A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-27 / 22. szám
A CSEMADOK ipolysági (Šahy) helyi szervezete és a Városi Művelődési Otthon kórustalálkozóra hívta meg a diószegi (Sládkovičovo) Vox Humana énekkart. Az érdekes műsorban Kovácsné Polgár Magda vezetésével bemutatkozott a tizennégy hónapja alakult Ipolysági Honti Hangok énekkar is. E rövid hírben szinte nem is lehet érzékeltetni a felejthetetlen élményt nyújtó, magas színvonalú rendezvény meghitt, ünnepélyes légkörét. Ez elsősorban is olyan egyéniségnek volt köszönhető, mint amilyen Pintér Ferenc karnagy, nyugdíjas tanító, érdemes pedagógus, népművelő, a sokunk által ismert és tisztelt Feri bácsi. Magas kora ellenére olyan lelkesedéssel és olyan temperamentumoson vezényelte a szebbnél szebb magyar, szlovák és orosz kórusműveket, népdalfeldolgozásokat, hogy nemegyszer szűnni nem akaró tapsra, elismerésre késztette a lelkes zeneszerető ipolysági közönséget. Ismerik, szeretik és tisztelik Pintér Ferencet Ipolyságon. Ő volt az, Az általános iskola úttörői szeretettel köszöntik Pintér Ferencet A Vox Humana vezetőivel, amikor is őszinte barátság alakult ki a két énekkar tagjai között. Találkoztak a régi iskolatársak, hiszen mindkét énekkarban vannak pedagógusok, akik a bratislavai Pedagógiai Gimnáziumban együtt töltötték diákéveiket. A diószegi énekkarban pedig ott énekel Pintér Ferenc lánya, aki Ipolyságon töltötte diákéveit, és már a Pintérgeneráció harmadik tagja, az unoka is énekel az énekkarban. Sokat hallottam már Pintér Ferencről. Csupa jót, dicsérőt, elismerőt. Kíváncsi voltam rá, vártam erre a találkozásra. Sajnos, csak egy percre jutottam a közelébe, mert állandóan ott voltak körülötte régi barátai, kollégái, diákjai, akiket még annyi év után is megismert. Néztem, csodáltam őt. S nekem a gesztusaival is sok mindent elárult magáról. Kedvessége és közvetlensége énekkarának a tagjaihoz. Szeretete és elismerése annak az ötvenöt A Honti Hangok kiválóan éneklő embernek szól, akik-VENDÉGSÉGBEN A VOX HUMANA aki 1950. szeptember 1-én a helybeli magyar iskola élére állt. A nézőtéren és az énekkarban ott voltak régi tanítványai, akiket hajdan ő tanított énekelni, számolni és mindenekelőtt becsületesen élni, szeretni a hazát, a szépet, a munkát és az embereket. A lelkes pedagógus és karnagy könnyes szemmel vette át az ipolysági általános iskola úttörőitől a szeretet és hála virágait, de meghatottságát a rá jellemző módon dallal leplezte. A tervezett műsoron kívül is megadta a hangot és „beintett” a színpadon álló mindkét énekkarnak, valamint a nézőtéren ülő körülbelül 300 személynek, és hol együtt, hol felváltva énekeltek tovább. Felcsendültek a Látod édesanyám, a Hideg szél fúj, az Alma a fa alatt című népdalok, és hol az énekkar tapsolt a közönségnek, hol a közönség az énekkarnak, és valamenynyien az ünnepelt Feri bácsinak. — Kár, hogy már vége van! Szép esténk volt! Mikor lesz hasonló rendezvény Ipolyságon? — kérdezték egymástól az emberek a folyosón. Erről beszélgettek a műsort követő közös vacsorán Korpás Pál tanárral és dr. Pompos Edével, a rendező szerv kel oly sok órát töltött „négyszemközt", s akikkel már kétszer elnyerte a galántai Kodály-napok legmagasabb kitüntetését, az aranykoszorút, s ezzel együtt több ezer ember szeretetét és elismerését. Sajnálom, hogy valamikor nem lehettem én is tanítványa. Kép és szöveg: Bellus Imre MAGYAR FŐISKOLÁSOK KÖRÚTON RÖVIDEN Szlovákiai körúton járt a Prágában tanuló magyar főiskolások Ady Endre körének kulturális brigádja. A CSEMADOK KB szenei (Senec) üdülőjében szállásoltak el. Onnan látogattak Dél-Szlovákia városaiba, falvaiba. így