A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-24 / 26. szám
DUBA GYULA: HANDA JÓSOLNI Magányos hölgyismerősömet Matildnak hívják és Vanda a legjobb barátnője. Gyakran vannak együtt és sok személyes dolgukat közösen intézik. Matild jóhiszemű, becsületes és buta, ezért Vanda sokoldalúan a segítségére van: meghallgatja a panaszait, segít elviselni a gondjait és tanácsaival igyekszik megoldani a problémáit. Matild hisz a túlvilági életben, titokzatos megérzésekben és természetfeletti jelzésekben, általában hiszékeny. Negyvenéves múlt és még nem élt családi életet, szeretne férjhez menni. Néhányszor majdnem sikerült neki, legutóbbi komoly ismerettsége, Győző már a vőlegényének számított, amikor szörnyű dolog történt: Győzőnek hetekre nyoma veszett s vele együtt eltűnt hölgyismerősöm harmincezer koronáról szóló betétkönyve is. Majd egy hónapba telt, míg Matild hírt kapott felőle: Győzőt Karlovy Vary közelében találták meg egy lopott gépkocsi roncsai között összelapítva, a betétkönyv is nála volt, de már csak nyolc korona harminc fillérrel. Hölgyismerősöm azóta még szilárdabban hiszi, hogy Vanda az emberek leikébe és a jövő titkaiba lát és jósolni tud, mert akkor azt mondta Matildnak: — Tudtam, hogy így végződik a dolog, Győzőnek szemölcs volt a füle mögött! — Miért éppen szemölcs — csodálkoztam —, ha azt mondta volna, hogy valami van a füle mögött, vagy vaj van a fején, érteném, de miért éppen szemölcs ... ? — Ez a Vanda titka, csak ő tudhatja biztosan és én nem is kérdezem tőle, mert úgy sem mondhatja meg. Titokzatos, természetfeletti dolgok ezek. Matild azóta még inkább hallgat a barátnőjére és gyakran mesél kifürkészhetetlen tetteiről. — Vanda találkozott Győzővel és hosszan beszélgetett vele. Győző felőlem érdeklődött és üzent... — Hogyan találkoztak, ha Győző féléve halott, Vanda a másvilágra is bejáratos? — Álmában találkozott vele és rólam beszélgettek, Vanda szemrehányást tett Győzőnek, mire az nagyon meghatódott, még sírt is, mondta Vanda, és azt üzeni, hogy sajnálja, ami történt, nagyon megbánta azóta, mert még most is élhetne, ha nem hagy el... És hogy a pénzt jótékony célokra használta, elhagyott nőkön segített vele, megmentette őket az elzülléstől. Meg azt is üzeni, hogy megpróbálja jóvá tenni, amit ellenem vétett... Nemsokára már a Győző igyekezetének szerencsés előrehaladásáról értesültem tőle. — Olyan jó hangulatban vagyok, képzeld, Vanda megjósolta, hogy egy rendezett életet élő, TUD komoly szakállas és kopasz férfi érdeklődik utánam. Nem is hinnéd, mennyire igazat mondott, a villamoson valóban együtt szoktam utazni egy ilyen méltóságteljes férfivel, szinte minden nap találkozunk és ő már hosszabb ideje nem tolakodóan, mégis feltűnően figyel. Már Vandának is meséltem róla, meg is mutattam neki, s ő most hogy újra Győzővel álmodott és rólam beszélgettek, megjósolta, hogy ha kissé keresem egy rokonszenves, szakállas és kopasz úriember ismeretségét, akkor az illető meg fog szólítani, mert a Győző barátja és elvállalta, hogy jóvá teszi, amit Győző vétett ellenem. — Magyarázd meg, hogyan értekezhettek Győző és a szakállas? — Biztosan álmukban, másképp nem tudhatná, hogy meg kell ismerkednie velem. Vanda a kezemből is megjósolta és kártyán is kijött neki, hogy találkozunk ... ! — De hát te beszéltél Vandának a szakállasról, Matild? — Szóltam róla, de éppen csak megemlítettem, ő Győzőtől tudja a férfi közeledési szándékát, meglátod, igaza lesz... Legközelebb mellé állok a villamoson. Néhány nap múlva ragyogva újságolta: — Vandának igaza lett, megismerkedtünk. Mellé álltam a villamoson és a szemébe néztem, s ő megszólított. Aztán leszállt velem és elkísért a hivatalig. Nagyon szépen beszélt. — Győzőről is beszélt? — Nem... őt nem említette, de ez érthető, tapintatból hallgatott róla, hogy ne okozzon fájdalmat, nem beszélt róla, de teszi, amit megfogadott neki... Aztán hetekig nem találkoztunk, míg egyszer nyugtalanul és kissé szomorúan felkeresett. — Adalbert nem nyilatkozik. — Milyen Adalbert? Ki az az Adalbert? — Az ismerősöm... a szakállas, három hete együtt járunk, igazán megkedveltem őt, talán még gyengédebb hozzám, mint Győző volt, de nem nyilatkozik. — Elcsuklott a hangja. — S amióta ... amióta hallgat, kétszer is láttam őt karonfogva egy magas, sovány piszeorrú nővel és... és olyan szorosan karolták egymást, hogy biztosan nem a húga volt.. . Már Vandának is említettem ... a piszét is ... — Persze Vanda már tudott a piszéről... ? — Nem tudom, valószínűleg előre látta... sokáig gondolkodott, aztán bementünk egy templomba és imádkoztunk, hogy megnyugodjak. Vanda nagyon kedves volt hozzám, kávéházba hívott és konyakot kért mindkettőnknek, kezébe vette a kezemet és a tenyeremből próbálta kiolvasni, hogy most mi lesz. — Milyen jövőt jósol Vanda, Matildom? — Pontosan tudom, hogy mi történik — szinte kiáltotta az izgalomtól —, mintha olvasott volna a lelkemben, elmondta, hogy egy középkorú úriembernek komoly szándékai lennének velem, de nem nyilatkozhat, mert színre lépett és kettőnk közé állt egy magas piszeorrú nő és akadályozza Adalbertét az őszinteségben. így mondta: a pisze rosszindulattal viseltetik irántad, ezért a hatalmában tartja Adalbertét... Azonnal tudtam, hogy a szőke piszkafáról van szó, mondtam is Vandának, hogy igaza van s ő még azt is mondta, hogy Adalberttel nagyon bizonytalan a helyzet, talán egyáltalán nem fog nyilatkozni, hogy készüljek fel mindenre. Mit szólsz Vandához, hogy a jövőmbe lát, nem akarsz vele jósoltatni magadnak? Sokat beszéltem már neki rólad, tudja ki vagy, biztosan megmondja a jövődet... Beleegyeztem és elmentünk Vandához. A csodálatos képességű jósnő kezébe fogta a kezemet, megszorította, sokáig simogatta mutatóujjával a tenyérvonalaimat és kiolvasta belőlük, hogy középtermetű, barnaszemű, enyhén kopaszodó szerkesztő vagyok és van egy egyszerű, molett hölgyismerősöm, akinek egy középkorú, szakállas férfi minden rokonszenve ellenére sem nyilatkozhat, mert megjelent a színen egy piszeorrú csúnya nő és közbelépett... Kénytelen voltam megállapítani, hogy Matild naívsága sajnálatos rendellenes és hiszékenysége gyermeteg. Kerültem őt, így csak néhány hónap múlva találkoztunk véletlenül. — Szomorú vagyok, Vandának igaza lett, Adalbert végleg elhagyott. — Remélem, a betétkönyvedet nem vitte magával. — Semmit sem vitt magával, üres kézzel távozott. — Vanda természetesen ... — Igen, előre tudta... amikor Adalbert más másfél hónapja nem jelentkezett és egyre gyakrabban láttam őt a piszével, szóltam Vandának, hogy úgy látszik ismerősöm szándékosan kerül. Vanda nem habozott, ő mindig segít megoldani a problémáimat, megfogta a kezemet és kiolvasta a tenyeremből, hogy igaza lett, a szőke nő álnok terve sikerült, elvette tőlem Adalbertét. — Hihetetlen... — sóhajtottam —, egészen hihetetlen ... — Nagy szomorúságot okozott, mert most már tudom, hogy nincs remény ... de képzeld, meg is vigasztalt, ő olyan jószívű, azt mondta, hogy ne bánkódjak, mert nem lett volna örömteli életem Adalberttel... — suttogóra fogta a hangját —, Adalbertnek lencse van a köldökén! — Még ezt is tudja ... ? — nyöszörögtem. — Vanda mindent tud, képzeld — súgta —, csak képzeld el, hogy Bendegúzt is előrelátta ...! — Miféle Bendegúzt... ? — Jegyellenőr a villamosokon. Tetszem neki. Amikor ellenőrzi a jegyeket, mindenkiét megnézi, de tőlem nem kéri a jegyemet, csak összecsapja a bokáját, szalutál és azt mondja: önnél minden oké, madám! Vandának is szóltam s ő egészen boldog lett, mindjárt jósolni akart. Először elmesélte, hogy álmában villamoson utazott és bemutatkozott neki egy zömök, pirosarcú férfi, hogy ő Adalbert öccse, és felőlem érdeklődött. Bendegúz, ismertem rá a leírás után, mit kérdezett rólam? Mindent tudni akart, mondta Vanda, és egyszerre nagyon izgatottak lettünk mind a ketten ... Már nyújtottam felé a tenyeremet, most nem, mondta ő, majd a kártyákkal, a helyzet még nem világos, de majd a kártyák eligazítanak. Kirakta őket az asztalra és minden szépen kijött neki. Boldog lehetsz Matild, mondta azonnal, Bendegúz szeret! Meg is magyarázta, látod, mondta, a piros csikó a tökfilkó mellé került, a zöld hetes egyedül maradt és a piros disznó ott van kettőjük közelében, vigyáz rájuk. Hát nem csodálatos ez a Vanda, mindent megjósol és mennyire igaza van! 10