A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-17 / 25. szám
:iterazenekar is Egy-egy táj sajátos arculata más és más évszakban mutatkozik meg igazán. Ezért van az, hogy a tavasz, de főképpen a nyár nálunk elképzelhetetlen a csallóközi rónaságon ringó búzatáblák, a madárfüttyös berkekkel határolt Duna szépségei nélkül... A tél viszont Szlovákiában inkább a dombos Gömörhöz, illetve a még följebb fekvő Tátrához kötődik. És az ezerszinű ősz is inkább ezeken a vidékeken nyílik ki teljes pompájában. De az üde színeket hozó tavasz s az illatos nyár a Duna mentén tűnik a legszebbnek. Igen, a Duna! Szlovákul vagy oroszul Dunaj, németül Donau, szerbül és bolgárul Dunav, románul Dunarea, latinul Danubius avagy Ister, görögül Istros... Kilenc különböző nyelv és nyolcféle név, ám kivétel nélkül ugyanazt a folyót jelölik. Európában a Duna — a Volga után — a második, világviszonylatban pedig a huszadik legnagyobb folyó. A medrében hömpölygő viz ősidők óta az idetelepült emberek legjobb barátja; partjának gazdagon termő szántóföldjei e táj lakóinak mindennapi kenyerét és terített asztalát ígérő szülőföldje. Szelíd jóbarát, ám ha megmakacsolja magát, úgy rettegést és szorongást teremt a szivekben, mígnem engedelmesen visszahúzódik medrébe, hogy békésen, mintha misem történt volna, tovasiessen a tenger felé ... A Duna valóban réges-régi barátja, szövetségese a csallóközi embernek. És ahogy az igaz barátok között illik; az egyik felelős a másikérti A folyam a partján élő ember kenyeréért, ivóvizéért, az ember acdig a Duna vizének tisztaságáért, hajózhatóságáért, medrének Az ember es a folyo kölcsönös egyszlovák—magyar összefogással — új vízierőmű létesül a Dunán: a bősi (Gabcíkovo)—nagymarosi vízlépcső rendszer I Bős még nem város. Tény viszont, hogy a nagyközség szerepe, vonzása olyan meghatározó a Duna határolta 15—20 kilométeres sugarú félkörben, mint a járási székhely vonzereje az egész dunaszerdahelyi járásra. A tervezett vizierőmű építkezési munkálatainak megkezdésével ez a hatás csak növekedni fog, hiszen sokan otthon találnak majd munkalehetőséget azok közül, akik eleddig ingázóknak számítanak. Aki régebben járt itt, rá sem ismerne a kereken ötezer lakost számláló település néhány részére. Ottjártamkor egy kissé bepillanthattam Bős múltjába és jövőjébe, de főképpen a jelenébe. Miután CSICSAY OTTOval, a helyi nemzeti bizottság elnökével rövid sétát tettünk a község utcáin, hogy megtekintsük a község új óvodáját, a Centrum bevásárló központot, az új szolgáltatási házat, a példásan karbantartott s szinte egy természeti rezervátumnak tűnő parkot, az újonnan épült strandot — visszatértünk a hnb ugyancsak korszerű épületébe, ahol az elnök területrendezési és egyéb tervrajzok alapján megmutatta: milyen volt s milyen is lesz a közeljövőben Bős? A negyvenes évek második felében, de még a következő évtized derekáig is, fogytak az emberek Bősről - akarcsak az alacsony színvonalú mezőgazisággal és jelentéktelen iparral fairé fületekről általában. A jogfosztottsác éveit követően, munka után vándoroltak az ország más részeibe. Később, ahogy Csallóközbe is újabb meg újabb ipari létesítmények települtek és ugrásszerűen emelkedett a mezőgazdasági termelés eredményessége, csökkent az elvándorlók száma; sőt, a visszaszivárgás is megkezdődött. Rendkívül ügyesnek bizonyultak a dunaszerdahelyi járás vezetői és közvetlenül a bősi vezetők is: munkaerőt kínáltak az ide települő kisebb üzemeknek és a földművesszövetkezetek, állami gazdaságok hatékony támogatásával a mezőgazdaság intenzív fejlődését sikerült elérniük. A legnagyobb változás azonban a község határában létesítendő bősi vízlépcső megépítése leszl Persze, ilyen nagy méretű beruházással sem a helyi, sem a járási közigazgatási szerveknek nincs tapasztalatuk, Így túlzás, vagy legalábbis korai lenne azt állítani: a hősiek türelmetlenül várják az építkezési munkálatok megkezdését. Mi tagadás — mint általában minden ismeretlentől —, egyelőre inkább még tartanak a dologtól, de bizva a község és a dunaszerdahelyi járás vezetőinek előrelátásában, illetve a központi szlovákiai szervek támogatásában, már megbarátkoztak az erőmű felépítésének gondolatával. Addig, amíg az első köbméter viz Bősnél az áramfejlesztő turbinákra zuhan, rengeteg viz lefolyik még a Dunán. Ezért Csicsay Ottó a község hoszszú távú tervéről a jelen teendőire fordítja a beszélgetést. — A hnb munkájának iránytűje a választási program, amit maradéktalanul teljesítenünk kell ahhoz, hogy a következő jelölőgyűléseken majd nyugodt lelkiismerettel álljunk választóink elé .rzumpndja határozottan. — Nemcsak a község fejlődése szempontjállél fontos ez, hanem azért is, mert ai " mű építésének éveiben ötven száj Csicsay Ottó
