A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-11 / 46. szám
Hetvenöt éve halt meg Camille Pissarro, az impresszionista festészet kialakítóinak és legjelentősebb képviselőinek egyike. Camille Pissarro 1831. július 10-én született a dán Antillák egyikén, St. Thomas szigetén. Tizenkét éves korától Franciaországban, intézetben nevelkedett, ahol egyik tanítójától elsajátította a művészi rajz és a festészet alapelemeit. Festői pályáját Corot útmutatása szerint kezdte el, és ez a realista szemlélet korai stílusára is nagy hatással volt. Festői hitvallása, célja a valóság és a látvány minél gazdagabb és sokrétűbb ábrázolása volt. A valóság színeit és a mozgást az impresszionisták fedezték fel és ezzel forradalmasították a festészetet, alapjaiban rendítették meg az addigi akadémikus tér neszet- és valóság-ábrázolást. Az impresszionista festők az 1860-as években jelentkeztek először. A magányosan dolgozó Manet és Degas mellett két főbb csoport kialakulását lehetett megfigyelni. Az egyik Camille Pissarro köré csoportosult, a másik pedig Charles Gleyre iskolájában Claude Monet körül alakult ki. Az impresszionizmus nagy vívmánya a légkörben lejátszódó események, a szórt fény, a mozgás, a valóság életjelenségeinek eddig ismeretlen dinamikájú rögzítése, lefestése. Képviselői elvetették a szigorú kompozíciós szabályokat, a formákat megmásíthatatlanul lezáró kontúrokat, a fény-árnyék segítségével történő modelálást, és a teret a színek világításbeli fokozataival érzékeltették. Az impresszionizmus a festészet akadémikus konvencióktól való felszabadítását, a természethű ábrázolást jelentette. Kedvelt témáik közé tartozott a táj, a tájban mozgó alakok ábrázolása. A kiválasztott és lefestett motívum mindig a művész benyomásává, impressziójává változott. Camille Pissarro művészetében is je-CAMILLE PISSARRO C. Pissarro: Pont NeuI EMLÉKÉRE lentős, szinte egyeduralkodó a tájábrázolás és a természeti környezetben játszódó zsánerkép. A festőt leginkább a szabad ég alatt jelentkező színproblémák foglalkoztatták. Párizsi festészeti tanulmányai befejezése után Pissarro Dél-Franciaországban telepedett le. A francia-porosz háború kirobbantása után 1870-ben Angliába menekült, ahol megismerkedett az impresszionizmus angol előfutáraival, Constableval és Turnerrel. C. Pissarro: A Boulevard Monmartre, 1897 ' «Ti* * ti tú Angliából való visszatérése után előbb Pontoiseban, majd Osnyban telepedett le. Ebben az időszakban sötét tónusú képei Constable és Turner munkásságának hatására világosabbá, fénnyel telítettebbé váltak, érdeklődésének középpontjába az atmoszféra és a fényjelenségek kerültek. Ekkor születnek Pissarro jellegzetesen impresszionista alkotásai, melyek fő témája a Pontoise környéki természet. Camille Pissarro 1885-ben ismerkedett meg Seurattal, akinek új elmélete és technikája azonnal meghódította. Ceorges Seurat, a pointilizmus elméletének kidolgozója, az impresszionizmus szín- és fénybontásót tudományos alapokra kívánta helyezni. Az impresszió, a benyomás helyett a színek viszonyát a kromatikus színskála törvényrendje szerint határozta meg. A festő pointilista korszaka 1886-tól 1890-ig tartott. Bár ekkor készült képei a pointilizmus jegyeit viselik magukon, szemléletmódjukban mégis impresszionista alkotások maradtak. Az egymás mellé helyezett apró színfoltokból, pontokból összeállított képein a piontilízmus szigorú elveit egyesítette festészetének lírai jellemzőivel. Később túlságosan merevnek találta Seurat módszerét, szakított az irányzattal és visszatért az impresszionizmushoz. Camille Pissarro 1897-től Párizsban élt, és ekkor kezdte el festeni lenyűgöző párizsi látképeit. Vérbeli impreszszionista alkotások ezek, amelyek egyegy romantikus és kedves párizsi részletet különböző megvilágításban és napszakokban ábrázolnak. 1903. november 13-án Camille Pissarro váratlanul meghalt vérmérgezésben, melyet orvosa téves kezelése okozott. Halálával nemcsak egy sok kudarcot és elutasítást méltatlanul átélt művészegyéniség, hanem a modern festészet egyik megteremtője, napjainkig példamutató kiváló képviselője is eltávozott. NAGY KORNÉLIA 1. Bartók Béla, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és zenetudós. Kodály Zoltánnal együtt a magyar és a magyarországi népek zenéjének gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozott. A modern európai zene egyik vezéralakja. Egész életében a humanizmus és a haladás gondolata hevítette. Nevezzen meg művei közül egyet. A 18. számú képes verseny nyertese: Béres Erna, Vojany. Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszerző, képzőművész, tudós arcképét hozzuk, a másikon egy-egy ország fővárosának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell felsorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve melyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkivül havonta egyszer két aktatáskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelezőlapra ragasztva a megjelenéstől számított egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság fővárosa. A mai város helyén eredetileg föníciaiak, majd a rómaiak neves kikötője állt. A 16. század elején spanyol kézre került, majd a francia gyarmatbirodalom egyik központja volt. Algéria népének nemzeti felszabadító háborúja idején az illegális mozgalom fontos gócpontja. 1962 óta a független Algériai Köztársaság fővárosa. Mi a város neve? 23 KICSODA? VERSENYMICSODA? SZELVÉNY 15
