A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 4. szám
HALLOTTUK LVASTUK imiK KÖNYV Arany János: A magyar irodalom története rövid kivonatban A nagy költőnek e kisded munkája tulajdonképpen tanári segédanyagként jegyződött az 1850-es években. Mégis, ahogyan ő jellemzett nagyokat, elhíresedett magyarokat, és rövid, velős tiszta magyar prózája —"most is tanulmányra méltó. Nem az aprólékos, hajszálhasogató irodalomtörténetre tanít ez a kis könyv, hanem tanítja a lélek szép hősiességét, a vér emberi melegségét, nevel a szelíd okosságra, de a konok szelídségre is. A királyok által, a gyenge, a vízeszű uralkodók által az idők során sokszor elaljasitott magyarságot félti, s velük szembe, ellenük az értelem és a lélek tévedhetetlen logikáját állítja, hogy a béke müveihez édesedett magyar nép ne a gyűlölködésnek, a vérengzésnek feláldozott népe legyen, hanem az ipar, a kereskedelem, a fejlődés, a szellem dolgai foglalkoztassák. Ezért van, hogy ebből a kristályos, arányos szerkezetű, csinoska munkából a panasz és a vád halk hangja is kihallik, hiszen amikor a magyar nyelv és irodalom elenyészésétől lehetett remegni, írók és költők sokasága, „noha többnyire a nép emberei valónak, mellőzve a magyar nép hagyományos mondáit, szebbnél szebb tündérmeséit: idegen forráshoz folyamodtak", s ezért örül, amikor végre a 18. század végén „a magyar nyelv mívelésének szükséges volta életkérdésül ismerteték el" — a legmagasabb államigazgatási szinten is. Érett, tudatos, tömör előadásmódja tette lehetővé Aranynak, hogy rövid „jegyzéseiben" elférjen a századoknak nemcsak az irodalma, hanem a szépművészetek más ágai is, az építészet, a festészet, a tudományok és a politikai-vallási események is, valamint — kiemelten, a magyarság ókorában, középkorában, újkorában és legújabb korában — a magyar nyelv helyzete, állapota a nyilvános életben. Olvashatunk sűrűn a beharapódzó idegen nyelvekről, s külföldről bekecsegtetett építőmesterekről, megtudjuk tőle — számomra új adat — hogy „Gyulán élt az a Száraz Antal, kinek unokája Dürer Albrecht név alatt egyike lön Németország legnagyobb festőinek". És Arany nagyságát, elfogulatlanságát bizonyítja az az 1850 körüli, pár évvel Petőfi halála utáni jegyzete is, amely ezzel a sorral indul: Petőfi nemcsak a magyar nemzet, de az egész világ legjelentékenyebb költői közé tartozik. A maga módján egyedülálló munka Arany hatalmas életművében ez a nem nagy terjedelmű írás: egy lángnyelv a csöndesen lobogó életmű-máglyából — világosságot ad és melegít. KULCSÁR FERENC KIÁLLÍTÁS Szilva József tárlata A közelmúltban nagysikerű kiállítást rendezett a zeliezovcei (zselízi) kultúrházban Szilva József amatőr képzőművész. A 33 éves fiatalember jelenleg a tárnái (farnadi) általános iskolában tanít. Első kiállítása még főiskolás korában, Nyitrán volt. 1970-ben Mladá Boleslavban és Krakkóban mutatta be alkotásait. A közelmúltban Budapesten volt tárlata. Szilva József komoly sikerként könyvelheti el, hogy 1977-ben Bratislava felszabadításának 32. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon képsorozatával első dijat nyert. Szilva legkedvesebb témaköre a falu. De érdekesek és eredetiek figurális kompozíciói is. Művészetének a humanizmus a mozgatója. Helyes módszerrel tárja fel az emberi valóságot. ABEL GABOR A szerző felvételei Nomád szerelem (olaj) Szőlődomb alatt (olaj) TELEVÍZIÓ John és Mary A minap láttam egy modern amerikai filmet. Az volt a címe, hogy John és Mary (magyarul így fordítanám: Jancsi és Mariska). A bemondó a film előtt megmagyarázta, hogy már maga a cím sem egyszerűen csak cím: mivel ezek a nevek Amerikában a leggyakoribbak, nyilván azt jelzik, hogy itt általános kérdésekről, vagy