A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-05 / 32. szám
SZÍNVÁLTÓ közét Közismert a kaméleonnak az a különös képessége, hogy megváltoztatja bőrének színét, ha a körülmények úgy kívánják. Ugyanezt véghez viheti egy kőzet is. A hakmanit elnevezésű ásványt nemrégiben fedezték fel Szibériában, a Bajkál-tó északnyugati partján, a Bajkál—Amur vasútvonal építése során. Ha a világítóan vörös kőzetre kalapáccsal ráütnek, darabokra törik szét, amelyeknek színe azonnal halványodni kezd és végül - percek alatt - piszkos szürke színt vesznek fel. Az ásvány akkor is megváltoztatja a színét, ha erős napfény, röntgen- vagy ibolyántúli sugárzás éri és ha hevítik. az Önállósodott pegasus Az Aviation Week című amerikai szakfolyóirat jelentése szerint az 1965-ben Föld körüli pályára juttatott, majd 1968-ban kikapcsolt „Pegasus" műhold magától újra bekapcsolódott és zavarta más mesterséges holdak rádióüzenetét. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) technikusainak rádióparancsokkal sikerült elhallgattqtniok a műholdat, amely két hét múlva újra bekapcsolódott. A NASA technikusai most gondosan tanulmányozzák a Pegasus építési tervrajzát, hogy rájöjjenek rejtélyes viselkedésének titkára. Körülbelül 200 négyzetméteres meteoritporgyűjtő felületével a Pegasus egyike az eddigi legnagyobb műholdaknak. fiú vagy lányt A kismama vérének vizsgálatából 85- 87 százalékos pontossággal megállapítható, hogy fiú vagy lány lesz-e az újszülött — ez derült ki az aacheni (NSZK) orvosi egyetem és a bardenbegri kórház orvosainak kutatásaiból. A vizsgálat arra épül, hogy a magzat fehér vérsejtjei a terhesség hetedik, de legkésőbb tizedik hetében átkerülnek az anya vérkeringésébe. Ha fiú lesz az újszülött, kromatint is tartalmaz a férfi nemet meghatározó Y-kromoszómával. Ez pedig alkalmas módszerrel kimutatható. A DOHÁNYZÁS ÉS A VÁLTOZÁS ÉVEI Mór meglehetősen közismert, hogy az erős dohányzás növeli a tüdőrák és a szívinfarktus kockázatát. Egyre több adat szól amellett is, hogy a dohányfüst árt a magzatnak és az újszülöttnek, legújabban pedig azt bizonyították be a tudományos vizsgálatok, hogy az erős dohányos nők körében hamarabb következnek be a változás évei, mint a nemdohányzók körében. Először amerikai kutatóorvosok figyeltek fel erre, és a megfigyelés alapján most nyugatnémet orvosok hét országból származó 1400 nő adatait elemezték. Ezeknek a nőknek a kortörténetét jól ismerték, és az elemzés egyértelműen bizonyította az amerikai orvosok korábbi megfigyeléseit. Egyidejűleg összefüggést kerestek a születések száma, a házasságok száma és tartama, továbbá a kávé- és alkoholfogyasztás között is. Ezek a tényezők csak kismértékben változtatták meg az eredményt. Az elemzés szerint a 48-49 éves dohányzó nőknek már a 46 százaléka jutott túl a változás évein, a nemdohányzóknak viszont még csak a 20 százaléka. CSODALÉNYEK A SARKVIDÉKI TENGERBEN Szovjet tudósok különös lényt fedeztek fel a sarkvidéki óceánban. A csaknem két méter hosszú állat faágra emlékeztet, és egy korábban ugyancsak ismeretlen tenger alatti növényre tapadva találták meg. Nyilvánvalóan ezzel a növénnyel táplálkozik, kiszívja nedveit. A sodródó jégmezőn berendezett tudományos állomás munkatársai magukkal vitték Moszkvába a különös növényt és állatot - még mindig összetapadva. Vizsgálatukat folytatják. Moszkvába szállították azt a tengeri hínárt is, amely a kutatók megállapítása szerint a jégben is élhet, szaporodhat. Korábban ezt lehetetlennek tartották. NINCS TIZEDIK BOLYGÓ Az 1977 végén Charies Kowal amerikai csillagász által felfedezett égi objektum, amely a Szaturnusz pályáján kering a Nap körül, és sok csillagász által a tizediknek gyanított Naprendszer-bolygó, nem új felfedezés. Lapjelentések szerint az amerikai Harvard Egyetem csillagászai 1895-ben fényképezték le először, azután később 1941-ben és 1943-ban, majd 1969-ben maga Kowal is. Ezekből a felvételekből pontosan rekonstruálhatták a pályáját. A 160 kilométer átmérőjű égitest Nap körüli keringési ideje kereken 50 év, napközelpontja 1,3 milliárd, naptávolpontja pedig 2,8 milliárd kilométer. TUDÓSOK - TÖRTÉNETEK Irving Langmuir, a Nobel-díjas amerikai fizikai-kémikus kutatásai nagy lépéssel vitték előre az elektroncsövek fejlesztését, ezáltal az egész elektronikát. A harmincas években Budapesten járt és mint a Tudományos Akadémia vendége a III. osztályon előadást tartott. A kiemelkedő tudományos eseményen megjelent a kormányzó, József főherceg, az Akadémia akkori elnöke, az amerikai követ, a kultuszminiszter és természetesen mindenki, aki ebben az előkelő környezetben mutatni akarta magát. Az ülést az osztálytitkár nyitotta meg, kötelességszerűen az előkelőségeket illő módon cím és rang szerint üdvözölve, ami körülbelül így hangzott: „Főméltóságú Kormányzó Ür! Királyi Fenség! Excellenciás Uram! Nagyméltóságú Miniszter Úr! Mélyen tisztelt tagtársak! Tisztelt vendégeink!..." Ezután az osztályelnök következett. A megszólításban felsorolta, annak rendje, módja szerint ugyanezeket a címeket, majd üdvözölte az előadó vendéget és felkérte az előadás megtartására. Langmuir felállt, kiment a dobogón elhelyezett táblához, kezébe vette a krétát, húzott egy vonalat és így kezdte: „Vegyünk egy hosszú, vékony volframszálat..." Szavait hatalmas tapsvihar fogadta. A közönség nevetve ünnepelte Langmuirt. Robert Wood, a neves amerikai spektroszkópus excentrikus egyéniségéről és szokásairól különféle apró történeteket terjesztenek. Állítólag kényes optikai eszközeinek csöveit úgy tisztította, hogy egy macskát hajtott végig rajtuk. Nem tartotta magát túlságosan a közlekedési szabályokhoz, gyakran volt baja gyorshajtás miatt. Amikor egyszer felelősségre vonták, mert a keresztezésen vörös jelzésnél áthajtott, azzal védekezett, hogy a nagy sebességnél a Doppler-hatás miatt a vöröset zöldnek látta. REGÉLŰ VÁRROM Nagykövesd (Veľký Kamenec) bodrogközi falu közelében egy magányos hegyen ott láthatók egy lerombolt sziklavár festői nyomai. A templom körül bújnak meg a völgyben a falu házai. A vár történetéről regősének szól, ennek egyik strófájából megtudhatjuk: Láttad Kövesd Endre királyt, Uradnak ismerted Mic bánt; Hollós Mátyás itt mulatott, Az ellenre innen csapott. Egyes adatok szerint már 1040-ben állott a vár, mások szerint 1247-ben, illetve 1280 körül épült. A 14 század elejéről származó oklevelekben Kuezd, Kuestd néven szerepel a falu s a vár. II. Endre király visszatérőben volt Lengyelországból, ahol sikerült végre az egymással marakodó főnemeseket kibékítenie. Sietett hazafelé, mert a keresztes háború előkészületei megkezdődtek. Útközben tanyát ütött itt-ott. Nagykövesd várában is megpihent pár napra, ahol a vidék urai nagy tiszteletadással fogadták. Ebből az alkalomból összegyűlt nemesek közül nem hiányozhatott Mic bán sem, az akkori idők egyik leghatalmasabb oligarchája, a Bocskay nemzetség őse, akit a király kinevezett Kövesd várkapitányának. (Egyes adatok szerint maga Mic bán építette a várat.) A 15. század közepén Jiskra cseh zsoldosainak kezére került a vár. Hatalmuknak Mátyás király vetett véget, 1459-ben. Mátyás után Kövesd vára egy ideig a tokaji várhoz tartozott. Később gyakran cserélt gazdát. Birtokában volt Izabella királynénak, akitől Habsburg Ferdinánd vette el. A sok vetélkedésnek azzal vélt véget vetni Bocskay Gergely, hogy ő maga ült bele. De alig melegedhetett meg benne, már a Soós-család csapott le rá. Ők mindig is igényt tartottak Kövesdre. mint Mic bán ivadékai. Igen ám, de a Szürtey család is Mic bánt tartotta ősének. És e két család volt az, amely századokon keresztül versengett Kövesd várának birtokáért. Végre a 17. század második felében Soós György nyerte el a vár birtokát, de belekeveredvén a Wesselényi-féle összeesküvés, kénytelen volt menekülni, elhagyni a várat. A bécsi udvar Cobb generálist küldte ki a zempléni részek közbékéjének helyreállítására. Küldetésének végrehajtását azzal kezdte, hogy a felkelők várait sorra elpusztította. így égették föl 1673-ban a nagykövesdi várat is, amely azóta is romokban hever. Ám romjai, a századok óta ott álló, verítékes munkával megépített kőfalak mind a régmúltról mesélnek. Mint a regősének mondja: A kövesdi várnak ormán, Jajgatva süvít az orkán. Sírja-sírja bús énekét, A múltakról zokog regét. A faluhoz és a várhoz több monda is fűződik. Mátyás király gyakran megfordult a várban, mivel környékét sűrű erdő borította, s gyakran vadászgatott benne. Kövesd határában a 15. század derekán állt egy híres csárda, az Ompodi csárda. A vásárról a pénzzel haza igyekvő embereket, ha ide betértek, gyakran kirabolták, nemegyeszer meg is ölték. Mátyás király, akinek igazságosságáról olyan sokat hallottunk, tudomást szerzett a csárda és tulajdonosa rossz híréről. Mátyás király itttartózkodása alkalmával betért a csárdába. Kísérőjét gyűrűjével elküldte a vár urához, hogy onnan tizenkét katonát küldjön a csárdához. Evett, majd amikor tudta, hogy a katonák már a közelben vannak, szólította a kocsmárost. Egy marék aranyat vett elő, hogy abból fizessen. A kocsmáros a sok pénz láttán késsel támadt a királyra. A katonák azonban idejében érkeztek. Elfogták a csaló, gyilkos kocsmárost, és a csárdával szemben akasztották fel. A dombot még ma is „Akasztódombnak" hívják. Kép és szöveg: GULYÁS MARGIT TUDOMÁNYTECHNIKA
