A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-09-23 / 39. szám
ALLOITIJK LVASTIJK Attijk MŰVÉSZET Kulturális nyár ’78 Évekig meddő beszédtéma volt Bratislavában, hogy a rádió- és filharmóniazenekar, valamint a színházak nyári vakációjának hónapjaiban a moziba járáson s néhány alkalmi kulturális rendezvényen kívül szinte semmi kulturális eseményt nem kínál Szlovákia fővárosa. Nos, a jogos bírálatokon okulva a városi nemzeti bizottság művelődésügyi osztálya ezúttal már harmadizben rendezte meg a Kulturális Nyár című rendezvénysorozatot, mely ez idén összesen 310 alkalommal kínált különböző prózai és zenés programot Bratislava lakosságának és a szlovák fővárosba látogató turisták tízezreinek. És ahogy az már lenni szokott: míg évekkel ezelőtt a nyári hetek pusztán unalmas pangást hoztak; ez idén júliusban és augusztusban a bőség zavara nehezítette az ember dolgát, ha választani akart, hogy hová is menjen a tarka műsorajánlat számos rendezvénye közül. . . Talán a legnagyobb érdeklődés az Óvárosháza udvarán tartott szinieiöadások és irodalmi színpadi produkciók iránt nyilvánult meg. Nem véletlenül, hiszen neves színészek közreműködésével Carlo Gozzi, I. de la Fontaine et Champmeslé, M. Cervantes, Ján Solovič, Ján Smrek, Miroslav Válek, Pavel Koyš, Milan Rúfus színpadi alkotásai s versei elevenedtek meg a régi városháza jellegzetes falai között. A rendezőség kezdeményezőkészségét dicséri, hogy Töredékek címen a XIV.— XVII. századból származó s az egykori Pozsonyhoz fűződő harci jelenetek és történelmi jelentőségű párbajok: illetve a város ősi borászati hagyományainak felelevenítésével két rendhagyó, tartalmában is eredeti színpadi műsor megvalósítását is lehetővé tették. A számszerűleg ugyancsak gazdag zenei rendezvények közül elsősorban az orgona- és gitármuzsika nyári bratislavai seregszemléjét jellemezte magas művészi színvonal. Helyszűke miatt csak távirati stílusban említhetem, hogy a Kulturális Nyár '78 súlypontját alkotó színházi s zenei programot számos egyéb, ugyancsak jelentős érdeklődésre számot tartó képzőművészeti, honismereti, filmművészeti, népművészeti vagy épp a gyerekeknek szánt műsor egészítette ki. E lassan hagyományossá váló nyári rendezvénysorozat bővülő népszerűségét igazolja, hogy az előadások többsége telt ház előtt zajlott és a jegyek zöme pedig már elővételben elkelt.. . Ez pedig biztató előjel a Kulturális Nyár soron következő évfolyamai elé. (miklósi) FESZTIVÁL A XIX. Dubrovniki Nyári Játékok Július első napjaiban „megelevenedett” a dubrovniki piactér, forgalmassá váltak a város parkjai, a quattrocento palotái: a híres középkori erőd utánozhatatlan kulisszái között zajlik egész nyáron át mindannak a legjobbnak a bemutatása, amit Jugoszlávia nemzetei a színjátszás, az opera, a zene és a tánc területén létrehoztak. Goethe sem kívánhatott a Gradac park csodálatos környezeténél jobb hátteret az lligenia Tauris-ban című drámája számára. Sehol sem figyeltük nagyobb érdeklődéssel a bátor don Rodrigo történetét, mint a Revelin erőd teraszain. Az idei játékok drámai és zenei repertoárja egyaránt gazdag: a színházi szférában mindenekelőtt a hazai klasszikusok, a régi dubrovniki szerzők és a világirodalom klasszikusainak müvei szerepeltek a műsoron. A zenei rendezvények közül mindenekelőtt Schubert, valamint a jubiláló cseh Janáček és Vivaldi műveinek bemutatása érdemel említést, A Moszkvai Kamaraopera Sosztakovics Orr című operáját és a korai orosz klasszikusok műveit mutatja be. A résztvevő zenekarok közül a zágrábi és a belgrádi filharmónia, valamint a prágai Csehszlovák Rádió Szimfonikus zenekarának fellépése érdemel figyelmet. A fesztivál legnagyobb élménye általában a dubrovniki Hamlet: a nemzetközi közönség — ha nem is érti a színészek nyelvét — elbűvölve hallgatja a tengermorajjal aláfestett szavaikat az ősrégi Lovrjenac erőd udvarán. Úgy tűnik, hogy a régi Dubrovnik, a költők, festők és drámaírók városa — melynek szabadtéri színpadain már a 16. században is zajlottak az előadások — igazi kulturális központtá vált. S szellemi kisugárzása legalább olyan mértékű, mint a művészetkedvelő dubrovniki köztársaság korában volt. (Felvételünkön dubrovniki főutca, a hangversenyek színhelye.) T. Wagnerová KÖNYV így élt Kazinczy Ferenc Kazinczy Ferenc életét és munkásságát mindnyájunknak illik ismerni. írói tevékenységével, emberi magatartásával, mely szorosan összeforrott a kor nagy eseményeivel, egy felvilágosultabb társadalmi rendszerért küzdött, sürgette a magyar nép szellemi leiemelkedését. Munkabírását, szívósságát és emberségét megcsodálták kortársai: felbecsülhetetlen érdemeiért példaképül állította őt Petőfi, Ady, Juhász Gyula és Radnóti Miklós is. Ady Endre ,,könyörtelen újítónak", „szociális forradalmárnak" nevezte az írót. Kazinczyt joggal sorolhatjuk a nemzet kiválóságai, a modern magyar irodalom megteremtői közé. A bratislavai Madách és a budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a legnemesebb tisztelettel adózott Kazinczy előtt, amikor 1977-ben az így élt sorozatban megjelentette a róla szóló értékes könyvecskét, melynek szerzője Z. Szabó László. Művében a szerző részletesen foglalkozik Kazinczy gyermekkorával, a fogságban eltöltött éveivel, irodalmi-közéleti tevékenységével. Bemutatja családját, barátait, elemzi műveit. Közben, az európai eseményeket is figyelve, hiteles képet fest a korról, melyben az Író élt és dolgozott: felvázolja a XVIII. —XIX. századi Magyarország történelmi-társadalmi viszonyait. Izgalmas és érdekes a könyv első fejezete. A fiatal Kazinczy jelenik itt meg előttünk, aki már ötéves korában levelet irt szüleinek, aki tanulmányai alatt is kritikus szemmel nézte a világot: aki fiatal korában német nyelvből fordított, ismerte a világirodalom kiválóságait, s aki alig tizenhat évesen megírta első könyvecskéjét Magyarország földrajzáról. Mindezt az önmagát sem kímélő szigorúsággal, az állandó önműveléssel érhette el az Író. A további fejezetekben a felnőtt tudósról, az éleslátású és szigorú kritikusról olvashatunk. Azt a Kazinczyt ismerjük itt meg, aki megérezte az ország kettős elnyomatását, aki kifogásolta a nyelvi műveltség alacsony színvonalát s a magyar „játékszíni mesterség" hiányát. Annak érdekében, hogy mindez kiküszöbölhető lehessen, Kazinczy Magyarország valamennyi haladó szellemű tudósával, írójával levelező kapcsolatot teremtett. Széphalmi „magányt" Így bekapcsolta az ország vérkeringésébe. Életében több mint hatezer levelet irt. Ezek a levelek a kor s a nagy életmű legigazibb bizonyítékai. Z. Szabó László meghatóan szól Kazinczy fogságban eltöltött hét esztendejéről is. Ir azokról az okokról, melyek miatt a nagy szellemóriás börtönbe került: megismerteti olvasóit a magyarországi jakobinus mozgalom lényegével. A könyvben megfelelő elemzést-ismertetést találunk a nyelvújítási mozgalomról, Kazinczy Tövisek és virágok, Pólyám emlékezete, Fogságom naplója c. műveiről is. Az új életrajzi mű elolvasása után bizonyára még jobban tiszteljük majd Kazinczy Ferencet, még inkább magunkévá tesszük nyelvünket, irodalmunkat és kultúránkat. Csáky Károly HANGLEMEZ Mozart zongoraművei Mozart szimfóniái, operaáriái és koncertáriói után újabb Mozart-nagylemezt adott ki a Hungaroton, amely a K. 466-os d-moll zongoraversenyt és a K. 382-es D-dúr koncertrondót tartalmazza. Ismeretes, hogy Wolfgang Amadeus Mozart életművében jelentős helyet foglal el a zongoraverseny műfaja. összesen 23 zongoraversenyt alkotott, melyek mintegy szintézisét képezik a zongoraszonáta és a szimfónia terén elért eredményeinek. Miután Salzburgból Bécsbe költözött, 1782 és 1786 között 15 zongoraversenyt írt, melyeket bécsi koncertjein adott elő. Ezek közé tartozik egyik legismertebb versenyműve, a K. 466-os d-moll zongoraverseny is. A mű három tételből (Allegro-Romance-Rondo) áll. A két jelentős Mozart-mű méltó előadóra lelt a háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze személyében, aki a nála megszokott brilliáns színvonalon tolmácsolja mindkét Mozart-mű mély és gazdag mondanivalóját, nemes hangját és költői tartalmát. Fischer Annie tökéletes előadásmódja csak alátámasztja a tényt, hogy Mozart zongoraversenyei e műfaj csúcsait jelentik a zenetörténetben. A zenekari kíséretet a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara szolgáltatja Lukács Ervin Liszt-díjas karmester, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze vezényletével. Sági Tóth Tibor Ne higgyünk a szemünknek — ez nem fej nélküli liba! Még csak nem is fotótiükk! A képen egy nem egészen hófehér „köntösű" hattyú tisztogatja cserével az oldalát. A képünkön látható furcsa formájú jelek az örmény ábécé beűi. Az érdekes emlékmű — amely Mesrop Mastoc püspököt, az ábécé megszerkesztőjét (4. század) ábrázolja — az Örmény SZSZK fővárosa, Jereván egyik főutcáján látható. Általánosságban véve egyre kevesebb ló van, Nyugat-Németországban azonban 1970 óta majdnem megkétszereződött a számuk. Ám a félmillió négylábú annyira szétszórtan él, hogy kovácsműhelyt nyitni nemigen fizetödik ki. Fritz Baui patkolókovács mozgó műhelyt szerelt fel, házhoz megy, és szépen keres. ■ A Stroke-on-Trent-i kórházat be kellet csukni. Otven beteget hazabocsátottak, ötven műtétre váró páciensnek elhalasztották a műtétjét. Az ok: bolhák lepték meg o kórházat. 8
