A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 5. szám
A SZÁZAS 731 NAPJA Január elsején múlt két esztendeje, hogy 1976-ban életbe lépett a Szövetségi Belügyminisztérium 1975/100-as számú rendelete, az új KRESZ. A „százas" 731 napos tapasztalatainak összegezésére, valamint néhány általános érvényű közlekedéssel kapcsolatos kérdés megválaszolására Matej Č uv a r s k ý rendőrszázadost, az SZSZK Belügyminisztériuma Közlekedésrendészeti Szolgálatának parancsnokhelyettesét kértük meg.- Először is arról kellene néhány szót ejtenünk, hogy a hetvenes évek derekán mi tette szükségessé az új KRESZ létrehozását?- Szocialista társadalmunkban évről évre növekszik a dolgozók életszínvonala, s ennek keretében gyors iramban fejlődik a motorizmus is: közutainkon egyre több a gépjármű. Különösen a magántulajdonban lévő gépkocsik száma növekszik rohamosan, hazánkban ma már minden tizedik lakosra jut egy autó. A motorizmus gyors fejlődése ellenben gondokkal is jár. A gépjárművek számának gyors növekedése például nagyban hozzájárult a zaj növekedéséhez, az életkörnyezet szennyezéséhez és sajnos a közlekedési balesetek számának emelkedéséhez. Természetesen, az egyre sűrűbbé váló forgalom a közlekedés irányítását is egyre nehezebbé tette. A biztonságosabb személy- és teherforgalom feltételeinek megteremtése érdekében először „csak" több új kiegészítő közlekedésrendészeti hirdetmény látott napvilágot, majd — Elképzeléseik mennyiben váltak valóra? — Kétségtelen, hogy a járművezetők figyelmesebben és óvatosabban vezetnek. Különösen tavaly, amikor még az újdonság erejével hatott a „százas", lehettünk elégedettek a sofőrök és a gyalogosok fegyelmezettebb magatartásával. Ez a balesetek számának csökkenésében is megmutatkozott. 1976-ban például a Szlovák Szocialista Köztársaságban csaknem másfélezerrel kevesebb közúti baleset történt mint egy esztendővel korábban, útjainkon 42 személlyel kevesebb vesztette életét, a következménykár pedig kereken ötmillió koronával volt kevesebb. — Melyek a leggyakrabban előforduló szabálysértések? — A járművezetők különösen gyakran vétenek az új KRESZ tizenkettedik, azaz a haladási sebességet meghatározó paragrafusa ellen. A szabályzatnak ez a pontja világosan kimondja, hogy a járművezető köteles a haladási sebességet az időjárási viszonyokhoz a jármű műszaki tulajdonságaihoz és saját képességeihez alkalmazni; továbbá a gépjárművek sebességét lakott területeken 60 km-es óránkénti sebességben határozza meg. Rendszeres közúti ellenőrzéseink és a megtörtént balesetek okainak vizsgálati eredményei azt bizonyítják, hogy a járművezetők, ha nem is száguldanak 100—110 kilométeren felüli sebességgel, többségük mégis túllépi a megengedett haladási sebességet. Ehhez általában több más szabályMatej Čuvarský rendőrszázados Kontár Gyula felvételei akaratlanul előzésre, bonyolult forgalmi helyzetek megoldására kényszeríti járművezetőtársait. Az óvatoskodó vezetés helyett óvatosan kell haladni, előrelátni a várható szituációkat s megpróbálni a mások eszével gondolkozni.- Valóban: mikor válik valaki megbízható, jó gépkocsivezetővé?- Ez nagyon egyéni, nehezen általánosítható dolog. Ha mégis választ kellene rá adnom, úgy azt mondanám, hogy a szükséges gyakorlati ismeretek és reflexek elsajátításához legalább egy-másfél évre van szükség. Lehetséges, hogy valakinek ez soknak tűnik, de tökéletes gépkocsivezetőnek szinte születni kell; a születési adottságok hiánya pedig csak gyakorlattal pótolható.- Térjünk vissza a „százashoz" I A megengedett haladási sebesség túllépésén kívül melyek a további leggyakoribb szabálysértések?- Viszonylag sok problémánk van a megállást és a várakozást szabályzó előírások betartásával: a gépkocsivezetők gyakran ignorálják az erre vonatkozó útjelző táblákat. Főképpen váro1976 januárjától a 100-as számmal jelölt közlekedésrendészeti szabályzat lépett érvénybe. A „százas" egyes paragrafusainak összeállításánál az előző szabályzatok sokoldalú tapasztalataiból indultunk ki, de figyelembe vettük a közúti közlekedés külföldi tapasztalatait és nemzetközi egyezményeit is. Célunk az volt, hogy folyamatosabbá és biztonságosabbá tegyük hazánkban a közúti forgalmat. sértés — például féktávolságon belüli haladás, szabálytalan előzés stb. — is párosul.- Tapqsztalataik, méréseik szerint milyen az általános haladási sebesség közutainkon? — A nyílt országutakon nincs sebességkorlátozás, itt legföljebb az előfordult balesetek következményeiből vonhatunk le ez irányú következtetéseket. A zárt területeken általában húszhuszonöt kilométeres óránkénti sebességgel lépik túl a gépjárművezetők a megengedet határt. — Mi a véleménye az úgynevezett delfenziv, óvatoskodó gépjárművezetésről? — Főképpen újonc és idősebb járművezetők körében fordul elő. Kevesen sejtik, hogy ez a vezetési mód esetenként épp olyan veszélyes lehet, akár a gyorshajtás, mert az illető akarvasainkban sok gondot okoz a gyalogosok úgynevezett átkelési elsőbbségének alkalmazása. Sokan ezt minden körülmények közötti, abszolút elsőbbségnek értelmezik - helytelenül. Az átkelési elsőbbség csak a három vagy több főnyi csoportokban haladókra vonatkozik, amennyiben ezt az átkelőhelyhez közeledő járművezető megadja. A gyalogosok gyakran arról is megfeledkeznek, hogy a városközpontokban kizárólag az átkelőhelyeken szabad a túloldalra menni; ahol pedig nincs „zebra", ott csak merőlegesen szabad áthaladni a közúton. — Az irányjelzőket minden esetben az előírások értelmében használják a járművezetők? — Sajnos, nem I A gépkocsivezetők gyakran előznek vagy váltanak forgalmi sávot anélkül, hogy szándékukat a „blinkerrel" időben jeleznék. Az ilyen kíméletlen vezetés számos forgalmi balesetet okozott már. — Befejezésül: miképpen foglalhatnák össze a „százas" két esztendei, azaz 731 napos tapasztalatait? — A gépjárművezetők gyorsan alkalmazkodtak az új közúti előírásokhoz és a forgalom valóban folyamatosabbá, biztonságosabbá vált. Ami pedig a legörvendetesebb: az elmúlt két esztendőben csökkent a súlyos kimenetelű vagy halálos balesetek száma. Hiba lenne azonban megelégedni az eddig elért eredményekkel. A közlekedésrendészeti dolgozók legfontosabb feladata ezért továbbra is éberen őrködni a „százas" minden egyes rendelkezésének betartása fölött, hiszen szigorú közlekedési fegyelem nélkül nincs biztonságos közlekedés sem. BORSAI M. PÉTER 4
