A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-08 / 28. szám

SZÍNÉSZEKKEL NÉGYSZEMKÖZT %/// 3 ß ild a Folytatás a 4. oldalról egyedül él itt, nem érzi ebben a nagy lakásban magányosnak magát?- Egyedül élek, ám nem magányo­san! Házam minden szögletében velem élnek a színház és a színészet szelle­mei. Nyolcezer kötetes könyvtáram egy része színháztörténeti feldolgozás. Emel­lett szenvedélyes gyűjtő is vagyok. A népművészeti tárgyakon kívül a szín­háztörténeti dokumentumok ezreitől zsú­folt a lakásom. De ilyen a Duna­kanyarban levő nyaralóházam is, amelyben 15 év óta az idén nyaralok először. Ide építettem be a régi kedves Nemzeti Színháznak azt a kiskapuját is, amelyen keresztül Jászai Mari, Bajor Gizi, Ódry Árpád, Somiay Artúr és a többi nagyok jártak a színházba. Ugyanitt van az az ajtó is, amely a női öltözőkbe vezetett. Hát érezheti az ilyen helyeken magányosnak magát a színész, különösen ha olyan „hóbortjai" is együtt élnek vele, mint nyaralómnak az az ablakrácsa, amelyet 1700 ló és csacsipatkóból eszkábáltattam össze . . . — A művésznőt komoly, sőt kissé ma­­liciózus embernek képzelik a nézők sze­repeinél fogva. Holott annyi humor la­kozik önben, hogy - ne haragudjon - akár kabarészínészként is megállná a helyét. Nem idézné fel olvasóink szá­1. Pavol Országh-Hviezdoslav, a szlovák irodalom klasszikusa. Az első verseit magyar nyelven írta. Költészetében a hazaszeretet, a szabadság vágya kapott hangot. Verset írt Petőfiről és költői levél­ben üdvözölte Ady Endrét. Nevezzen meg a versei közül lega­lább kettőt. SZEMFÉNYVESZTÉS mára élete valamelyik kedves epizód­ját?- Kiskunhalason jártam. Itt megkér­dezte egy öreg néni: „Hogy van Szabó néni, fáj még a veséje?" Rögtön tud­tam, hogy a Szabó családbeli vesefájá­somra gondol, ezért azt válaszoltam, hogy fájt, fájt, de már meggyógyítot­tam. „No hála istennek, kedves, oszt mit szedett rá?" Zavaromban azt vála­szoltam, hogy herbateát. Azóta ezért imádkozom, hogy nehogy herbateával gyógyítsák Kiskunhalason a vesebántal­­makat! Ügy illene, hogy most megköszönjem Gobbi Hildának a hosszúra nyúlt be­szélgetést és valami szirupos közhelyjel búcsúzzam tőle. Hadd búcsúzzam e he­lyett annak a levélnek egy részletével, amelyet Gobbi Hilda 1947-ben Bajor Gizitől kapott: „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szörnyű háború. A háború után volt egy tönkrement város, mindenütt csupa rom, csupa pusztulás. Egy ilyen romha­lom előtt ott állt a kis Nyilas Misi, rág­ta a körmeit és gondolkozott. Fanatikus hittel ismételgette, hogy a felnőttek jók és a felnőttek közt szép lehet az élet. A felnőttek fel tudják építeni a romok­ból a várost, és akkor, ha ezt a házat is felépítik, akkor sok otthon nélküli gyereknek lenne tiszta fehér ágya és rendes élete. Ezt addig-addig ismétel­gette, míg a felnőttek is elhitték, amit a kis Nyilas Misi mondott, eljöttek a kőművesek, az asztalosok, az üvegezők, a mázolok és a többi sok felnőtt, és felépítették és rendbe hozták a fasori házat, és otthont teremtettek a művé­szet árva palántáinak. És most ott áll a kollégium és hirdeti, hogy a felnőttek jók, ha valaki igazán hisz és igazán akar. És valahonnan a felhők közül le­hajol Horváth Árpád és gyengéden megsimogatja Gobbi Hilda nyugtalan homlokát. . NEUMANN JÁNOS Kontár Gyula felvételei Következik Rátonyi Róbert Semmi sincs annyira értelmetlen mint az, amikor a fiatal „modern“ költőt azért dicséri a kritika, mert „tudatosan költőietlen“ (az újabb poétika értelmében); tudniillik ez olyan, mintha valaki azt mondaná (szerencsére nem mondja), hogy a tudatos bűnözés (azaz a tudatos tör­vénytelenség, amely a tudatos köl­­tőietlenség lényegi megfelelője) nem vétek, hanem erény; vagy — mond­juk — mintha valaki azzal jönne, hogy tudatosan (és ezért elismerést várva) lenyisszantott egyik kezéről három ujjat, ami úgy esztétikai mint elvi szempontból (a maga nemében), nem kisebb dicsőség, mint megírni egy tudatosan költészet nélküli (lé­nyegileg csonkított) verset. Tulajdonképpen mindegy, hogy valaki szándékosan vagy öntudatla­nul eszik-e bolondgombát, mert a mérgezés így is, úgy is bekövetkezik, habár a tudatos öngyilkossági szán­dék súlyosbítja a tettet. Egyformán fülsértő: akár tudatosan, akár rossz hallás következtében hamis az ének­lés, csak az a különbség, hogy míg az akarnoki falsolás vagánykodás, illetve az ének tudatos vulgarizálása — a botfülűeknél ez csupán a rossz — ámde fejleszthető — zenei hallás következménye. Azt akarom ezzel mondani, hogy így van ez a líránál is; ha a vers „tudatosan költőietlen“, akkor csak affektációról és nagy­képűsködésről lehet szó; a spontán — rendszerint fejlődésképes költőiet­­lenség — a jobbik eset. Más az, ha M-nél nyelvhiba a raccsolás — és más, ha B sznobságból raccsol... Morális szempontból is: mindig súlyosabb a tudatos, mint az öntu­datlanul (pl. ittas állapotban) elkö­vetett bűn; ez utóbbi megbocsátható, ellenben ha valaki akarattal vét az emberiesség ellen — az már elítélen­dő. Marencsin Mária Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszer­ző, képzőművész, tudós arcképét hoz­zuk, a másikon egy-egy ország főváro­sának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell fel­sorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve me­lyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkívül havonta egyszer két akta­táskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelező­lapra ragasztva a megjelenéstől számí­tott egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. Szocialista ország fővárosa. Fejlődése a múlt század hatvanas éveiben gyorsult meg. A felszaba­dulás után nagy koncepciójú ter­vek alapján kezdték meg a város teljes rekonstrukcióját. Uj üzeme­ket és lakótelepeket hoztak létre. 1977-ben súlyos földrengés pusztí­totta. De az utóbbi időben már a földrengés-sújtottá terület jórészét újjáépítették. Mi az ország és a főváros neve? Kicsoda? verseny­ig icsoda? SZELVÉNY 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom