A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-04 / 45. szám
FÖLDI JÉGKORSZAKOK ÉGI OKAI A jégkorszakok létrejöttének csillagászati teóriái napjainkban nagyon népszerűek. Az egyik ilyen elméletet - azt, hogy közeli szuppernovakitörések okozták volna a jégkorszakokat, - immár egy planetáris légkörszakértő is támogatja. William McCrea, az angliai Sussex egyetemének professzora és két munkatársa alig egy évvel ezelőtt publikálták a jégkorszakok „galaktikus" elméletének módosított változatát. Ezek szerint a Föld közelében, 33 fényév távolságon belül végbement szupernóva-kitörés rendkívüli sugárzása szétroncsolta volna a Föld védő ózonrétegét. Arról spekulálva, hogy ennek milyen klimatikus hatásai lehettek, az angol kutatók kijelentették: „Nem tudni, hogy az ózonréteg szétroncsolása a Föld felmelegedésével vagy lehűlésével járhat-e. De mert az ózon segíti az üvegházhatás kialakulását, valószínű tehát, hogy az ózon eltávolítása révén lehűlt a Föld." Dr. Garry Hunt, londoni kutató immár meteorológiai érveket is felvonultat a vitában a Nature című tekintélyes tudományos folyóirat hasábjain. „Kevés kétség lehet aziránt — írja -, hogy egy közeli szupernóva-kitörés okozta jelentős csökkenés a földi légkör ózontartalmában, jégkorszakot indíthatna el . . ." McCrea professzor eredetileg arra gondolt, hogy jégkorszakok akkor keletkeznek, amikor a Naprendszer bejut a Tejútrendszer spirálkarjainak piros mezsgyéire a Galaxist megkerülő 300 millió éves útja során. Később módosította feltevését: a porfelhőn való átvonulás nagyon ritkán okozhatott volna általános eljegesedést. Korántsem számítana ritkaságnak viszont a viszonylag közeli találkozás a szupernóvákkal. Egy óriási robbanás intenzív sugárzása gerjeszthetné a nitrogénatomokat a Föld felső légkörében. Ezek azután gyorsan oxidálódnak, az oxidok pedig katalitikus úton elroncsolnák az ózonréteget. Dr. Hunt arra is rámutat a vitában: a sztratoszféra fűtésének fő mechanizmusa az, hogy az ózonréteg elnyeli a Nap infravörös sugarait. Ennek a rétegnek az eltűnése tehát eltüntetné a földi légkört melegítő hőforrást is, következményeként fokozatosan lehűlnének a földi légkör alsóbb rétegei, és lehűlne a földfelszín is. Dr. Hunt egyszerű modellszámításokat is végzett. Ezek szerint az ózonréteg 25 százalékos csökkenésének következményeként V3 fokkal hűlnének le a Föld felszíni rétegei, a 100 százalékos ózoncsökkenésnek pedig félfokos lehűlés lenne a következménye. Ez tulajdonképpen nem valami sok, de a klímakutatók véleménye szerint az egyfokos globális hőmérsékletcsökkenés már jégkorszakot okozna. A légköri szakértők pontosan ismerik azt a visszacsatoló mechanizmust, amely dinamikusan összeköti a sztratoszférát azokkal a légköri rétegekkel, amelyekben a földi időjárás folyamatai létrejönnek. Jó okuk van tehát igazat adni McCrea professzornak: az ózonréteg elroncsolódása valóban rendkívüli mértékben kedvezne egy jégkorszak kialakulásának. KÖZÉPKORI GYILKOSSÁGOK Az amerikai Michigan Egyetem egyik kutatója feldolgozta az 1202—1276 közötti angol periratokat, és úgy találta, hogy a középkorban lényegesen több volt a gyilkosság, mint az Egyesült Államokban napjainkban (1974-ben százezer lakosra 9,7 gyilkosság jutott, a különösen veszélyes floridai Miami körzetében pedig 15 gyilkosság százezer lakosra). Bedford, Kent, Norfolk, Oxford és Warwick grófságainak, valamint London és Bristol városának feljegyzéseit, összesen 21 bíróság adatait elemezve, az amerikai kutató megállapította, hogy 1202 és 1276 között összesen 3492 személy ellen emeltek vádat 2434 személy meggyilkolásáért. A vádlottak csaknem 50 százaléka elmenekült a gyilkosság után és ismeretlen helyen tartózkodott a vádemelés idején; az áldozatok 22 százalékát ismeretlen személy ölte meg. Leggyakrabban késsel követték el a gyilkosságot, bizonyságául annak, hogy a XIII. századi Angliában valójában minden felnőttnek, de gyermeknek is volt kése. Kisebb számban husáng, balta, kő volt a gyilkos eszköz. Kent grófságban követték el a legtöbb gyilkosságot (23-at százezer lakosra számítva). A középkori Bristol gyilkossági rátája a mai Philadelphiáénak felel meg. Más szempontból is van hasonlóság a középkori Anglia és a modern Egyesült Államok között. Az 550 azonosított tettesű philadelphiai gyilkosság esetében 25 százaléka az áldozatoknak és tetteseknek is ugyanahhoz a családhoz tartozott. Az egykori kenti 159 hasonló gyilkosság esetében az áldozatok 60 százaléka férj vagy feleség volt. Ám a legfőbb hasonlóság a régi és a mai gyilkosság között az, hogy mind a gyilkosok, mind az áldozatok rendszerint szegények voltak. A bűnösnek talált és vagyonelkobzásra ítélt gyilkosok több mint 60 százalékának nem volt elkobozható vagyona, továbbá 30 százalékunknak pedig 30 shilingnél kevesebb volt a vagyona. ITT A ZSEB-ÍRÓGÉP A világ első zseb-írógépét készítette el öt évi munkával Cy Endfield amerikai filmrendező. Készüléke zsebkalkulátorra emlékeztet és fél óra alatt elsajátítható kóddal lehet működtetni. A mechanikus és villamos írógépektől eltérően csupán öt állandóan használt billentyűje van - használójának ezekre kell jobb kezének ujjait helyeznie. A kívánt szöveg ugyanúgy jelenik meg a készüléken, ahogyan a számok a zsebkalkulátor ablakában. A kód nagyon egyszerű: az „i“ betűhöz például a hüvelykujj és a mutatóujj billentyűit kell egyszerre lenyomni. Hasonló módon lehet létrehozni az ábécé valamennyi betűjét. Állítólag háromnapi gyakorlással már ugyanolyan gyorsan lehet írni a zseb-írógépen, mint a megszokott méretű írógépeken. A zsebírógép nem veti papírra a betűket, hanem vezetékkel önműködő írógéphez kell csatlakoztatni, amely papírra nyomtatja a betűket. GURULÓ VÁRÓTEREM Újfajta óriás autóbuszt állítottak szolgálatba Tokióban, a Haneda repülőtéren. A guruló váróteremnek elnevezett óriás jármű egyszerre 220 utast juttathat a repülőtéri épületből közvetlenül a repülőgép utasterébe, mert a repülőgéphez érve az egész kocsiszekrény a repülőgép bejáratának magasságába emelhető - nincs szükség külön lépcsőre az utasok beszállásához. Az óriás busz 14,6 méter hosszú, 4,5 méter széles és 4,4 méter a magassága. BOTANIKUS KERT A „VILÁG TETEJÉN" A Pamír-hegységben sokkal erősebb a napsugárzás, több az ibolyántúli sugárzás, mint Európa sík területein. A különleges természeti adottságok között szovjet kutatók botanikus kertet létesítettek újfajta növények kikísérletezésére. A pamíri botanikus kert 40 ország 130 hasonló intézményével tart fenn kapcsolatot. Mintegy 20 ezer fajta növényen vizsgálják a megváltozott környezeti feltételekhez való alkalmazkodás jelenségeit. A kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok alapján optimális termelési eredményekre törekednek, s a tudósok kidolgozták a kertek, zöldségfélék, legelők telepítésének lehetőségeit hegyvidéki viszonyok között. CSILLAPODÓ FÖLDRENGÉSEK, ERŐSÖDŐ VULKÁNTEVÉKENYSÉG Az 1976-os évet joggal nevezik a földrengések évének: szakértői becslések szerint mintegy 700 ezer ember életét oltották ki a földrengések (elsősorban Kínában). A múlt évben jóval az átlag alá csökkent a szeizmikus tevékenység, viszont a vulkáni tevékenység, amely 1976-ban kisebb volt a megszokottnál, 1977-ben visszatért a megszokott szintjére. Háromezer földrengésjelző állomás adatait elemezve, az amerikai geológiai szolgálat szerint 1977-ben 36 súlyos földrengés volt, 1976-ban viszont 50. (Súlyos földrengéseknek tekintik a Richter-skála szerinti 6,5-nél nagyobb, halált, kiterjedt pusztítást okozó földrengéseket.) Az évi átlagos földrengésáldozatok száma mintegy tízezer - 1977-ben csupán 2800 ember esett a földrengések áldozatául (Romániában, Iránban, Indonéziában és Argentínában). Ugyanakkor az észlelőállomások megfigyelései szerint 1976-ban csak tíz, 1977-ben viszont 35 vulkán volt aktív. A HALÁL HORMONJA A tengeri polip csak egyszer szaporodik életében. Tíz nappal utódainak világra jövetele után elpusztul. Mór két héttel korábban drasztikusan csökkenti táplálékfelvételét és állandóan veszít a testsúlyából. Ez a folyamat azonban megállítható, ha peterakás után a tintahal mindkét optikai mirigyét eltávolítják (ezek ennek az élőlénynek az eddig ismert egyetlen endokrin mirigysejtjei). A műtét után a nőstény újra enni kezd, élete jelentősen meghosszabbodik. J. Wodinsky, a dél-afrikai Bradeis Egyetem kutatója jutott erre a meghökkentő megállapításra, gyanítva, hogy a hormon eredeti funkcióján kívül vezérli az önpusztítást is. A kutató nemrégiben közzétett tanulmánya először mutat rá arra a lehetőségre, hogy az öregedés és a halál hormonális vezérlés alatt áll és függ a sejtfolyamatok külső hatásaitól. 18
