A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-05 / 32. szám
aztán a következő jelmondat: Minden helyi szervezetben, minden hónapban egy rendezvényt! Ez az első pillanatban alig tűnik a semminél többnek, de ha a havi harminchárom rendezvényt - járásunkban jelenleg 33 CSEMADOK helyi szervezet tevékenykedik — tizenkettővel szorozzuk, mindjárt más lesz a kép. Kiderül, hogy évente 396 különböző rendezvényről van szó. Ez pedig azt jelenti, hogy járásunkban - még az elmaradt, vagy meg nem valósított akciókat leszámítva is - az év minden napjára jut egy-egy rendezvény, vezetőségi gyűlés stb.; azaz az év minden napján valamelyik helyi szervezetünkben történik valamilyen esemény. E koncepció megvalósítása, az összeBoda Ferenc, a CSEMADOK kassai (Košice) JB titkára AZ EV MINDEN NAPJAN A bodollói menyecskék A makranci éneklöcsoport (Foto: Gazdag (1) és archív) Úgy tűnik, nemzetiségi kultúránk házatáján elérkezett az összefoglaló értékelések ideje. Erre utalnak azok az írások, cikkek, amelyek egyrészt ezt az összefoglalást sürgetik, másrészt amelyek az értékelnivalókat megpróbálják összegezni, elemezni. Mi a kassai járásban az utolsó ilyen értékelést a XXII. járási konferenciánkon végeztük el. E konferencia óta eltelt év munkáját, terveit a CSEMADOK XII. országos közgyűlésének a határozatai és a Központi Bizottság 1982-ig kidolgozott távlati tervei határozták meg. E koncepcióból kiindulva elemeztük eredményeinket, s hiányosságainkat is, mind a szervezeti élet, mind a kulturális tevékenység szempontjából, olyan értelemben, hogy céljainkat, terveinket a reális társadalmi, s ezen belül nemzetiségi tennivalóinkhoz igazítottuk. Ahhoz, azonban, hogy járásunkban rendszeres és színvonalas népművelést, népművelői mozgalmat teremthettünk, előbb azt kellett elérnünk, hogy a CSEMADOK helyi szervezeteiben a szervezeti élet minősége megváltozzon, más tartalmat nyerjen, egyszerűbben: hogy minden egyes helyi szervezet tevékenysége dinamikussá váljék. Ennek az elérése nem ment máról holnapra. Ha visszagondolunk az ilyenirányú munkára, akkor az derül ki, hogy ennek valóraváltása jó 3-4 évet vett igénybe. Közelebbről vizsgálva a kérdést, azt kellett elérnünk, hogy a helyi szervezetekben zökkenőmentesen végezzük el a tisztségviselők nemzedékcseréjét. Mindez egyszerűnek tűnik az első pillanatra, de a valóságban nagy körültekintést igénylő feladat volt ez. Az idős, sokat tapasztalt tisztségviselők szerencsére megértették a fiatalítás szükségességét, s tanácsaikkal, tapasztalataikkal támogatták a helyükre lépő fiatalokat. A járási bizottság természetesen minden alkalommal megköszönte a távozó tisztségviselők évtizedes munkáját. Ez a folyamata a XXII. járási konferencia idején ért véget, s ezzel lehetőség nyílt - a szervezeti élet felgyorsítása következtében - a korábbi tervezési és szervezési munka minőségi megváltoztatására. Ma már ott tartunk, hogy járásunkban a helyi szervezetek minden év őszére elkészítik a maguk egészévi munkatervét - beleértve a pénzügyi tervet is — s ezeket a terveket a választmány megvitatja, elemzi, s egy közös megbeszélésen, amelyen minden helyi szervezet képviselője jelen van, véglegesíti, majd jóváhagyja. Az így elfogadott egészévi munkatervben minden járási és helyi rendezvény pontos helyet és dátumot kap, s az is bekerül e munkatervbe, hogy az adott rendezvényért személy szerint ki a felelős. Természetesen, hogy kezdetben mindez sokkal bonyolultabb volt, mint ahogy most, néhány év jól bevált gyakorlata után itt elsoroljuk. Menet közben, munka közben alakult és vált érvényessé a járási bizottság, az elnökség, s a helyi szervezetek számára A Fábry emlékkiállítás megnyitása sített és jóváhagyott egészévi tervek tették lehetővé, hogy az új lendületet vett szervezeti élet a népművelési és a műkedvelői tevékenység számára is jobb körülményeket és lehetőségeket biztosított. Két évvel ezelőtt a JNB kulturális szakosztályával közösen készítettünk egy felmérést a kassai járás nemzetiségi kultúrájának helyzetéről. E felmérés szerint abban az időben 65 különféle műkedvelői együttes, népművészeti csoport tevékenykedett járásunkban. Jelenleg ez a szám alacsonyabb, de a kevesebb - mégis több, mivel a ma aktív csoportjaink, együtteseink minőségileg lényegesen magasabb színvonalon állnak, mint akár kéthárom évvel ezelőtt. Ehhez nagyban hozzájárult és hozzájárul az az anyagi támogatás is, amelyet csoportjaink, együtteseink a JNB-től kapnak. Egyetlen ponton tapasztalható átmeneti visszaesés: a kisszínpadi mozgalomban. Ennek egy sor objektív és szubjektív oka van, s a jelenlegi lehetőségeinket számba véve, legalább két évre lesz szükségünk arra, hogy ismét felsorakozhassunk az élvonalba. A CSEMADOK munkáját elemezve arra a sajátos helyzetre is rá kell mutatnunk, amely a kassai járásra jellemző. Ennek egyik oldalán a hatalmas ipari központ elszívó ereje áll, a másikon - ebből következően - a nemzetiségi arányszám. A kassai járásban az utolsó népszámlálás adatai szerint a magyar nemzetiségű állampolgárok száma nem éri el a tizennégy ezret. Nem áll módomban ezt a számot összehasonlítani a többi magyar-lakta járások adataival, ennek ellenére merem állítani, hogy ez a legalacsonyabb. Ebből jelenleg 3400 a CSEMADOK tag, ami a magyar nemzetiségű lakosok több mint 23 százalékát jelenti. Ez a 23 százalék viszont lényegesen magasabb, mint az országos átlag. Vagyis azt mondhatnánk, hogy járásunkban a taglétszám kedvező. Ennek ellenére mégsem vagyunk elégedettek, mert viszonylag jelentős a migráció, ami a helyi szervezetek, s az egyes csoportok, együttesek tevékenységében érezteti olykor kedvezőtlenül a hatását. Munkánkra az előbb felvázolt tény más szempontból is hatással van. A műkedvelői mozgalomra gondolunk elsősorban. E mozgalom létjogosultságát a mai korszerű műszaki lehetőségek mellett sokszor megkérdőjelezték már. Nemzetiségi kultúránk, anyanyelvűnk ápolása felől nézve azonban a mi járásunkban egyre nélkülözhetetlenebb és fontosabb lesz. Különösen az olyan helységekben, ahol a magyar nyelvű iskolai oktatás megszűnt, vagy megszűnőben van. Az anyanyelv, s az anyanyelvi kultúra ápolása ezen helységekben hovatovább a műkedvelői mozgalomra hárul. A járási bizottság ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a színjátszócsoportok, előadók számára megteremtse a fejlődés lehetőségét. Sok erőt és időt fordítunk a csoportok vezetőinek a továbbképzésére. Az anyanyelvi kultúra ápolása szempontjából sokat jelent számunkra, hogy társrendezői lehetünk a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak. Egyik legfontosabb munkánk - s az utóbbi években a legrangosabb is — a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok, amely kezdetben járási rendezvény volt, de jelenleg, a CSEMADOK KB támogatásával sikerült túllépnünk a korábbi regionális határt, s ma már, ha nem is teljes egésszében, de megközelítően eljutottunk oda, hogy e rendezvényt méltóvá tegyük névadójához. Fontos társadalmi, politikai és kulturális eseményeknek számítanak nyári rendezvényeink, amelyek többségükben népművészeti jellegűek. Az idén Somodiban a Járási Dal- és Táncünnepélyt immár 24-szer rendeztük meg, s talán még egyszer sem volt olyan tömegsikere, mint éppen most. Több mint ötezer néző látta népművészeti együtteseink, éneklőcsoportjaink egészévi munkájának eredményét. „Jót, s jól" írja Kazinczy - „ebben áll a nagy titok." Kultúránk, anyanyelvűnk ápolása, megőrzése a mi tájainkon is korparancs. S mivel ez így van, nekünk fokozott igyekezettel kell munkálkodnunk, közösen CSEMADOK- tagoknak, tisztségviselőknek, az általános közös célokért, a szocialista társadalom nyújtotta lehetőségek között. A „jót" - hagyományainkat, népi kultúránkat, anyanyelvűnket - „jól" ápolni: közös cél és közös érdek. Szolgálat, amelyet vallunk és vállalunk. A közös jövő, a folytonosság diktálja ezt mindannyiunk számára. Ma, holnap - az év minden napján. 6
