A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-24 / 26. szám
TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓ - TANULSÁGGAL Harminchét esztendeje, 1941. június 22-én támadta meg a hitleri Németország hitszegő módon a Szovjetuniót, mérhetetlen pusztítást, szenvedést zúdítva Kelet-Európa népeire. Harminchét év óta új generáció nőtt fel, mind kevesebb az élő tanúja, áldozata a gyalázatos tettnek. De ezt a dátumot, amely számunkra örök időkre az agresszió és a barbárság rossz emlékű jelképe maradt, nem lehet, nem szabad elfelejteni. Azok, akik átélték a szörnyű éveket, még jól emlékeznek rá: a fasiszta német hadigépezet mindaddig, amíg a Szovjetunióval nem ütközött meg, mindent legázolt, ami útját állta hódító törekvéseinek. Európa népeire minden addigi elnyomásnál szörnyűbb rabság nehezedett, milliókat hajtottak a nácik kényszermunkára, Auschwitz, Birkenau, Majdanek, Treblinka és Buchenwald halálgyáraiba. A barna áradat először Ausztriát öntötte el, majd Csehszlovákia, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Dánia, Norvégia, Franciaország, Jugoszlávia és Görögország lerohanása következett. Az aránylag könnyű „villámháborús" győzelmek — amelyeket a nyugati hatalmak tétlensége könnyített meg - megrészegítették Hitlert és tábornokait, akik azonban tudták, hogy amíg áll a Szovjetunió, addig nincs szabad útja a hódításnak, a terjeszkedésnek Kelet felé. 1941. június 22-én 190 hadosztály, 3700 harckocsi, 4950 repülőgép bevetésével megindult a német fasiszta áradat a Szovjetunió ellen. A milliós hadseregcsoportok a szovjetek országának létfontosságú központjai, Moszkva és Leningrád irányába támadtak Tábornokai biztosították Hitlert, hogy a Szovjetunió csupán csekély ellenállásra képes „agyagkolosszus" Igaz, a háború első heteiben a meg lepetés s a harci eszközök mennyiségi fölénye sikereket biztosított a támadóknak, akiknek kegyetlensége szinte nem ismert határt. A fasiszta agresszorok útját akasztófaerdők, tömegsírok és üszkös romok jelezték. Népre nem várt még ilyen próba, s aligha akadt még egy, amely oly haláltmegvető bátorsággal nézett volna szembe a megpróbáltatásokkal és olyan áldozatokra lett volna képes, mint a Szovjetunió népe. Az életre-halálro menő küzdelem élén a Szovjetunió Kommunista Pártja állott, amely egyetlen erővé forrott össze a néppel s a hős szovjet hadsereggel. A lenini párt, amely végrehajtotta a történelem első szocialista forradalmát, olyan küzdelem irányítójává lett, amely nemcsak a Szovjetunió létéért, hanem az emberi civilizáció fennmaradásáért, a népek millióinak holnapjáért folyt. A fasizmus hosszú sötét éjszakájában a szovjet nép, a szovjet hadsereg győzelmei jelentették a fénysugarat, mutatták a békéhez és a szabadsághoz vezető utat. Európaszerte munkáslakásokban, a lengyel erdők között, a szlovák s a norvég hegyek között, francia ellenállók és jugoszláv partizánok szállásain egyaránt Moszkva hangját figyelték azok, akik a fasiszta barbárság pusztulását remélték A gigászi küzdelem mérföldkövei ismeretesek A Wehrmacht tábornokai előtt a távolból már megcsillantak a Kreml aranykupolái, Leningrádot ostromgyűrűben tartották, amikor Moszkva alatt az első súlyos csapás érte a náci csapatokat, hadigépezetet. Tapasztalhatták, hogy a kolosszus acélból való, s rá kellett jönniük, hogy nem lehet mindent „tél tábornok” számlájára írni. A szovjet hadsereg csapásai kikezdték, 1945 május - szovjet katonák kitűzik Berlinben a Birodalmi Gyűlés, a Reichstag épületére a győzelem jeléül a csillagos, sarlós-kalapácsos vörös lobogót majd teljesen szertefoszlatták a hitleri hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát. De Moszkva csak a kezdet volt, amit követett a kétszáz napos öldöklő küzdelemben kivívott sztálingrádi győzelem és a kurszki csata. A Volga partjáról és a kurszki csatamezőről, Szevasztopoltól és Ogyesszától egyenes út vezetett azokhoz a májusi napokhoz, amikor a szovjet harcosok a Reichstagra kitűzték a győzelem sarlós-kalapácsos vörös zászlaját, s Prágában is felszámolták a fasiszta csapatok utolsó ellenállását. A fasizmus fölött aratott győzelemhez hozzájárultak a szövetségesek erőfeszítései, a ieigázott európai népek leg jobbjai által szervezett ellenállási mozgalmak és partizánharcok, de a háború fő terhét attól a harminchét év előtti júniusi naptól az utolsóig a Szovjetunió viselte. A szovjet hadsereg történelmi küldetését teljesítve nemcsak a Szovjetunió területét, hanem Európa jelentős részét is felszabadította. Több mint három évtized telt el a 1943 február - Sztálingrád a szovjet hadseregnek a második világháború további menetében döntő fordulatot jelentő győzelme után ◄ (Felvételek: APN) 1942 szeptember - Leonyid Brezsnyev politikai komiszár a harcok szünetében párttagsági könyvet ad át vöröskatonáknak a tuapszei arcvonalon fasiszta fenevad megfékezése, 1945 emlékezetes májusi napjai óta, századunk leghosszabb békés időszaka földrészünkön. S ez elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájának s annak eredménye, hogy világviszonylatban megváltoztak az erőviszonyok a szocialista közösség javára. Ezt ma már az imperializmus legagresszívabb erői is kénytelenek tudomásul venni. A Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok lenini békepolitikája tette lehetővé az európai biztonsági és együttműködési értekezlet öszszehivását, sikeres befejezését és a helsinki záróokmány aláírását. Nagy része van a szocialista országok kezdeményezésének abban, hogy ma az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka napjaink legégetőbb problémájáról, a leszerelésről tárgyal. Különös jelentősége van a június 22-i történelmi évfordulónak ma, amikor az imperializmus agresszív erői - újgyarmatosító érdekeik védelmében - újabb háborús tűzfészkeket robbantanak ki, nyílt fegyveres beavatkozásokat hajtanak végre s igyekeznek nemcsak hidegháborús, hanem Brezsnyev elvtárs szavaival élve - „langyos háborús" légkört teremteni. Felidézheti a militarista politikusoknak, az agresszió mai bajnokainak is emlékezetében azt a tanulságot, amit a hitlerizmus, a militarizmus történelmi veresége jelent. FIGYELEM! FIGYELEM! Felhívjuk a Gombaszögi Dal- és Táncünnepély közönségének figyelmét arra, hogy a vasárnapra szóló minden belépőjegyhez külön szelvény tartozik. Ezt mindenki saját érdekében őrizze meg, ugyanis a szelvények sorsolásra kerülnek. A kihúzott ötven szelvény tulajdonosának jutalma: egy évig ingyenesen jár majd számukra lapunk, a Hét. SZERKESZTÖSEG 5
