A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-09-30 / 40. szám
ÍRÓGÉPEK TEGNAP ÉS MA „1714 január 7-én kapott az angol Henry Mill szabadalmat egy olyan gépre, amely a betűket, avagy szavakat egymás után sorba rakja papírra, vagy pergamenre, mégpedig olyan pontosan és világosan, hogy nem lehet ezeket a nyomtatástól megkülönböztetni.” A szó szerinti idézet annak a kiállításnak az egyik bevezető tábláján olvasható, mely augusztus közepén egy hétig a Košicei (Kassa) Műszaki Múzeumban fogadta látogatóit azzal a céllal és küldetéssel, hogy megismertesse őket az írógép feltalálásával, múltjával és jelenével. Érdekes témakör, ritka kiállítás. Annyira ritka, hogy kassai védnökei nem emlékeznek ilyenre s nincs tudomásuk arról sem, hogy hazánkban valahol már rendeztek-e ehhez hasonlót. A gyűjtés ötlete már régebben megszületett a két testvérmúzeum, vagyis a kassai műszaki Múzeum és a Budapesti Országos Műszaki Múzeum dolgozói körében, a kiállítás gondolata pedig ugyanott, alig három évvel ezelőtt, amikor a szükséges ismeretek, dokumentumok és tárgyak java összegyűlt. Egyik részük Kelet-Szlovákia metropolisában a másik a Duna-parti fővárosban. Külön-külön azonban nem alkottak elfogadható egységet. Ezért a két múzeum úgy döntött, hogy közös kiállításon mutatják be a gyűjteményt. Henry Mill eredeti elképzelései az évszázadok folyamán sok változáson mentek keresztül. Ezt a fejlődést a kiállítás hét témakörben ábrázolja. (A fényképdokumentumoknak, a mechanikus szerkezetek vázlatrajzainak magyarázószövege, valamint a kiállított mintegy 80 írógép műszaki leírása szlovák és magyar nyelvű.) A nem mindennapi gyűjtemény megtekintői bevezetőül megismerkedhetnek az írógép megszerkesztésére irányuló korabeli törekvésekkel, tervrajzokkal, valamint egy-két modellel is. A második kiállítási egység azt az időszakot mutatja be, melyben több kezdetleges írógép készült, mint például az említett H. Braille irású HALL-rendszerű írógép a vakok számára 1892-ből LILIPUT típusú írógépek 1907-ből és 1908-ból Millé, a francia X. Proginé, valamint a 17 modellt szerkesztett olasz G. Ravizzáé, aki egyben a színező szalag feltalálója is. Figyelemre méltó a pozsonyi születésű Kempelen Farkas írógépe is, mely 1779-ben a vakok számára készült. A XIX. század utolsó időszakát a kiállításon többek között a LILIPUT, HALL és HAMMONIA márkák képviselik. A következő részben az írógépek fejlettebb korszakával ismerkedhetünk meg, melyeket elsősorban a REMINGTON márka képvisel. Itt látható az 1873-ból származó REMINGTON 1-es alsóütésű írógép is, mely a mai formájú gépek ősének számít. A további csoportban tárgyalt Crandall (1879), Hammond (1884), The Chicago (1890), Mignon (1904), Adler (1900, 1923) és más típusok is alsó ütésűek voltak, ami annyit jelent, hogy a billentyűkkel mozgásba hozott mechanikus szerkezet a henger aljára írta a betűket, így a szövegírásba becsúszó esetleges hibákat a gépíró csak később, már újabb sor írásával egyidőben vehette észre. Eme írógéptípusok jellegzetessége az is, hogy a fémbetűk a festéket nem a szalagról, hanem egy köralakú festékpárnáról szedték. Az ötödik kiállítási egységet a már tökéletesebb, évszázadunk elejéről származó gépek alkotják. Itt elsősorban az Underwood márka, valamint az első villamos vezérlésű gépeket képviselő, 1927-ben készített Mercedes-Elektra köti le leginkább a látogató figyelmét. A jelenlegi magyarországi írógépeket (Hermes, Adler) bemutató rész után a Zbrojovka Brno gyártmányai következnek. Itt a sort a hazánkban első sorozatgyártású Remington Z-16 típusú írógép nyitja és az a pontírású, elektromos vezérlésű Consul 211 zárja, mely percenként 4800—9000 jel leírására képes. — A tartalmas kiállítás Kassán augusztusban csupán egy hétig volt nyitva. Szeptemberben Budapesten tekinthetik meg az érdeklődők, majd ezt követően Békéscsabán. Az év vé-Pontírású Consul 211 írógép gére aztán végleg visszaköltözik a Hernád-parti városba, ahol a műszaki múzeum kiállítótermeiben az állandó jellegű