ha úgy tetszik: problémákról lesz szó. Kétségtelenül modern film volt. Sőt kétszeresen is modern. Ugyanis a modern filmalkotásokra az a jellemző, hogy a végén, a végüknél kezdődnek. Ha például tragédia, akkor halállal, temetéssel — és innen jutnak vissza az elejére, vagyis a végén tudjuk meg, hogy például Lear királynak az a szándéka, hogy birodalmát szétossza három lánya között, s csak azt szeretné megtudni, milyen mértékben szereti őt a három királylány. Nos a szóbanforgó film esetében nem csupán maga az alkotás végződött az elején, hanem maga a cselekmény (ha szabad annak neveznünk) is a végén kezdődött. Egy fiú és egy lány találkozik. Hogy hol? Természetesen az ágyban. Egymás nevét sem tudják. Amikor reggel (nemileg) tökéletes kielégültségben felébrednek: kezdik az ismerkedést. Kiderül, hogy két amerikai kisemberről van szó. A férfi bútortervező, a lány, azt hiszem, fotómodell. A lány eddigi élete folyamán majdnem mindenkivel lefeküdt, aki az útjába került (nem tudom, lehet-e már húszéves), igaz egyszer fennkölt hangon bizonygatta a fiúnak, megesett már az is, hogy nemet mondott. A fiúnak igen rossz gyermekkora volt. Az édesanyja sosem volt otthon, tüntetéseket szervezett a harmadik világháború ellen, és a nyomorgó biafraiaknak gyűjtött. John legjobban attól irtózik, hogy esetleg az ő felesége is ilyen lesz. Már Maryvel is majdnem szakít (visszafelé, tehát a szerelem felé menet), de végülis kiderül, hogy a lányt az égvilágon semmi sem érdekli, sem a harmadik világháború, sem Biafra nyomora — tehát összeköltöznek. Olyan ez a Henenagy amerikai modernség, mint Karinthy Frigyes közmondás-korszerűsítése: „Addig jár a korsó a kútra, míg maga esik bele." — zsélyi — FOLYÓIRAT Slovenské pohľady E lap tavalyi tizenegyedik számában két magyar vonatkozású írás is figyelmet érdemel. Az első Emil Boleslav Lukáč: Ady Endre élete és költészete című tanulmánya. Lukáč Ady-szeretete már közismert. A szlovák irodalomban senki nem tett annyit Ady megismertetése, megszerettetése érdekében, mint ő. Ady legszebb, legnagyobb verseit fordította szlovák nyelvre — s merem állítani, hogy ezek az egész világirodalom legjobb Ady-forditásai. Pontosabban: az Ady-versek legjobb fordításai. (Véletlenül ismerem e versek francia és orosz fordításait is.) Ebben a tanulmányban is forró szeretettel ismerteti Ady életét és munkásságát, de ami talán a leginkább figyelmet érdemel, az egy hipotézis: annak a valószínűsége, hogy Ady Endre és Hviezdoslav személyesen is találkoztak a Magas Tátrában. Ady ugyanis 1910- bery itt volt gyógykezelésen. A legutóbbi kutatások azt bizonyítják, hogy ekkor Hviezdoslav is itt tartózkodott. Lukáč szerint irodalomtörténészeinkre vár az a feladatat, hogy megállapítsák: valóban találkozott-e a két nép akkori két legnagyobb géniusza ...? A másik írás Rudolf Chmel könyvismertetése Sütő András szlovákul megjelent Anyám könnyű álmot ígér című regényéről (Marta Lesná fordította, Ľahký sen címmel). „Sütő Andrásnak — miként Rudolf Chmel írja — regényében sikerült élményforrásának leszűrése, átvilágítása; nem tolakodón, mégis mély szenvedéllyel megírt „krónikáját" nyújtotta falujának. Történelmileg hitelesen és korszerű művészi szinten."-is-INNENONNAN Linda és Brenda McCallovy-t, a New York-i sziámi ikreket (a hasukon voltak összenőve) héthónapos korunkban választották el egymástól a Long lsland-i kórházban. Az operáció sikerült, a hegek azóta már be is gyógyultak. Nincs új a divatban. Amikor 1968-ban az azóta elhunyt Yves Saint Laurent párizsi divattervező bemutatta ezt a ruhát, sok bírálat érte. A strucctollas lenge ruhát most előszedték a naftáimból - megeshet, hogy divat lesz belőle. Legalábbis a divatbemutatókon. 8
