A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-12 / 33. szám
KÖNYV Janus Pannonius versei A Versbarátok Köre 55. tagilletményeként kaptuk kézhez e rendkívül becses és régenvárt könyvet. Szép kiállítású, ízléses kötet, méltó a Kner Nyomda régi hírnevéhez, gazdag hagyományaihoz. Janus Pannonius verseinek egyik legbővebb válogatását, jól áttekinthető időrendi beosztásban nyújtja. Kardos Tibor, a könyv szerkesztője, Janus Pannonius arca című bevezető tanulmányában elsősorban a nagy humanista költő emberi alakját, itáliai tanulóéveit, költészetének a szülőföldhöz kapcsolódó érzelmi szálait igyekszik bemutatni. A könyv végén minden vershez bőséges és érdekes jegyzeteket találunk, amelyek a versírás körülményeire derítenek fényt és az idézett nevek megértéséhez adnak kimerítő magyarázatot. Janus Pannonius az első magyar humanista költő, akinek a neve, költészete a középkor Európájában túlnőtt az országhatárokon. Ebben szerepet játszott az is, hogy verseit latinul írta, de főként a művészi megfogalmazás, az egyéni hang juttatta hírnévhez. Ö az első egyéni hangú, mély érzésekben és gondolatokban gazdag európai, aki mégis sajátosan magyar, ... elsőként fedezte fel a magyar tájat, a maga természetes szépségében, ... példa és követendő minta a magyar humanista költőnemzedéknek, s végigkísérhető töretlen fényű hatás a későbbi korok magyar nyelvű irodalmában" - írja róla Kardos Tibor. A kötet művészi színvonalát az is emeli, hogy a versek tolmácsolására többek között olyan kitűnő költők vállalkoztak, mint Áprily Lajos, Csorba Győző, Illyés Gyula, Kálnoky László, Nemes Nagy Ágnes és Weörös Sándor. (ozsvald) FOLKLÓR Východná '78 A házak ablakából lógó szőttesek és a jellegzetes tátraalji község feldíszített főutcája fogadta a jubiláló, immár huszonötödször megrendezésre kerülő východnái folklórfesztiválra érkező szereplőket, vendégeket, a hazai és külföldi szakembereket és a közönséget. A fesztivál, melyen Ján Janiknak, az SZLKP KB tagjának, a KB titkárának vezetésével párt- és állami küldöttség vett részt, szombaton délután a szereplők felvonulásával vette kezdetét. Ezután Ján Janik elvtárs mondott ünnepi beszédet, majd a Szlovákia különböző tájairól érkezett szereplők vették birtokukba a szabadtéri színpadot. A fesztivál gondosan összeállított, gazdag műsorából nehéz kiemelni valamit. Érdekes volt a kultúrotthonban megrendezett népművészeti kiállítás, a jubiláló Lúčnica műsora, a vendégegyüttesek fellépése és a vasárnap délutáni műsor (ezt a tévé-nézők is láthatták), melyben fellépett a CSEMADOK martosi helyi szervezetének Hajnal Táncegyüttese is. Az idei folklórfesztiválnak ezerötszáz szereplője, és a becslések szerint hetvenezer látogatója, nézője volt. Az időjárás könyörületesebb volt Východnón mint Gombaszögön. A vasárnap délutáni műsor szereplőire, rendezőire és a közönségre ráijesztett ugyan a zápor, de a műsort rövid megszakítás után folytatni lehetett. A fesztivál kapcsán említést érdemel a „Východná huszonöt éve" című kiadvány, melyet Svetozór Švehlák és Kliment Ondrejka állítottak össze, és a bratislavai Népművelési Intézet jelentette meg az OBZOR Kiadóvállalat gondozásában. Az ízlésesen összeállított, több színes felvétellel illusztrált kiadvány áttekintést nyújt a fesztivál fejlődéséről. — gj-SZÍNHÁZ Musical vagy operett? Az operett magyarországi története a múlt század ötvenes éveiben kezdődik Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél című alkotásának előadásával, a Nemzeti Színházban. A Fővárosi Operettszínház világrajötte 1923-ban a Király Színház sorvadásának idejére esik. Olyan tündöklő gárda lépett itt fel, KIÁLLÍTÁS Komáromi grafika mint Honthy Hanna, Bársony Rózsi, Latabár Kálmán, Fejes Teri, Rátonyi Róbert, Németh Marika és még hoszszan sorolhatnám. Évekkel ezelőtt a Fővárosi Operettszínház új programot hirdetett a musical meghódítására, a színház korszerűsítésére. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a színház vezetősége eredményesen dolgozik az operett és a musical megfelelő arányának megteremtésén. Ügy néz ki, hogy a színházlátogatók nagy része megkedvelte a modern operettet, vagyis a musicalt. A most befejezett színházi idény nagy sikere volt Békeffi István - Fényes Szabolcs: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak c. musicalje, Vámos László rendezésében. A darab Brooklyn olasz negyedében, egy bérházban játszódik. Szereplői nápolyi kivándorlók, akik babonásak és hisznek a csodában. Példázata egyszerű: a gonosz emberből kivert kutya lesz és csak ha valaki egyszer megcsókolja — szeretetből - akkor válik újra emberré. Dr. Edvardo Bozzi ügyvédet Hollai Kálmán alakítja kitűnően (Hollai egyébként az elmúlt évadban Dráfi Mátyás társaságában a győri Kisfaludy Színházban is vendégszerepeit). De a többiek is, mindenekelőtt Kertész Péter, Suka Sándor, Galántay Aliz, Mednyánszky Ági és persze a Filippot megszemélyesítő gyermekszereplő Kovács Krisztián is belopta magát a nézők szívébe. Mindenesetre örömmel nyugtázzuk ezt a következetes előrehaladást valamennyi színházrajongó közös nagy örömére. Ábel Gábor Varsóban négyszáz évvel ezelőtt tartották az első színházi előadást: az Ujazdówi Várban Jan Kochanowski (képünk) „A görög követek elbocsátása“ c. tragédiáját vitték színre. Az egyhangúság ellen alkotta művél K. Rinke nyugatnémet művész. A hamburgi elővárosi vasút vágányai közötl hetvenöt, vízzel teli olajoshordót állított föl - díszítési céllal. • Az athéni rendőrség abban a pil lanatban csapott le Lambros Garefo teherautósofőrre, amikor éppen egyez séget kötött tíz tonna csempészett ba nán eladásáról. Amikor jobban szem ügyre vették a rakományt, akkor lepőd tek csak meg igazán: a banán alat két vadonatúj Opel lapult. Az ügye sofőr természetesen ezt is vámmente sen csempészte be Görögországba. Megtekintésre szánt képeiben érdekes, ám küldetésében ennél is sokkal értékesebb képzőművészeti tárlat megnyitójára toppantam be a minap Marcelházán (Marcelová). A címben jelzett tematikai jelszó jegyében - a község lakosságának élénk érdeklődése mellett — Ivan Schurman, Bácskái Béla, Kopócs Tibor, Nagy József, Nagy Márton grafikusművészek; illetve Janiga József, Kocsis Ernő, Stolmanné Rózsás Erzsébet, Platzner Tibor, Szilva József, Jaroslav Kolá? és Ladislav Jakubík képzőművész-tanárok összesen 34 alkotását bemutató kiállítás nyílt meg a közönség számára. Joggal legyinthet most bárki, mondván: nincs ebben semmi rendhagyó, ilyen vagy talán ennél rangosabb tárlatokat máskor és másutt is nyitnak. Lehetséges . .. Csakhogy Marcelházán a Komáromi grafika c. kiállítás megnyitása a népművelési munkának nem egy alkalmi, egyszeri eseménye volt. Hadd mondjam ki örömmel: a tavaly augusztusban megnyílt (de ottjártunkkor még hivatalosan át nem adott!) új művelődési otthon karzatán működik a nyugat-szlovákiai kerület - s talán egész Dél-Szlovákia - egyetlen állandó falusi képtára! Ennek jelentőségét, szerepét pedig csak olyan valaki tudja igazán értékelni, aki tudatában van képzőművészeti és esztétikai nevelésünk mielőbb pótolandó hiányosságainak. Az állandó jelző itt azt jelzi, hogy a marcelházi falusi képtárban - a hnb, az efsz, a CSEMADOK s több más társadalmi és tömegszervezet összefogásával - állandó fórumot, megnyilvánulási lehetőséget kaptak amatőr képzőművészeink. Egyszer közös, máskor önálló tárlatok keretében. És hogy ne váljék egyhangúvá ez a nagyszerű kezdeményezésből született falusi képtár programja, az amatőr művészek képeit — a komáromi Duna-menti Múzeum irányításával - néhány heti időtartamra hivatásos művészek tárlatai szakítják meg. így, a Komáromi grafika befejeztével, ebben az évben még Bácskái Béla, Kopócs Tibor, Csótó László, Kocsis Ernő és Szilva József önálló kiállításai nyílnak meg Marcelházán. Nem nagy terjedelem ez, de számunkra egy lehetőség, hogy felfedezzük önmagunkat. (Prandl Sándor felvétele.) (miklósi) 8