kiállítást fogja bővíteni — tájékoztatott Jozef Bernát mérnök a múzeum dolgozója. Érdemes megtekinteni. GAZDAG JÓZSEF (a szerző felvételei) TERHESSÉGI ÁRTALMAK A Göteborgi Egyetem Pszichiátriai Kutatóintézetében terhes patkányokat „szociális stresszhatásnak” tettek ki: kissé népesebb ketrecekben helyezték el őket, mint azt a patkányok szeretik. A kísérletek ezrei bizonyították már, hogy a méhen belüli fejlődés zavartalansága, az anya terhesség alatti életmódja éppoly fontos a születendő csecsemő későbbi fejlődése szempontjából, mint a megszületés utáni gondozás. (A dohányzás és az alkoholfogyasztás veszélyei ismertek.) A stresszhatásnak kitett anyák kölykei közül a hímek hajlamosakká váltak arra, hogy nőies szexuális viselkedést tanúsítsanak. A párzás során — gyakrabban, mint a többiek — a nőstények testhelyzetét utánozták. Ráadásul a nemi tevékenységet is a normálisnál később kezdik el, de „szerencsére" a nemzőképességük zavartalan. Hogy mi okozza a hímek „nőies” viselkedését, azt pontosan nem lehet tudni. Igen nagy a valószínűsége, hogy a stressz megzavarja az anya adrenalin-háztartását. FAGYÁLLÓ ROVAROK A tél nem kényezteti el a rovarokat, számos csodafegyvert kellett kialakítaniuk, hogy kihúzzák tavaszig. Nemrég sikerült kideríteni, hogy a Vespa maculata királynője, „akinek” a feladata a gének megőrzése a jövő évi generáció számára, hogyan bírja ki a 14 C-fokos hideget is anélkül, hogy megbetegedne. A túlélés érdekében tett erőfeszítések első lépése a megfelelő hibernálókamra kiválasztása, ahol a rovar téli álmát alussza majd. Jó mélyen berágja magát egy korhadt fába, hogy a kinti fagy ne érje közvetlenül. Ez azonban még nem elég. Kiderült, hogy a rovar „vérében” igen sok glicerol található, vagyis testnedvei éppúgy fagyállóak, mint az autók hűtőfolyadéka. A glicerol azonban nem az egyetlen tényező, ami a fagyás ellen védi a rovart. A legnagyobb „fagykárokat” a sejten belüli állományban, vagy a sejtmembránban okozhatja a jegesedő víz. Ez a darabos jég azonban csak a rovar „vérében”, i'agyis a sejten kívüli testnedvekben található, melyek a —14 C-fokos tűlhűtést is elviselik. Hogy a sejten belül ne keletkezhessen jégrög, azt valószínűleg egy proteinmolekula biztosítja, melynek molekulasúlya 3500 körül van. Hogy ez a protein-molekula valójában hogyan biztosítja a sejten belüli víz jégmentesítését, azt még nem lehet pontosan tudni, a lódarazsak azonban ettől függetlenül igen jól áttelelnek vele. STRESSZ A MÜFÉNYBEN A mesterséges fénynek az emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálva nyugatnémet kutatók megállapították, hogy a fénycsövek fénye ingerli az ember agyalapi mirigyét, a hipofízist és ez az ACTH, kortizol és aldoszteron hormonok termelésének jelentős növekedéséhez vezet. Az ACTH-érték a kétszeresét is elérheti a természetes fényben mérhető mennyiségnek. A nagy mennyiségű ACTH a nagymértékű kortizolkiválasztás révén állandó stresszszerű megterhelést ró a szervezetre. További teljesítmény csökkenést okozhat az állandó fényesség is, ami nem kívánatos az emberi szabályozómechanizmus számára. Ezek a vizsgálatok megdöntik azt a nézetet, hogy a természetes fény helyettesíthető műfénnyel, ha ez a műfény helyes színképi összetételű. A műfény egyértelműen másként hat biológiai szempontból, mint a természetes fény. ÉVENTE 18 MILLIÁRD TONNA TALAJVESZTESÉG A szovjet óceánkutató intézet munkatársai kiszámították, hogy a folyók évente 18 milliárd tonnányi talajt és kőzetet mosnak le a szárazföldekről és juttatnak a tengerekbe. Behatóan tanulmányozták a sarkvidéki óceánba, a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpitengerbe ömlő szovjet folyókat, majd az adatokat összevetették a világ más részeiből származó értesülésekkel, így jutottak erre az eredményre. Egyebek között cink, magnézium, kadmium és ólom halmozódik fel a tengerek mélyén ezen a módon, évről-évre növekvő mennyiségben. Szovjet szakértők most új utakat keresnek a tengerekbe kerülő ásványok visszanyerésére. 18
