűlés ugyanazon a napon, 1968. október 27-én, amikor a csehszlovák szövetségi államjogi elrendezésről szóló 143/1968. sz. alkotmánytörvényt megszavazta, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét rendező 144/1968 sz. alkotmánytörvényt is. A nemzetiségi kérdésnek a szocialista államszövetség útján való következetes marxista-leninista rendezéséhez a CSKP a nemzetiségi kérdés addigi aszimmetrikus rendezésének átértékelése után látott hozzá, mely aszimmetrikus modell már lényegénél fogva nem tette lehetővé a nemzetek és nemzetiségek önmegvalósítását a marxista—leninista elvek alapján. Ezzel kapcsolatban ró kell mutatni arra a tényre, hogy amíg nem történt meg politikailag és alkotmányjogilag a csehek és szlovákok államjogi viszonyának végleges rendezése, nem voltak meg a feltételei a nemzetiségek helyzete következetes és elvi rendezésének sem, alkotmánytörvény formájában. Ezt a tényt igazolja Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is, aki azt mondotta, hogy „a csehek és a szlovákok államjogi viszonyának következetes demokratikus rendezése a nemzetiségi kérdés teljesebb megoldásának is elsődleges feltétele a többi nemzetiség viszonylatában". Meg kell mondani, hogy a Csehszlovákiában élő nemzetiségek helyzetét szabályozó 144/1968 sz. alkotmánytörvény meghozataláig a Csehszlovákiában élő nemzetiségek egyenjogúságának és helyzetük rendezésének kérdése is torzult volt, ugyanúgy, mint a csehek és a szlovákok államjogi kapcsolatai, illetve Szlovákia Csehszlová-A Szovjetunióval való megbonthatatlan barátságunk elmélyítésében elsőrendű feladata van a Csehszlovák- Szovjet Barátság Szövetségének. A csehszlovák-szovjet barátság idei hónapja ismét jó alkalom arra, hogy a két ország népei még közelebb kerüljenek egymáshoz, amire a különböző rendezvények, találkozók kitűnő lehetőséget nyújtanak. A CSSZBSZ dunaszerdahelyi járási bizottsága gazdag, sokrétű rendezvénysorozatot állított össze az idei barátsági hónapra. A járásban az utóbbi években jelentősen megnőtt a CSSZBSZ alapszervezeteinek, illetve tagjainak száma; ez jelenleg meghaladja a tizenötezret. A szövetség Vili. kongresszusának szellemében emelkedett a szervezeti munka színvonala, az agitációs és propagandatevékenység hatékonysága. Sikeresen valósítottuk meg a tagság megfiatalítására .irányuló törekvéseket, s ma már elmondható, hogy a községekben, üzemekben és az egységes kián belüli helyzete rendezésének kérdése is. A csehszlovákiai nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1960-as alkotmányához képest lényeges javulást jelentett az itt élő valamennyi nemzetiség számára (a német nemzetiséget is beleértve). Ezt az a tény is mutatja, hogy ez az alkotmánytörvény nemcsak a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok egyéni polgárjogait rögzíti, hanem a nemzetiségeket összességükben is elismeri, illetve helyzetüket etnikai közösségként fogja fel, mégpedig politikai és államjogi szempontból. Ezt az elvet az említett alkotmánytörvény 1. cikkelye rögzíti, kimondva, hogy: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és a szlovák nemzeti és a területén élő nemzetiségek közös állama a szocialista demokrácia és internacionalizmus szellemében biztosítja a lehetőségeket és eszközöket a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiségek számára sokoldalú fejlődésükhöz". Ezt az igen fontos elvet az idézett alkotmánytörvény további cikkelyei konkrétan kifejtik. A nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságát az alkotmónytörvény 2. cikkelye is kifejezi, amikor rögzíti, hogy: „A nemzetiségek népességüknek megfelelően képviseltetik magukat a képviseleti testületekben és más választott szervekben". Ez a cikkely a nemzetiségek képviseletét tartja szem előtt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseleti szerveinek egész rendszerében, éspedig a Szövetségi Gyűléstől, valamint a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácstól kezdve, a két társköztársaság, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság valamennyi szintű nemzeti bizottságáig bezárólag. Ezenkívül szó van itt a nemzetiségek képviseletéről további képviseleti szervekben, így például a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságaiban, albizottságaiban és munkacsoportjaiban, a bírósági szervekben, a nemzeti bizottságok tanácsaiban és szakbizottságaiban stb. földművesszövetkezetekben működő alapszervezetekben sok fiatal tömörül. A barátság hónapjának elsőrangú küldetése az idei évben is az eszmeipolitikai nevelés színvonalának emelése, a Szovjetunió politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életben elért sikereinek propagálása, a szovjet emberek életének megismertetése. A politikai tömegmunka keretében fokozott figyelmet fordítanak szervezeteink az ifjúság nevelésére, a szovjet fiatalok munkasikereinek, hazaszeretetének és internacionalizmusának megismertetésére. A lektortestület tagjai gyakrabban látogatnak el az üzemekbe, iskolákba és az alapszervezetekbe, hogy felvilágosító előadásokat tartsanak a Szovjetunió békepolitikájáról, a csehszlovákszovjet együttműködésről s annak konkrét eredményeiről a politikai, gazdasági és tudományos élet területén. A sikerek középpontjában a szovjet emberek állnak, akik tántoríthatatlan akarattal és becsületességgel munkál-Dr. JAROSLAV CHOVANEC, kandidátus az SZTA Államjogi Intézetének munkatársa A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvénynek ez a rendelkezése, a CSKP vezetésével, a társadalmipolitikai gyakorlatban is következetesen érvényre jut. Bizonyítéka ennek az 1971-ben és 1976-ban megtartott választásokon - megválasztott képviseleti szervek nemzetiségi összetétele is. Azonkívül a nemzetiségek más állami szervekben is képviselve vannak, a nemzetiségek tagjai különböző - államférfiúi funkciókat is - betöltenek ezekben. A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény 3. cikkelyének 1. bekezdése kimondja, hogy: „A magyar, német, lengyel és ukrán nemzetiségű állampolgároknak nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő terjedelemben és a törvényes rendelkezésekben meghatározott teltételeknek megfelelően bizkodnak a szovjetország továbbfejlesztésén. A járás üzemei és szövetkezetei kiemelkedő eredményeket érnek el a szovjet termelési tapasztalatok és munkamódszerek gyakorlati alkalmazása terén. Sajátos helyzetünkből kiindulva elsősorban a mezőgazdasági termelésre összpontosítunk, hiszen a járás éppen a magashozamú szovjet gabonafajták termesztése révén kapta meg a legmagasabb állami kitüntetést, a Köztársasági Érdemrendet. A barátság hónapjában szovjet szakemberek tartanak előadásokat a mezőgazdasági üzemekben a szovjet gabonafajták termesztéséről, az ipari üzemekben pedig a szaratovi módszer alkalmazásáról. Külön foglalkoznak a szervezetek a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés gazdasági jelentőségével, s konkrét tényekkel támasztják alá, miért fontos és kifizetődő számunkra ez az együttműködés. MEGBONTHATATLAN BARÁ3 2