jutottak el Barsbaracskára (Bardoňovo), ahol három falu (Pózba, Baracska, Besse) lakossága várta őket. A harminckét tagú együttes nagy sikert aratott műsorával. Zsérei, kéméndi és bodrogközi táncokat adtak elő. Ezenkívül üveges- és kanásztáncot is bemutattak. Legszebb táncuk a Kállaykettős volt. Hattagú zenekarukat Császár László vezényelte. A zenekar, valamint Pásztor Márta énekes magánszámai szintén elnyerték a közönség tetszését. A színvonalas műsorszámokat viharos tapssal jutalmazta a körülbelül 300 főnyi közönség. Egyes számokat meg is kellett ismételniük a szereplőknek. Csak sajnálni lehet, hogy a jó hanganyaggal rendelkező együttes egyetlen énekszámot sem tűzött a műsorára. Pedig szívesen hallgattuk volna Bárdos Lajos, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és más halhatatlan zeneszerzők dalait, örvendetes viszont, hogy a prágai magyar főiskolások között négy baracskait is láttunk. Bogácsi Lászlót, Pál Pétert, Magda Jánost és Pücsök Lászlót. Pózba községet Császár László és Pásztor Márta képviselte az együttesben. A szülők és a lakosság nagy örömére ezek a magyar fiatalok a cseh főiskolákon is megállják a helyüket, s a kulturális munkában is élen járnak. Másnap Budapestre utaztak. Itt az Egyetemi Színpadon léptek fel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kulturális egyezményének keretében megrendezett esten. CZIRIA SÁNDOR • A losonci (Lučenec) Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok szemináriumán három értékes előadás hangzott el- Ferencz Ferdinánd Kármán József írói munkásságát méltatta. Ágoston Tibor tanár a magyar szabadságharc 130. évfordulójáról emlékezett meg. Végül Ferencz Ferdinánd Krúdy Gyula losonci emlékeit elevenítette fel. A figyelemre méltó előadások elhangzása után a szeminárium résztvevői megkoszorúzták a Kármán József emlékművet és a Petőfi-emléktáblát. Ugyancsak koszorút helyeztek el Kármán József, Sükei Károly, Ráday Pál és Timrava síremlékén. S. L. • Lelkesen látott munkához a CSEMADOK nagyfödémesi (Veiké Űlany) helyi szervezete. A tavaly elért eredmények még jobb munkára ösztönzik a tagságot. Tavalyi kulturális tevékenységük sokrétű. Esztrádműsorukkal nemcsak helyben, de a szomszédos falvakban is felléptek. „Ki mit tud?'1 vetélkedőjükön részt vett a falu apraja-nagyja. A „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ vetélkedő körzeti fordulóját is Nagyfödémesen bonyolították le. Két sikeres író-olvasó találkozót is rendeztek. Tevékenykedik a tánccsoport. amelynek új koreográfus irányítja munkáját. Száraz Pál • A féli (Tomášov) művelődési Otthonban került sor a CSEMADOK KB által meghirdetett Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny kerületi elődöntőjére. A szereplők nagy izgalommal készültek a nagy napra. Az elődöntőben a szólóénekesen kívül négy éneklő csoport is színpadra lépett. A zsűri döntése alapján három szólóénekes és három éneklő csoport jutott tovább a kerületi döntőbe. A már hagyományos gálaesten ismét telt ház előtt szerepeltek az énekesek és a meghívott vendégek. Varga Margit • Nemrég láthattuk a Szlovákiai magyar népviseletek sorozatban Leléd (Lefa) község népviseletét. És azóta is azon gondolkodom, miért nem hallat magáról többet a CSEMADOK lelédi helyi szervezete. Híres néptánccsoportjukat ismerte az egész környék, és közismert volt a népi zenekaruk is. Labaj Nándor vezetésével lelkes, tehetséges ember állt a zenekar élén. Nem tudom, mi történt. Talán a CSEMADOK felsőbb szervei feledkeztek meg e kis falu tehetséges népművészeti csoportjáról? Jó lenne, ha ismét fellendülne Leléden a kulturális munka. Majerszky Márton 6