A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-13 / 20. szám

tarozásra: megalakítjuk a CSEMADOK helyi szervezetét. Néhányszor a műhely­ben ültünk össze: latolgattuk, fontol­gattuk a tennivalót. Levelet váltottunk a központtal, s kitűztük az időpontot, összehívtuk a lakosságot az alakuló közgyűlésre, amelyen a CSEMADOK központot Pathó Károly és Bogota kultúrtársak képviselték. A háromszáz lelket számláló kisközségben negyve­nen léptek be a CSEMADOK-ba. Elnöke jómagam, titkára Pásztor Gyula lett. Az évzáró taggyűlésig a kezdeti tag­létszám a duplájára, nyolcvanra emel­kedett. A rendbe hozott Olvasókörben nagy lelkesedéssel kezdtünk hozzá ismét EGY JUBILEUM MARGÓJÁRA A zalabai Olvasókör létezéséről elemi iskolás koromban Nagy Pál tanítómtól hallottam. Tízéves lehettem, úgy hatvan éve. „A vendéglő mellé épített kultúr­­ház arról nevezetes - szokta mondani — hogy esténként, kiváltképp télen, nem az ivóban, hanem az Olvasókör­ben tölti idejét a zalabai nép." Taní­tóm szavai az említett község iránt már akkor felkeltették érdeklődésemet. 1948 őszén, ennek a községnek lettem a la­kója: ide nősültem. Újabb harminc év elteltével az Olvasókör felépítésének 80. évfordulóját ünnepeljük 1978-ban. Mészáros Sándor tanító kezdeményezé­sére, közadakozásból építették 1898-ban a zalabaiak. Akadt a gazdák között olyan is, aki a bankhoz fordult kölcsö­nért, mivel nem akart kimaradni az alapító tagok közül. Máig emlegetik, hogy az olvasókör küszöbét mindig kalaplevéve lépték át az emberek. A zalabaiak elsők voltak a környéken, akik színdarabot játszottak. Az akkori járási székhelyre, Vámosmikolára is meghívták őket vendégszereplésre. A Falu rossza híre csakhamar messzebbre is eljutott, így hívták meg aztán őket egyszer Esztergomba, ahol szintén nagy sikert arattak a darab előadásával. Amikor Zalabára kerültem, még talál­koztam néhány idős emberrel, akik annak idején a darabban szerepeltek, életük végéig büszkék voltak rá. Az Olvasókör megalapításának negy­venedik évfordulója alkalmából 1938- ban a 41 alapító nevét emléktáblán örökítették meg, s ezt elhelyezték a kultúrház falán. Elnöke és könyvtárosa, valamint vá­lasztott vezetősége volt az olvasókörnek. Külön könyvtárszobája, ahová napilapo­kat járattak, s esténként valaki a fon­tosabb eseményeket hangosan felolvas­ta. Saját karszéke volt minden alapító tagnak. Az első világháború idején erdélyi menekülteket szállásoltak el a kultúrházban. A második háború után gabonaraktárnak használták, s mivel padlója tönkrement, lebetonozták. Ami­kor kiürítették, sivár és rideg volt. Ablakai, ajtói használhatatlanok. Akkortájt kerültem Zalabára. Éppen megszűnt a kitelepítés. Megindult az Új Szó, hírét vettük a CSEMADOK meg­alakulásának. Be-benéztünk az elha­gyott épületbe: valamit tenni kell. Rö­videsen hozzákezdtünk a renováláshoz. Padlóztunk, színpadot építettünk. Idősebb H. Lányi Gyula összetobo­rozta a fiatalságot és betanított három egyfelvonásos színdarabot. Az első színpadi szereplésre 1950. január 29-én került sor. Akkor jutottunk komoly elha­a kulturális tevékenységhez. Jónéhány színdarabot bemutattunk. Ilyenek vol­tak: a Gyanú, Nagymama, Fösvény, Duda Gyuri, Közös út, Pacsirtaszó, majd Lovicsek Béla itteni tanítósága idején az ő általa írt színművek: Jancsi, Húsz év után. Különösen az utóbbinak volt kiemelkedő sikere, mivel a szerző maga játszotta a főszerepet. A darab­bal végigjártuk a környéket, s a bevé­telből tévékészüléket vásároltunk a kultúrház számára. Saját zenekart is szerveztünk: ne kelljen zenére kiadni a pénzünket: díjtalanul muzsikáltunk. Lovicsek Bélával felváltva prímáskod­­tunk. A fiatalok átvették a kezdeményezést és maguk kezdtek tevékenykedni. Új műkedvelő csoportot hoztak össze, és szorgalmasan próbáltak. Már az elő­adás időpontját is kitűzték, amikor a kultúrház egyik oldalfala megrepedt; veszélyessé vált a tartózkodás az épü­letben. Dióssy Nándor, akkori hnb-elnök szorgalmazta a kultúrház újjáépítését. Hozzá is fogtunk a munkához, s az új épületet két méterrel kiszélesítve, 1970. október 10-én átadhattuk rendeltetésé­nek. Ez a dátum egybeesett az efsz alapításának huszadik évfordulójával. Mivel sietni kellett az ünnepség miatt az átadással, a színpad beépítése el­maradt, s a kultúrház még most is színpad nélkül van. Az új kultúrházat nem neveztük töb­bé Olvasókörnek. A község vezetősége szorgalmazta, hogy asztalokkal és szé­kekkel rendezzük be. Dobogót csinál­tunk a színpad helyére, s csak ritkán került előadásra egy-egy esztrádműsor, ehhez s az ünnepségekhez a dobogó is elégségesnek bizonyult, ugyanúgy a rendszeres író-olvasó találkozókhoz is. A sok-sok emlék további élmény­igényt támaszt bennünk, s arra ösztö­nöz, hogy a nyolcvan éve épült kultúr­házban további írókat, költőket lássunk vendégül, meghitt beszélgetésre, kéz­fogásra . . . Ősszel több nevezetes évforduló meg­ünneplésére kerül sor, az ünnepségek keretében akarjuk ismét elhelyezni az alapítók nevét megörökítő márvány emléktáblát, mert ezt a düledező fal­ról eltávolitottuk, s máig sem helyeztük még vissza. Ugyancsak szándékunkban van új színpadot építeni, ehhez minden feltétel megvan. A CSEMADOK-szervezetnek jelenleg 123 tagja van, s egy emberként állnak a vezetőség mögött, ami biztosítéka annak, hogy terveinket, elképzelésein­ket maradéktalanul valóra váltsuk. CSONTOS VILMOS KÉT NAP TANULSÁGOKKAL Kétnapos munkaértekezletet rendezett Gyügyön (Dudincén) a CSEMADOK lé­vai (Levice) járási bizottsága a helyi szervezetek elnökei és titkárai, valamint a járási bizottság tagjai részére. A munkaértekezlet célja a helyi szerve­zetek által kifejtett politikai nevelő­munka és népművelési tevékenység ha­tékonyságának növelése volt. A meg­jelentek szívélyesen köszöntötték körük­ben dr. György Istvánt, a CSEMADOK KB vezető titkárát, valamint a CSEMA­DOK KB Elnökségének további tagjait és a KB Titkárságának osztályvezetőit. Először Szebellai János, a járási bi­zottság elnöke méltatta a februári győ­zelem történelmi jelentőségét, majd dr. György István beszélt a CSKP XV. kongresszusa és a CSEMADOK XII. országos közgyűlése határozataiban kitűzött feladatokról és azok teljesítésé­ről. Elismeréssel szólt a CSEMADOK többezer önkéntes aktivistájának, tiszt­ségviselőjének odaadó, lelkes munkájá­ról. Szilvássy József, a CSEMADOK KB elnökségi tagja, az Új Szó kulturális rovatának vezetője a kultúrának szo­cialista a társadalomban betöltött sze­repét elemezte előadásában. Hangsú­lyozta: az anyagi kultúra dinamikus fej­lődésével a szellemi kultúrának is lépést kell tartania. A népművelési munkáról, ennek lehe­tőségeiről és az elvégzendő feladatok­ról Bodnár Béla, a CSEMADOK KB népművelési osztályának vezetője tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a meg­felelő, konstruktív hozzállás elengedhe­tetlen a népművelési munkában. Beszélt a CSEMADOK és a helyi művelődési intézmények, valamint a tömegszerve­zetek együttműködésének fontosságáról. Viczay Pál, a CSEMADOK KB nép­­művészeti osztályának vezetője a nép­­művészeti tevékenység sokrétűségével foglalkozott. Megjegyezte, hogy a nép­művészet különböző formái közül bizo­nyos időszakokban egyesek előtérbe kerülnek, mások pedig háttérbe szorul­nak. Fel kell karolni a kezdeményezé­seket, de megfelelő egyensúly megte­remtésére kell törekedni. Az együttműködés ápolását hangsú­lyozta és nagyon pozitívan értékelte a járás területén működő 51 alapszerve­zet munkáját dr. Sándor Károly, a já­rási nemzeti bizottság kulturális osztá­lyának dolgozója. Ecsetelte az együtt­működés formáit és szólt a járás mű­velődéspolitikai célkitűzéseiről. Az előadások elhangzása után élénk vita alakult ki. A felszólalók beszámol­tak szervezetük egy-egy sikeres akció­járól. De a helyi szervezetek munkáját nehezítő akadályok (teremhiány, az anyagiak hiánya, az igazgatási szervek és a kulturális intézmények egyes funk­cionáriusainak közömbössége a CSE­MADOK munkája iránt stb.) is szóba kerültek. Pásztor