A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-17 / 25. szám

Mciiokkó azoknak a fejlődő országoknak egyike, amely­ben a legszembeötlőbbek a léplen-nyomon megnyil­vánuló eMentétek. Mig a falvak ágról szakadt la­kossága a legnagyobb nyomorban ten­gedik, Rabatban, Casablancában, de másutt is különösen a belvárosban és a lakónegyedekben lüktet az élet, virul a kereskedelem. Ezeken a tájakon nyoma sincs a piszoknak, bűznek. A szűk utcákat is hiába keresnénk az ott játszadozó szurtos gyerekekkel. Az eu­­ópai stílusban emelt mutatós lakóhá­zak és paloták nagy része azonban leeresztett ablakredönyeik is erről árul­kodnak nyilván a magas lakbér mi­att, kihalt. De a földszinten egymás hegyén-hátán tolonganak a fejlődés­nek és az utolsó divatnak hódoló, fo­gyasztási cikkeket drága pénzért áru­­sitó korszerű üzletek, szállodák és ét­termek. VACSORA, EVŐESZKÖZ NELKul Valamelyik este az egyik előkelőén beiendezett, intimen megvilágitott étte­­lembe is betértünk, hogy megízleljük a berberek föztjét s megismerkedjünk szó­iSÄ m m KARDOS v - w ä MÁRTA i y * f *' I t -t. , ■ -. ;V y * ____ kasaikkal. A pincér szolgálatkészen ve­zetett az egyik kényelmes alacsony pamlaghoz, majd kézmosásra langyos vízzel telt tálakat és szalvétákat tett elénk. Az evőeszközt azonban hiába vártuk. A fő fogásból, a közös tálban rizzsel körített sült birkahúsból és a ké­tes izü mártásban úszó csirkéből te­hát mit tehettünk egyebet kézzel kanyaritottunk le egy-egy darabot. Köz­ben pedig illatos rózsaborral öblöget­tük le a szokatlanul zsiros ételt, amely ,,a legjobb szakács az éhség" mondás igazát bizonyítva pillanatok alatt tűnt el tányérunkról. Ezután csipegetés­re alkalmas kecskehus, majd tésztafé­lék és különböző nyalánkságok követ­keztek, amelyekhez szomjat oltó párol­gó mentateát szürcsölgettünk. Tény, hogy lukullusi lakomában volt részünk, amelyre azonban azoknak, akiknek megártott, nincsenek a legkellemesebb emlékei. Ám az étterem dolgozói nem érték be ennyivel. Figyelmük a legap­róbb részletekre is kiterjedt. Vacsora közben többször is megjelentek aszta­lunknál, kívánságaink felöl érdeklődve. Noha a gyakori kérdezcisködés nem ép­pen volt Ínyünkre, a kitűnő kiszolgálást elismeréssel vettük tudomásul. Mert ki Ví./íp mť1 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom