A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-10-07 / 41. szám
HASZNOS SEGÉDKÖNYV Rűrci'i SIMÁNDY PÁLTÓL A Budapesten, 87 éves korában elhunyt Simándy Pál (polgári nevén Gombos Ferenc) azok közé a magyarországi emigráns írók, publicisták közé tartozott, akik hathatósan segítették és irányították az induló csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését. Tizenegy esztendőt töltött Szlovákiában, közelebbről Losoncon, ahol a húszas évek elején a köréje tömörülő fiatal írókkal (Győry Dezsővel, Darkó Istvánnal és másokkal) megalakította a Madách Kört, és javaslatot terjesztett elő egy országos írókonferencia összehívására. Komlós Aladárral összefogva nagysikerű szabadegyetemet is szervezett, amelyen színvonalas előadások hangzottak el Adyról, a modern vers problémáiról, az európai kultúra élvonalbeli formálóiról, az erkölcs kérdéseiről és a legújabb művészeti áramlatokról. A Tűzben, a Kassai Naplóban, A Mi Napunkban, a Korunkban stb. megjelent pedagógiai, szociológiai és irodalmi tanulmányai nagy visszhangot keltettek és jelentős hatást gyakoroltak a fiatal írók és a sarlós nemzedék kibontakozására is. Publicisztikai munkásságára — Krammer Jenő közvetítésével — Romain Rolland is felfigyelt, és a legkiemelkedőbb Simándy-művet: Az elsikkadt hegyibeszéd-et meleg szavakkal méltatta. Simándy nem volt szocialista, de református papként 1918—19-ben a forradalmi eszmék mellett agitált. Ezért kellett emigrálnia, és szlovákiai emigrációjában becsületes keresztény radikalizmusával és nemes internacionalizmusával a kommunisták és a szlovákok megbecsülését is kivívta. Erről tanúskodik Herz Sándorral és Ondrej Plávkával való barátsága is. Fábry Zoltán — annak ellenére, hogy vitázott is vele. Az 1931-ben Magyarországra visszatért Simándy a népi írók mozgalmába kapcsolódott és Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjának belső munkatársaként dolgozott. Szlovákiai kapcsolatait ekkor is és a felszabadulás után is fenntartotta. Az Irodalmi Szemlében több értékes tanulmánya jelent meg. Simándy Pál halála a mi veszteségünk is. Szlovákiai működését haladó hagyományaink között tartjuk számon és rokonszenves egyéniségére, emberi tisztaságára továbbra is szeretettel és megbecsüléssel fogunk gondolni. TURCZEL LAJOS Az utóbbi években több időszerű vita folyt az oktatás eredményességéről, korszerűsítéséről. Többször szó esett a kellő feltételek megteremtéséről, a megfelelő kézi- és segédkönyvekkel való ellátottságról. A kor követelményei és a pedagógiai elvárások teszik szükségessé a segédkönyvek egyre nagyobb szerepét és célszerű alkalmazását, hogy a tankönyvek egyre nagyobb funkció-megterheltségét bizonyos mértékben csökkentsék. Az Irodalmi nevelés című tankönyvek olvasói antológiák is egyúttal és irodalomtörténeti ismereteket is közölnek, kevésbé foglalkozhatnak viszont az irodalomelmélet kérdéseivel és az irodalmi műfajok bővebb ismertetésével. Az irodalom oktatásához és tanulmányozásához fontos segédkönyv a Zsilka Tibor által összeállított és közreadott Poétikai szótár, mely mind a tanulóknak, mind a szakos pedagógusoknak segítségére lehet az irodalmi műfajok és szövegek részletesebb megismerésében. A szótár, mint azt a szerző írja az előszóban „felöleli mindazoknak az irodalmi jelenségeknek a magyarázatát, amelyek eddig a tankönyvek elméleti részét képezték. Továbbá tartalmazza az egyes műfajok meghatározását és rövid jellemzését". A poétikai szótár tulajdonképpen mindenkinek jó szolgálatot tesz, akinek iskoláink bármely fokán szüksége van poétikai ismeretekre. Az egyes címszavak ui. úgy vannak összeállítva, hogy a szótárt az alapiskolák és gimnáziumok pedagógusai és tanulói, de a főiskolai hallgatók vagy a továbbképzős pedagógusok is haszonnal forgathatják, különösen irodalmi szövegelemzések során. A poétikai szótár kezelése a szerkesztéséből következően egyszerű. Nem találunk benne bonyolult szótári jelöléseket, elvont utalásokat; a címszavak után mindig lényegmondó, tömör magyarázat van a világirodalomból, a magyar és a szlovák irodalomból vett példák kíséretében. Az előforduló idegen szavak jelentése és kiejtésének magyarázata következetesen fel van tüntetve. Előfordul, hogy a szerző egyes szakkifejezéseket nem fejt ki, csak utal rá, hogy a szótárban előforduló címszó valamelyikénél megtalálható az értelmezése. Célszerűen tömörít és egyszerűsít, amikor például a paradoxon és oximoron fogalmak értelmezését a látszólagos képtelenség címszó alatt fejti ki vagy a keverékszó fogalmánál a makaróni versre, a jassznyelvnél az argóra, a hiperbolánál a túlzásra és nagyításra, a felező nyolcas kétütemű sornál pedig a magyaros verselésre utal . . . stb. A rege fogalmánál viszont csak a mítoszra való utalást találjuk, holott ez a történelmi műfaj jogosult lett volna arra, hogy külön címszó alatt legyen kifejtve. Hasonló módon a lektűrt sem lehet csak a bestseller fogalmával kimerítően magyarázni. Egy-egy fogalom, szakkifejezés vagy irodalmi szövegjelenség bővebb magyarázatánál, ahol szükségesnek mutatkozott, a szerző tekintetbe vette a magyar—szlovák poétikai kontrasztivitásokat is. Pl.: az arsziszt (a verslábnak az a része, amelyen nyomaték van) a szlovák és a cseh költészetben szóhangsúllyal lehet megteremteni, s nem hosszú szótaggal, mint a magyar időmértékes verselésben; a szlovák költészetben I. Krasko és iskolája fejlesztette normává a daktilotrochaikus verssorok használatát, de költészetük hangsúlyos verselés, s nem időmértékes, mint a magyar költőké; az anapesztus időmértékes versláb a szlovák és cseh szótagszámláló — hangsúlyos verselésben nem fordul elő, mert a nyelvek nem alkalmasak e versláb kialakítására . . . stb. A sajnos csak 850 példányban megjelent értékes poétikai szótár végső fokon figyelemreméltó, sőt hiányt pótló rendeltetésű, mert az irodalomelméleti és stilisztikai anyag, melyet felvonultat, az irodalomról és az irodalmi szövegekről szóló ismeretek gyarapítását és elmélyítését szolgálja. Ez pedig az irodalomtanítás végcéljának egyik igen lényeges összetevője. (SPN, 1977) ALABAN FERENC 1. Kiváló chilei kommunista költő. Nemzetközi Lenin Békedíjas. Költészetét merész képek és a szabadon szárnyaló, kötetlen forma jellemzi. Műveit a délamerikai népek szabadságszeretete, békevágya és a népek közötti barátság szelleme hatja ót. öt éve közvetlen a chilei fasiszta puccs kitörése után halt meg. Mi a' költő neve? A 13. számú képes verseny nyertese: Könözsi Erzsébet, Obid. Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszerző, képzőművész, tudós arcképét hozzuk, a másikon egy-egy ország fővárosának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell felsorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve melyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkívül havonta egyszer két aktatáskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelezőlapra ragasztva a megjelenéstől számított egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe 2. Etiópia fővárosa. Az ország legjelentősebb ipari centruma. A városban festőién keverednek a hagyományos nemzeti építészet és a modern stílus elemei. Az Afrika Ház az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának székhelye. Nevezetessége egy méreteiben is egyedülálló sokszínű üvegablak, amelynek figurái Afrika múltját, jelenét és jövőjét jelképezik. Mi a főváros neve? 1 fi KICSODA? VERSENY-1 o MICSODA? SZELVÉNY 15
