A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-19 / 34. szám
téve azt, hogy a képet ismétléskor tetszőleges sebességgel játsszák vissza, vagy akár a mozgást állóképpé merevítsék. A korongokon fél perc műsoridőt lehet feljátszani. Ha a korong megtelik, a feljátszófej' visszatér az első képhez, tovább játszik fel, de törli maga előtt a fél perccel korábban felvett képet. A televízió nagy műsoréhsége egyre inkább előtérbe állította a feliratos filmek készítését. Egy átlagos nagyjátékfilm szinkronizálása egy — másfél hónapot vesz igénybe, a feliratkészítés ennél jóval rövidebb idő alatt megoldható. Kezdetben a filmiparban használatos feliratozási módszert használták. Ennél az eljárásnál a felirat szövegét le kellett írni, az egyes monnak ellátva és automatikusan jelennek meg a megfelelő képeknél. Ez a rendszer a feliratozás elkészítését kb. egy napra rövidítette. A televíziós kép szinkronrendszere lehetővé tette az újfajta hangszinkron meghonosodását. Mig a filmszalagra felvett filmek szinkronizálását úgy oldják meg, hogy a fílmkópiát jelenetekre szabdalják, az egyes jelenetek filmszalagjait „végteleneik", hogy tetszés szerint bármennyiszer visszajátszható legyen. A televízió sajátos műszaki rendszere ennél sokkal gyorsabb, gazdaságosabb és kényelmesebb szinkronizálási módot tesz lehetővé. A mágneses képfelvétel szalagjának szélén 3 hangsáv helyezkedik el. Az magnetofonszalagra beolvassa az öszszes szövegét, amit a filmben mond. Ugyanígy az összes többi szereplő tetszőleges időpontban ezt megteheti, tehát a párbeszédben résztvevőknek nem kell egyidőben a stúdióban lenniük. Az egyes hangeffektusokat is kódszámok alatt játsszák fel. Ezután következik a tulajdonképpeni szinkronizálás. A képfelvétel eredetijét és még néma kópiáját, valamint az összes szereplő hangfelvételét és a hangeffektusok szalagjait befűzik a technikusok a képmagnókba és a magnetofonokba, az egész rendszert rákapcsolják a vezérlő számítógépre. A gép indítógombjónak megnyomásával elindulnak a képmagnók, a számítógép a kódszámoknak megfelelően feljátssza a kép SPECIÁUS BERENDEZÉSEK Az elektronikus képfeldolgozás és felvételtechnika teremtett néhány olyan berendezést és eljárásmódot, ami nagymértékben megkönnyíti vagy látványossá teszi a televízió közvetítéseit. Ezek közül a legismertebb és legnépszerűbb a mágneses ismétlő berendezés. Sportesemények közvetítésénél használják, hogy egy-egy érdekes sportteljesítményt (ugrást, célszalag átszakítását, góllövést stb.) néhány másodperc múlva (esetleg lassítva) megismételjenek vele. Ez a berendezés, mint sejthető, a mágneses képfelvétel elvén működik, azzal ellentétben azonban nem szalagra, hanem korongra játssza fel a képet. A szalagra feljátszott jelet csők felvételi sebességen lehet visszajátszani, ugyanis ha lassítva játszanak vissza, a szalagra feljátszott szinkronjel nem egyezne a vezérjelgenerátor jelével, a megismételt kép „szétesne". A HS 100-as rendszerű ismétlőberendezés a képmagnóhoz hasonlóan négy fel- és lejátszófejet tartalmaz, amelyek külsőleg a lemezjátszó karjához hasonlítanak, azonban a mágneses feljátszás elvén működnek. A két fémkorong, amelynek mindegyik oldalára egy-egy fej játssza a képjelet, szintén a hanglemezhez hasonlít. A képjelet a fejek nem csigavonalban, hanem koncentrikus körök formájában játsszák fel, ezzel lehetővé da tokot le kellett fényképezni, a két filmet pedig egymásra kopírozni. Ez a meglehetősen munkaigényes feladat kb. egy hétre csökkentette a film átfutási idejét. A képmagnófelvételek elterjedésével új helyzet állt be: nem lehetett régi módon felirattal ellátni a filmét. A betűkijelzők technikájának fejlődése azonban megoldotta ezt a problémát. Az ún. Chiron (sirón) rendszer arra szolgál, hogy szöveget jelentessen meg elektronikus úton a képernyőn. A berendezés lelke egy számítógép. A Chiron rendszer kétféle betűtípust tud használni. Az egyik az ún. számítógépbetű (ez a legegyszerűbb betűtípus, és olyankor használják, ha gyorsan kell valamit közölni a nézővel), Ezenkívül tetszőleges típusú betűt is lehet előállítani oly módon, hogy az egyes betűket szépen és pontosan le kell rajzolni. Az egyes ábrákat felvevőkamera segítségével betáplálják ' a számítógép memóriájába, ahonnan az egyes betűk egy írógéphez hasonló billentyűs szerkezettel előkereshetők. A betűk mérete természetesen változtatható, tetszés szerint gombnyomással előállítható belőlük álló vagy dőlt betűtípus. Ezzel a módszerrel akár kézírás is megjelenhet a képernyőn. A film szövegírásához lyukszalagrendszer csatlakozik, amelyre a közlendő szövegrészt és az előírt betűfajtát rögzítik. A szövegrészek sorszámmal vanelsőn a képhez tartozó hang van, a másodikra játsszák a segédhangokat (filmstartoló, film végét jelző hang), a harmadik sáv üres. A szinkronstúdióban az eredeti filmről kópiát készítenek, az idegennyelvű eredeti felvétel üres hangsávjára vezérjelet (pilotjelet) játszanak fel. A színész ezek után bejön a stúdióba és a kódszómokkol megjelölt kópia első hangsávjára a szinkronhangot. E rendszer természetesen bármikor manuális üzzemmódra kapcsolható, ha szükségesnek mutatkozik az emberi beavatkozás. A szinkronizálási folyamat a felvétel ellenőrzésével fejeződik be: az így nyert felvétel olyan hatást kelt, mintha valamennyi szereplő egyidőben játszotta volna fel a hangot. OZOGÁNY ERNŐ FEHÉR VADAK, ALBÍNÓ ÁLLATOK A hosszú évtizedekig az erdőben munkálkodó erdészek és vadászok elbeszéléseiből hallhatunk a ritkán felbukkanó fehér vadakról, a fehér őzről vagy szarvasról. Nemcsak fehér szarvas, dámvad vagy őz bukkanhat azonban elő az erdőkben, de ritkán előfordulhat fehér szőrzetű mókus, és piros szemű, fehér bundájú, igazi albínó borz is a szabad természetben. Ritkaságszámba megy Afrikában is a fehér szőrű zebra, s Indiában a nagy becsben tartott tartott fehér „szent" elefánt. Heiger svájci zoológust érte az a szerencse, hogy 1960-ban a Kongó vidékén láthatott egy rendkívül feltűnő, fehér szőrű zsiráfot. A fehér bundájú, piros szemű angora nyúlon és a házinyúlon azonnal szemünkbe tűnik az albínó állatokra jellemző fehér szőrzet és piros szemszín. Lényegében a szőrzet, a bőr és a szem Íriszének a pigmenthiánya határozza meg a albínó szervezeteket. Alaposabb vizsgálatok alapján azonban hamar kiderül, hogy pigment sokszor mégiscsak jelen van, csakhogy a különböző szervezetekben, különböző mértékben: egyes - albínónak látszó - állatokban csak nyomokban, másokban több, vagy éppen jól észrevehető mennyiségben lehet pigment. A híres barcelonai Hópehely nevű fehér gorillát a nemzetközi sajtó is albínónak nevezte. Igaz, e gorilla szőre és bőre pigmentmentes, szemének szivárványhártyája azonban nem piros, hanem kék színű. Ebben az esetben nem albínó állatról beszélünk, hanem leukó-ról (leukos = fehér). Ugyanilyen pigmenthiány figyelhető meg - bár nagyon ritkán — egy-egy fehér alapszínű tigrisen. Más esetekben nem kék, hanem sárga Írisz látható az egyes állatok szemén, tehát a hiányosan megjelent pigment sárga színt, ún. flavot alakít ki. Ugyancsak ritkán látható albínó ember is. Az emberi populációban minden huszonegyezredik emberen jelenik meg az albínó jelleg. Mi jellemzi az albínó embert? Az első pillantásra feltűnik halvány, szalmasárga színű haja. Szembetűnő a szeme szivárványhártyójának pigment-szegénysége, s emiatt nagyon halványkék szemei vannak. Ritkán piros szemű albínó emberek is láthatók: ilyenkor c* szem érhártyájának az erei tűnnek át a színtelen szivárványhártyán. Az albínó négereken gyakran pigmentfoltokat figyelhetünk meg a test felületén. Az albínó ember kerüli a tűző napfényt, éppen bőrének pigmenthiánya miatt. Ez a pigmenthiány sok baj forrása lehet, de a legsúlyosabb problémát régebben mégis társadalmi szempontból jelentette. Afrikában egyes törzseknél 50—60 évvel ezelőtt még gyakran törzsi elhatározásból megölték ezeket a szerencsétleneket. Az albínó vadak már kölyök korukban felhívják magukra a figyelmet fehér szőrükkel, hiszen nehezebben rejtőzködhetnek el ragadozó ellenségeik elől a természetes környezetükben. Éppen a környezethez való sokkal nehezebb alkalmazkodásuk miatt eshetnek ellenségeik áldozatául. A természetes szelekció tehát sokkal előbb érinti az albínó vadakat, mint a környezetbe beolvadó, védettebb színű társaikat. Ki kell azonban emelnünk, hogy nemcsak a természetes szelekció hatására pusztulnak a fehér színű állatok, hanem sok esetben a mesterséges szelekció is pusztítja őket. Ugyanakkor fordított esetet is láthatunk, amikor az ember gazdasági vagy kísérleti szempontból tömegesen tenyészti az albínó állatokat. Ilyen pl. a kísérleti célra tartott fehéregér vagy fehérpatkány. Fehér, hosszú és selymes gyapjúért tenyésztik a piros szemű angoranyulat, vagy húsáért a fehér szőrű, piros szemű nyulat. ELSŐBBSÉG AZ AUTÓBUSZOKNAK A franciaországi Gergy-Pontoiseban nagyfrekvenciás adóberendezéssel látták el a városi autóbuszokat. A járműről érkező jeleket a forgalmilámpa-oszlop tetejére szerelt gömb fogja fel, és automatikusan zöld utat ad a közeledő busznak. Ha a jármű áthaladt a kereszteződésen, a lámpaoszlopról vezérlőjel fut a központi kapcsolószekrényhez az eredeti ütemezés visszaállítására. 18