Lajos, a járási bizottság tit­kára megállapította, hogy a CSEMA­DOK szervezeti élete és általában mun­kájának eredményessége elsősorban a szervezetek vezetőinek jó irányító mun­kájától függ. Példaként említett több helyi szervezetet. Hangsúlyozta, hogy sajnos nem minden jb tag teljesíti ma­radéktalanul, kielégítően feladatait. A másik fogyatékosság, hogy a szerve­zetek sok esetben a végzett munkát nem tartják nyilván, nem jelentik, így a járási irányító szerv nem szerez tudo­mást rendezvényeikről. A CSEMADOK-nak egyébként a já­rásban jelenleg 6995 tagja van, s az idén már jónéhányan kérték felvételü­ket. 1982-ig szeretnék elérni a 8000-es taglétszámot. Emellett a Hét terjeszté­séről sem feledkeznek meg. A munkaértekezlet teljesítette küldeté­sét, szervezése és lebonyolítása is hibát­lan volt. A résztvevők javasolták a járá­si bizottságnak, hogy a jövőben is szer­vezzen hasonló munkaértekezleteket, s a lehetőségek szerint ezeken mindig egy-egy munkaterület kérdéseinek a megvitatása kapjon teret. A Hét szer­kesztőségével szemben hangot adtak annak a kívánságuknak, hogy a lap konkrétabban elemezze a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának jelenlegi stádiumát, a kétségtelen sikerek mellett a még fennálló fogyatékosságokat is tárja fel. Mint már mondottuk, a kétnapos munkaértekezlet teljesítette küldetését. Most a résztvevőkön a sor, hogy az itt szerzett ismereteket és tapasztalatokat méltóképpen kamatoztassák helyi szer­vezeteikben. ABEL GABOR GAZDAG PROGRAM Losoncon a helyi szervezet székházá­ban két fiatal tehetséges amatőr fes­tőnek — Langstein Erzsébetnek és Jacs­­menyik Józsefnek — állították ki a ké­peit. A városháza dísztermében tartot­ták meg a Nagy Irodalmi Emlékestet, amelyen irodalmunk három nagyságá­ról — Madách Imréről, Petőfi Sándor­ról és Csokonai Vitéz Mihályról emlé­keztek meg. Duba Gyula író, az Irodal­mi Szemle főszerkesztője Madách Im­réről, Gyurcsó István költő pedig Cso­konai V. Mihályról tartott előadást. Ez­után Leszák József megzenésített Petőfi dalokat adott elő. Ruzsinyszky Zoltán zongorakísérete mellett, Kelemen Sán­dor pedig saját gitárkisérete mellett a János vitézből énekelt el két dalt. A műsor másik részében Gálán Géza bu­dapesti színművész igen hatásos, több mint egyórás, melodrámájában elkép­zelése szerint adta elő Petőfi Sándor utolsó óráinak „történetét". A Kármán Napok további műsorá­ban — Duba Gyula, Gyurcsó István és Varga Imre meglátogatták a losonci járáshoz tartozó falusi CSEMADOK szervezeteket és Losonc, valamint Fü­lek iskoláit. Az író-olvasó találkozón kívül Gálán Géza még fellépett Füle­ken és Ragyolcon is. Az ittlevő írók — Duba Gyula, Gyur­csó István és Varga Imre — közben tisztelgő látogatást tettek járásunk mű­vészeinél. így felkeresték a 89 éves Ge­ro Gusztáv akadémiai festőművészt a műtermében, valamint Bácskái Béla művészt persi otthonában. Sólyom László SZORGALMASAN DOLGOZNAK Hegysúron (Hruby Súr) szorgalmasan dolgozik a CSEMADOK helyi szerveze­te. Ez év januárjában batyubált ren­deztek, márciusban pedig Jókai irodal­mi estet tartottak. Ezeken dr. Párkány Antal tanár tartott előadást. A helyi szervezet tagjai Petőfi versek előadá­sával tarkították a műsort, az éneklő csoport pedig előadott egy csokorra valót Petőfi megzenésített verseiből. A Tavaszi szél vizet áraszt népdalver­seny nemrég megtartott járási elő­döntőjébe a helyi csoport két dalosa került be: Hamerlik Józsefné és Sup­lata Katika, azonkívül természetesen az éneklő csoport is részt vett a vetélke­dőn. A tánccsoport is tevékenyen dol­gozik, jelenleg új tánckompozíciót ta­nul be, amellyel a nyáron akarnak be­mutatkozni a közönségnek. A vezetőség igyekszik minél több fiatalt bevonni a kulturális munkába, de az idősebbek is nagyon tevékenyek. A CSEMADOK-tagsóg a községfejlesz­tési és szépítési akciókból, a közhasz­nú társadalmi munkából is derekasan kiveszi a részét. Kiss Antalné 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom