A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 5. szám

MADOK ÉUľM HUnbordKékl MEGBECSÜLÉST ÉRDEMLŐ iKULTÚRMUNKASOK MOTTÓ: Nem elég a célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! VÁCI MIHÁLY dolgoztam, mint pionírvezető. Sok-sok műsort tanítottam be ünnepi alkalmak­ra, s vezettem tánccsoportot és színját­szó csoportot is. Az iskolai tánccsopor­tot ma is vezetem. Az 1976—77-es isko­lai évben a levicei (lévai) járási verse­nyen harmadik helyezést ért el a cso­portom. A SZISZ helyi szervezetében is tevékenykedtem. Esztrádműsorokat szer­veztem. Nagyon nehéz volt ez a munka, mert a fiatalok tanulnak vagy dolgoz­nak és csak szombaton és vasárnap járhattak a próbákra. 1959-ben Farnadon kezdtem el a kulturális tevékenységet. A CSEMADOK helyi szervezetében Petőfi-estet rendez­tem. Még csak ismerkedtem a falu lakóival, de már harminc tagot szere­peltettem a műsorban. A siker ösztön­zőleg hatott rám. A férjem segítségem­re van. Pedagógus, a falu szülötte, jól ismeri a lakosságot. Tizennyolc éve mű­ködünk itt, és még nem volt olyan év, amely eseménytelenül telt volna el. Persze az én igyekezetem hiábavaló volna, ha a helyi szervezetnek nem Imre Lászlóné NEM TUDOM ABBAHAGYNI Az amatőr kulturális munka értéke pénzben nem fejezhető ki. Miért vállal­juk mégis? Nehéz erre felelni, de meg­próbálom. Már az általános iskolában, később pedig a pedagógiai gimnázium­ban is tagja voltam az énekkarnak és a tánccsoportnak, színdarabban játszot­tam és nagyon szerettem a verseket. Főleg Petőfi verseit. 1956-ban szereztem tanítói képesítést Bratislavában. Évekig a Veľké Ludince-i (Nagyölvedi), majd később 1959-től a Farnái (Farnadi) Általános Iskolában lennének lelkes tagjai, akik fáradságot nem ismerve járnak a próbákra és a fellépésekre. Színjátszó csoportunk 1962-ben érte el legnagyobb sikerét, amikor Egri Vik­tor: Házasság című darabját mutattuk be. A színjátszók járási és kerületi versenyének győzteseként jutottunk el a Jókai-napokra, ahol harmadik díjat nyertünk. A színjátszó csoport ezt kö­vetően több színdarabot is betanult. Úridámák és huszárok, Sári bíró, Ve­szedelmes életkor, Húsz év után, Baj van a szerelemmel, A fejesek. A Ve­szedelmes életkor c. darabbal a szín­játszók járási versenyének győztesei let­tünk. A közönség elégedett volt játé­kunkkal. 1970-ben a helyi szervezet kulturális munkáját a népdalgyűjtésre is kiter­jesztettük. Éneklő csoportot alakítottunk. Egész estét betöltő műsorral örvendez­tettük meg a falu népét. Később folklór csoportunk farnadi lakodalmi szokásokat és a hajdani fonó életét mutatta be. A siker nem maradt el. A csoport nemcsak helyben, a szom­szédos falvakban is bemutatta műsorát. Járási rendezvényekre is meghívót ka­pott. Részt vett a „Daloló Ipolyvölgye" járási dal- és táncünnepélyen. Az idei „Honti-napokon" a Fonóval szerepelt csoportunk. Dalosaink beneveztek a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalversenybe. Munkánk legnagyobb elismerésének tekintjük a Želiezovcei (Zselizi) XXI. Or­szágos Népművészeti Fesztiválon való szereplést. Folklór csoportunk a Fonót mutatta be, éneklő csoportunk pedig szombat délután a műsort nyitotta meg. A Csehszlovák Rádió magyar adása is sugározta műsorunkat. Nem lehet le­írni, mennyi óra, mennyi idegfeszítő munka van az eredményekben. Sajnos, erőfeszítéseinket nem mindenki tudja kellőképpen értékelni. Egyesek csak az eredményt látják, a nehézségeket nem ismerik. Jó a kapcsolatunk az egységes földművesszövetkezettel. Anyagi segít­ségben is részesíti csoportjainkat. Az autóbuszukat is rendelkezésünkre bo­­csájtják. Viszonzásul kulturális műsort adunk a szövetkezet évzáró közgyűlé­sein. Befejezésül még annyit, hogy a kul­turális tevékenység nem mehet a tanítói munka rovására. Az iskolában is igyek­szem a lehető legtöbbet nyújtani. Saj­nos a munkával járó fáradságot és idegességet sokszor a család sínyli meg. Két gyermekem van. Már többször el­határoztam, hogy abbahagyom az isko­lán kívüli tevékenységet. Nem tudom megtenni. A CSKP XV. kongresszusa feladatul szabta a kulturális munka továbbfejlesztését, és én mint kulturá­lis dolgozó teljesítem a rám háruló feladatokat. IMRE LÁSZLÓNÉ AZ EREDMENY NEM EGY EMBER ERDEME Nagy megtiszteltetés számomra a szerkesztőség levele, örömmel te­szek eleget kérésüknek. Jóleső ér­zéssel veszem tudomásul, hogy a CSEMADOK bušincei (bussai) helyi szervezetének munkáját értékelik. Mi késztetett arra, hogy szabad időm nagy részét a kulturális mun­kának szenteljem? Mindig érdekelt ez a tevékeny­ség. Egyik alapító tagja vagyok a helyi szervezetnek. Régóta dolgo­zom mint kultúrmunkás. Hazánkban minden nemzetiségű állampolgár ápolhatja kultúráját, felelevenítheti szokásait, s internacionalista szel­lemben tevékenységet fejthet ki a szocialista kultúra terjesztése érde­kében. Boldog vagyok, amikor próbákra járok és találkozom társaimmal. Ilyenkor elfeledkezem a gondjaim­ról, nem érzek fáradtságot. Néze­tem szerint a kulturális munkában elért eredmény nem egy ember érdeme, hanem fáradságot nem ismerő lelkes, önzetlen embereké, az egész helyi szervezeté. Kulturális csoportunk példaképül szolgálhat járásunk többi szervezete számára. Célunk: törődni a fiatalokkal, együtt dolgozni a többi tömegszer­vezetekkel. Többször rendeztünk közös kulturális fellépést a Matica slovenská helyi szervezetének kultu­rális csoportjával, és ez arra példa, hogy a kulturális szervezetek szé­pen együttműködhetnek a közös hazában. Együtt ápolhatják saját kultúrájukat, népszokásaikat, együtt építik szocialista hazánkat. Eredményeinkre joggal vagyunk büszkék. Férfi éneklő csoportunk az 1974-ben megrendezett „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdal­­verseny döntőjében első díjat nyert. Női éneklő csoportunk szintén si­keresen szerepelt két évvel később a „Tavaszi szél vizet áraszt" orszá­gos népdalversenyen. Helyi szerve­zetünk színjátszó csoportja második helyen végzett az amatőr színját­szók járási versenyén. És még so­rolhatnám tovább az eredményeket. Számos értékes nyereménytárgy és elismerő oklevél van a birtokunk­ban. Elszomorít, lehangol, hogy a szép eredmények elérése után némi visz­­szaesés tapasztalható, főleg a férfi Bombór Ferenc éneklő csoportnál. Abban remény­kedem, hogy csupán átmeneti je­lenségről van szó. Fáradozásom, munkám eredményét az illetékes szervek értékelik, ötvenedik szüle­tésnapomon a hnb polgári ügyeket intéző testületé értékelte mind a politikai életben, mind a kultúra területén kifejtett munkámat. A hnb, a helyi pártszervezet és a CSEMA­DOK Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) já­rási bizottsága jelentősnek tartja tevékenységemet. Nemcsak az enyé­met, de kulturális csoportjaink min­den tagjáét. Községünkben csupán kevesen vannak olyanok, akik nem kapcso­lódnak be a helyi szervezet munká­jába. Falunkban szeretik a kultúrát. Még azok is elismeréssel szólnak munkánkról, akik nem veszik ki részüket aktívan tevékenységünkből. Sokan megállítanak, sokan mond­ják: „Feri barátom, hát te soha nem öregszel ki a vígságból?” Kulturális csoportunk legidősebb tagja vagyok. A színjátszó csoport legutóbb Ján Chalúpka: A vén sze­relmes című bohózatát mutatta be. A vén szerelmes ki lehetett volna más, ha nem én? ötvenhárom éves fejjel vállalni mertem a szerepet. A közönség nagy tapssal jutalmaz­ta a játékunkat, s a siker elérésé­ben nekem is részem volt. Boldog vagyok, ha örömet, vidám­ságot szerzek másoknak. A jövőben is folytatni akarom a kulturális munkát. BOMBÓR FERENC 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom