A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-01 / 27. szám
Az Oregtemető mKXB&Üb A Nagytó 2 JĽ* f IP v, Pl rfffljj T'Čri __ "ín. u ‘ y, *.% ■ 1 sür te* 1 lón húzódott a Ménes-akó, végig szederfákkal övezve. A nevét onnan kapta, hogy régen itt voltak o falu ménjei akolban (korlátban). Ma már ezt az elnevezést sem használják. Ezután jön két utca, de nevük együtt csak Kövecses. Ennek a falu felőli felső csücskét neveztük Faluvégnek. A Faluvég amolyan játszótér volt még gyerekkoromban is, amelynek a felső részén szérűskertek voltak tele kazlakkal. Innen megint több utca és köz ágazott széjjel. Az egyik a mostani temető felé, amely a temető előtt kettényílt, s egyik ága a temető, a másik pedig a Csillagvár felé kanyarodott. A Csillagvár felé vivő ága a Temetősor. Balra pedig az egykori Somorjai kocsma és a tejcsarnok felé vezető ága kivisz a Szövetkezethez, vagyis a Kisutcára. A Faluvéggel szemben pedig a Sikándria vagy más néven Gatyaszár-utca húzódik. A Sikándria kétágú utca (akár a vászongatya két szára), felső része összenőtt az Iskolasorral. Ebben az utcában állt a ház, amelyben születtem. A harmincnyolcas tűzvészkor leégett, helyére apámék másikat építettek. Ez ma is áll, de nagyon ütöttkopott az istenadta. A Sikándriából egy kis köz vezet a Temetősor felé, s egy kicsit kanyarral a Csillagvárhoz. A Csillagvár neve sokáig izgatott, akárcsak SÓ*“" •:? Házunk a kerítve az 'öreghegyaljával, földgáttal, hasonlóan az Újhegyhez és a Pusztaódalakhoz. Az öreghegyen főként szőlőt termeltek. Oreghegyalja - szölőföldek és rétek. Sok szilva-, körte- s almafát neveltek itt a gazdák. Zselléragacsos - akárcsak a peresi akácerdőt, úgy ültették s itt volt egykor a dögtemető. Nagylegelö - egy részét valamikor Kapcaszárítópartnak nevezték, mivelhogy a bojtárok itt szárogatták a kapcájukat. A Nagylegelőhöz tartozott a Vízállás is. Itt sok volt a hal, vadkacsa, s ősszel-télen a vadliba. Ez a rész „össze vöt kötve a Dunával". A kör, amit a falu köré vontam itt zárult össze. Csupán az utcanevek hiányoznak, amelyeknek egy része még ismert és használatos, de vannak olyanok is, amelyeket már csak a hatvanon túl járók emlékezete őriz. Az első az öregsor vagy Főutca. Ez a legrégibb. Ezt követik sorrendben a Főszeg, s a Szuglya. Nevével ellentétben a Kisutca - a Templomsorral együtt - a leghosszabb a faluban. Ezt az öregsorral a Bars-köz köti össze. Az alsó végén, a Haranglábnál pedig a Rozmaring utca. A Haranglábtól több utca is szerteágazik. A Rozmaring utcával majdnem párhuzamosan, de kissé balra térve húzódik a Csordaút, vagy Mészáros-kert. Ez a két név ma már alig ismert. Apámtól tudom én is. A Haranglábbal szemben van a Molnár-part (Múger-part). Itt volt valamikor a kis- meg a nagytemető. Ennek o bal oldaa Sikándriáé. A Sikándriával nem tudtam megbirkózni. Ma sem tudom az eredetét, csak sejtem, hogy a török idők ittfelejtett emléke lehet. A Csillagvár nevében pedig valami földvárat véltem meglapulni, de hiába nézelődtem, ennek a legkisebb nyomát sem leltem. S aztán micsoda földvár lehetett volna az, amelynek a közepén kacsaúsztató áll?! A véletlen azonban világosságot derített a Csillagvár elnevezésre. Történetesen a pincék és a borászat, borivás, pincejárás rendjét és szokásait gyűjtögettem, amikor Retkes Jani bátyám a Csillagvár nevével kapcsolatban a következőket mondta: „Valamikor lakott ottan egy nagyon szíp asszony. Az a szíp asszony akkor találkozott a szeretőjivel, amikor fogyott az esthajnalcsillag. Az a szíp asszony minden este várta a csillagot, meg a szeretőjit. A csillag várásábul lett a Csillagvár neve." Ami hátra van még, az az Újtelep. Az egykori Papfődeket parcellázták fel az ötvenes évek elején a rászorulóknak. Ha emlékezetem nem csal, 150 házhelyet mértünk ki egy nyári vakációmon. A táj és név - hiszem - együtt él és áll az időben. Táj és név együtt emelkedik, vagy együtt vész el. Amit én szülőföldemként tanultam meg szeretni, becsülni, őrzi tulajdonát. S ahogy már korábban leírtam: örök birtokosa ennek a tájnak, s ennek a nyelvnek, amely földet és fogalmat eggyé tett. A szerző felvételei 13
