A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-03 / 23. szám
[HOTEL! JHSTOßWIIEj esik az eso Az út mellett figyelmeztető tábla „Caduta massi" - kőhullás. Nézem a pálmákkal tűzdelt hegyoldalt. Nem hullik semmi, helyette szirénázva megelőz a „Polizia stradale". Hová ez a nyaktörő sietség? Válasz helyett megered az eső. A Földközi-tenger fölött ólomszinü felhőket kerget a szél, itt-ott széttépi és a tintaszinű vízbe dobja. Az autópálya észrevétlenül bevisz Kolumbusz Kristóf szülővárosába, Genovába, ennek is kellős közepébe. A hegyoldalba épült város így esőben is elragadó. Bárhol áll az ember, mindenütt a tengert látja. A teraszosan kiképzett utcákba sok helyen csak siklón lehet feljutni. Lent a kikötőben hajók rakodnak, majd mély bugással lassan kifut a tengerre egy svéd hajó, hazatérő turistákkal. A fedélzetről zenefoszlányokat hoz a szél: „Adio maré..." - búcsúzom tőled tenger... búcsúzom tőled nyár - hangzik mélabúsan. Én sem vagyok vidám, csöpög az eső a nyakamba, csak az vigasztal, hogy most érkeztem, most kezdődik a nyaralásom. Itt-ott kigyúlnak a sárgásszinü esti fények. A kikötőnegyed szűk zeg-zugos utcái ilyenkor nem a legbiztonságosabbak. A rendőr is elkerüli ezeket. A milliós város fényűző palotáinak árnyékában ott lapulnak a proletárnegyedek, málladozó házaikkal, „Viva communista" felirataikkal jelezve, mint szerte Olaszországban, hogy itt is él a munkásmozgalom.
