A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-09-16 / 38. szám

A nemzetiségi kérdés megoldása a közép­szlovákiai kerületben Irta: ERNEST CABAN knb-alelnök 1 Követkexő számunk tartalmából : Zolczer János: AUSCHWITZ PIROS VIRÁGAI Gál Sándor: AEGROTIS SALUTEM . .. Reszeli Ferenc: A DUNÁNÁL Lovicsek Béla: AZ ÉVSZÁZADOK ÁLMA VALÓSÁGGÁ VÁLT Csikmák Imre: HÍRT HOZTAM KUBÁBÓL Címlapunkon F. Rakovský, a 24. oldalon Prandl és Buday Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­zőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Arról, hogy valaki hogyan old­ja meg a nemzetiségi kér­dést, le lehet vonni a követ­keztetést, hogy haladó vagy reakciós rendszerről van-e szó. Csak a szocializmus, csak a kommunista pártnak és a tár­sadalom élcsapatának, a munkás­­osztálynak vezetésével képes valóbar tudományosan, alapvetően, de humá nusan megoldani a nemzetiségi kér­dést egy soknemzetiségű államban Példa erre a Szovjetunió, amely első­ként mutatta meg, hogyan lehet meg­oldani a nemzetiségi kérdést, elősegí­teni az egyes nemzetek és nemzetisé­gek fejlődését úgy, hogy erősödjék ar egész soknemzetiségű állam. Ezt a kér dést csak a proletár és a szocialistc internacionalizmus elvein lehet tartó­san megoldani. Mélységesen megbecsüljük azt az el vet. hogy nem lehet szocialista inter nacionalista nemzetközi méretekben az aki nem ismeri el a szocialista inter­nacionalizmust azon államon, orszá­gon belül, amelyben él. A forradalmi hagyományokban gaz­dag közép-szlovákiai kerületben, c nemzetközi jellegű dicső Szlovák Nem­zeti Felkelés központjában, az 1,5 mil­lió lakos között több mint 86 000 ma­gyar nemzetiségű él. Az egyes járások nemzetiségi összetétele a következő: A losonci (Lučenec) járás lakóinak száma 94 654 fő, közülük 22 950 fč (24 %) magyar nemzetiségű, a rima szombati (Rimavská Sobota) járó; 98 044 lakója közül 47 390 (48 %) ma­gyar nemzetiségű, a nagykürtösi (Veľ ký Krtíš) járás 44 796 lakója közu 15 780 (35 °/o) magyar nemzetiségű. A kommunista párt vezette nemzet bizottságok, valamennyi szinten, a kö­zép-szlovákiai kerületben tudatábar voltak és vannak annak, hogy a ma­gyar nemzetiségű állampolgárok egyen­jogúsítását nem lehet megoldani csal általános jelszavakkal, hanem meg kel teremteni a valódi egyenjogúságot gazdasági, politikai és művelődési-kul­turális téren. Ezért hazánknak már c szovjet hadsereg által történt felszaba­dítása óta és főként a munkásosztály­nak 1948 februárjában a reakció fe­lett aratott győzelme után marxista-le­ninista pozíciókból törekedtünk a nem zetiségi kérdés megoldására. Gondot fordítunk erős anyagi-műsza ki alap kiépítésére ezeken a területe ken, hogy megteremtődjék a gazdasá gi egyenlőség a kerület többi területé­vel, erősödjék a munkásosztálynak é: a szövetkezeti parasztok osztályánál befolyása. Rendszeresen és céltudatosan folyil a közép-szlovákiai kerület déli járása komplex gazdasági fejlesztésének meg oldása. Intenzíven folyik új ipari üze mek építése, illetve építésük előkészí tése; ilyenek a Libereci Autógyár nagy kürtösi üzeme beruházásának I. szaka­sza, a rimaszombati nehézgépipar üzem beruházásának II. szakasza, a Pie soki Gépgyár tornaijai (Šafárikovo) üzemének bővítése, a Tesla nagykür­tösi üzeme és a losonci bútorgyár Megoldódott a Nagykürtösre való köz­lekedés problémája is, amellyel a bur­zsoázia évtizedek alatt sem tudott meg­birkózni. Igen fejlett a szocialista me­zőgazdaság is, aimély ma korszerű technikával van ellátva s a jelen idő­szakban a közép-szlovákiai kerület „ga­bonakamráját" képezi. Mindez segítetl és segít lényegesen emelni a kerülel e része lakosságának — s ezen belül a magyar nemzetiségű lakosság — élei — és kulturális színvonalát. Ezt lényegesnek és alapvetőnek tart­juk a magyar nemzetiségű lakosság nyugodt életének biztosítása szempont­jából. A politikai életben való részvétel nél­kül nem tudnánk elképzelni a magyar nemzetiségű állampolgárok életének teljes fejlődését. Ezért pártunk irány­vonalának szellemében a nemzeti bi­zottságok vonalán is megteremtjük a magyar nemzetiségű állampolgárok be­kapcsolásának összes feltételeit a po­litikai és a közéletbe. Biztosítjuk kép­viseletüket az összes testületekben, a 144/1968 sz. alkotmánytörvénnyel össz­hangban. Elemezzük ezt konkrétan: Például a losonci járásban a Népi kamora két képviselője és a Nemze­tek Kamarája két képviselője közül egy-egy magyar nemzetiségű, a három SZNT-képviselő közül egy, és a kerü­leti nemzeti bizottság hét képviselője közül egy szintén magyar nemzetiségű. A járási nemzeti bizottságnak 83 kép­viselője van, közülük 17 magyar nem­zetiségű, a városi nemzeti bizottságok­­nek 183 képviselője van, közülük 45 (20,5 %) magyar nemzetiségű és a helyi nemzeti bizottságok 1424 képvi­selője közül 337 (27,7 %) magyar nem­zetiségű. A nemzeti bizottságok apparátusá­ban hasonlóan vannak képviseltetve a magyar nemzetiségű állampolgárok Például Rimaszombatban a jnb 18J dolgozója közül 59 (32,2 %)• a vnb 59 dolgozója közül 13 (22,1 %) és o helyi nemzeti bizottságok 76 dolgozójc közül 38 (50%) magyar nemzetiségű A magyar nemzetiségű állampolgárok­kal való érintkezésben a nemzeti bi­zottságok valamennyi szintjén használ­ják anyanyelvűket, emellett az irányel­vek és utasítások kiadása is kétnyel­vűén történik. Alkalmazzák a kétnyel­vűséget a szervek (vnb, hnb) tanács­kozásain is, például Füleken (Fiľako­vo), Mucsényban (Mučín), Ipolygalsán (Hcliša), Sőregen (Sanice) s további vá­rosokban és községekben. A nemzeti bizottságok apparátusában dolgozó ká­dereknek ezekben a járásokban a szlo­vák nyelv mellett a magyar nyelvet is ismerniük kell. A járási nemzeti bizott­ság dolgozóinak több mint egyharma­­da s a városi és a helyi nemzeti bi­zottságok dolgozóinak több mint 40 %-a bírja a magyar nyelvet. Ez biz­tosítja a rugalmas érintkezést az ál­lampolgárokkal, az igazgatási eljárás­ban, az irányelvek, utasítások kiadásá­nál és a nemzeti bizottságok válasz­tott szerveinek tanácskozásainál. Ha­sonló a helyzet a nyilvános beszélgeté­sek, aktívák és értekezletek esetében is. Igen jelentős a nemzetiségi kultúrák fejlesztésének szférája és a nemzetisé­gi kulturális szövetségek tevékenysége. A járási nemzeti bizottságok kulturá­lis ügyosztályai igen érzékenyen ügyel­nek arra, hogy a nemzetiségi kultúra teljes értékben, a szocializmus szelle­mében fejlődjék. Megteremtődnek az összes lehetőségek, hogy a „Kulturális­­népművelési tevékenység egységes ter­veinek" talaján a községekben adekvát módon fejlődjék a magyar nemzetisé­gű állampolgárok kultúrája is. Például a losonci járásban a helyi népkönyvtárakban évről évre növekszik a magyar nyelvű könyvek, kötetek szá­ma. A járási könyvtár 96 916 kötete kö­zül 30 980 kötet magyar nyelvű kiad­vány. A kulturális ügyosztályok és já­rási létesítmények 75 dolgozója közül 16 magyar nemzetiségű. A járásban működő 54 öntevékeny színjátszó csoport közül 13, a 35 néptánccsoport közül 10, a 28 énekkar közül 12 és az 51 ze­nekar közül 10 magyar. Hasonló a helyzet a többi járásban is. Ugyancsak mélyül a CSEMADOK igen hatékony együttműködése a tár­sadalmi szervezetekkel és a nemzeti bi­zottságok népművelési létesítményeivel. A pártszervek és- szervezetek vezetésé­vel közösen igyekeznek az embereket a szocialista hazafisóg és intemaciona-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom