A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-20 / 21. szám
A FŐVÁROS KÖZELÉBEN A CSEMADOK bratislavai járási bizottsága évek óta arra törekszik, hogy növelje a helyi szervezetek számát a járásban, lehetőleg duplájára növelje a taglétszámot, s a célnak megfelelően támogassa a kulturális munkát. A tagállomány bővítése első helyen szerepel a fontos teendők sorrendjében, hiszen a járásban mindössze 976 a CSEMADOK-tagok száma. Ez mélyen az országos átlag alatt van. Kivételt csupán a szenei (Senec) és a féli (Tomášov) helyi szervezet képez, amelyekben folyamatos a taglétszám növekedése. A járási bizottság elnöksége rendszeresen megtartja ülését, s a látogatottsággal sincs különösebb baj. Nem mondható el ugyanez a plénumülésekről, mert a bizottság összetétele nem a legjobb, a tagok többsége passzív, s ez nagyon is meglátszik e fontos testület irányító munkáján. Jó figyelmeztető ez arra, hogy a jövőben gondosabban kell kiválasztani a bizottságba az embereket. A helyi szervezetek vezetői sem üléseztek rendszeresen. Bár a napirendi pontokat tüzetesen megtárgyalták. A járási bizottság munkatervében előírt vezetőségi gyűlések megtartása nagyon kívánatos lenne. Szóvá kell tenni azt is, hogy a tagsági gyűlések összehívása sem volt folyamatos. Némelyik helyi szervezetben az évzárón kívül nem volt taggyűlés. Pedig a járási bizottság a tagsági gyűlések negyedévenkénti megtartását szorgalmazza. Ettől eltekintve a legutóbbi évzáró taggyűlések lefolyását pozitívan kell értékelni. És most nézzük meg közelebbről az egyes helyi szervezetek munkáját. Szene taglétszámát tekintve a legnagyobb és legerősebb szervezet. Tevékenysége szinte zökkenőmentes. Pedig nem jelentéktelen zavaró körülmény a minden tekintetben megfelelő, korszerű művelődési otthon hiánya. Tevékenykedik az énekkar, az irodalmi színpad, a zenekar, a színjátszó és tánccsoport, állandó szereplői a helyi és környékbeli rendezvényeknek. Magyarbélen (Veľký Biel) öt éve újra megalakították a CSEMADOK helyi szervezetet. Nagy múltja volt. Valamikor a legjobbak közé tartozott. A tagság ismét nagy lendülettel látott munkához, amelynek az eredménye is megmutatkozott. Sajnos az utóbbi években csökkent az aktivitás. 1975- ben már nem is lehetett tevékenységről beszélni. Oka volt ennek a kultúrház igénybevételének korlátozott lehetősége. A helyi szervek képviselői arra hivatkoztak, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé a terem fűtését és kivilágítását. A járási bizottság sürgeti a bajok orvoslását, de az intézkedés lassú és csak részben oldja meg a problémát. Eberhard (Malinovo) az immár hagyományos járási dal- és táncünnepély színhelye. Sikeres megvalósulása a helyi szervezet gondja. Csak az elismerés hangján lehet szólni vezetőségről és tagságról, annyira szívügyük a kulturális esemény lebonyolítása. Főleg Méry Bélát, az általános iskola igazgatóját, a helyi szervezet titkárát illeti dicséret a siker érdekében tett erőfeszítéseiért. A féli helyi szervezetet a járás határain túl is ismerik. Ki ne hallott volna Kis- Duna táncegyütteséről? Nem egyszer gyönyörködtek már a nézők országos rendezvényeken is a műsorukban. Az elmúlt években, sajnos, pangás állt be a helyi szervezet tevékenységében. Csökkent a taglétszám, nem mutattak Jurenka Béla, a CSEMADOK bratislavai járási bizottságának titkára be színdarabot, megbénult a kulturális élet. Az évzáró taggyűlésen új vezetőséget és Varsányi Lászlóné tanítónő személyében új elnököt választottak. Most már remény van arra, hogy a tevékenység újra megélénkül. A vőki (Vlky) helyi szervezet kis létszámú. így nem is képesek amatőr művészeti munkára. Vendégcsoportokat hívnak meg, s a Nemzeti Front helyi szervezeteivel közösen népművelési tevékenységet folytatnak. A gútori helyi szervezetről ugyanez mondható el. A helyzet annyival még rosszabb, hogy a községben nincs kultúrház. Zoncon (Tureň) most alakítják meg újból a CSEMADOK helyi szervezetet. A népművelési munka fontos része a politikai és kulturális évfordulókról való megemlékezés. A CSKP megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére megrendezték „A néppel tűzön-vízen át" vetélkedőt s később a Fábry Zoltán vetélkedőt. Ismertették a tagsággal Petőfi, Ady, József Attila, Hviezdoslav, Puskin, Vörösmarty, Szenei Molnár Albert, Rákóczi és Semmelweis életét, illetve munkásságát. Érdeklődést keltő egészségügyi előadásokat tartottak Vökön, Éberhardon (Malinovo) és Gútoron (Hamuliakovo). Iró-olvasó találkozót Szencen és Éberhardon. Évről évre megszervezik a vers- és prózamondók versenyének első és második fordulóját. Büszkék rá, hogy a járásból mindig eljut egy-két versenyző a Jókai-napokra. Népszerűek a bel- és külföldi honismereti kirándulások. A krónikaírós viszont még nem honosodott meg minden helyi szervezetben. Nehezíti a munkát az esetenkénti helyiséghiány, a zenekarok túlzott anyagi követelése, a szállítással járó gondok, valamint a szereplők hiánya. Ilyen körülmények között már az is eredmény, ha a járásban egy-egy tánccsoport vagy színjátszó csoport rendszeres tevékenységet fejt ki. Például most az ismert féli Kis-Duna táncegyüttes munkája szünetel. Nincs elég táncos, és még ennél is nagyobb baj, hogy a koreográfus és a helyi szervezet vezetősége között rossz a kapcsolat. Egyelőre csak remélni lehet, hogy jóra fordul minden, örvendetes ugyanakkor, hogy Szencen nemrégen tánccsoport alakult s Magyarbélen is alakulóban van. Ez utóbbi helyen három éve nagy sikert aratott a színjátszó csoport Bare: Anya című színművével. Azóta viszont nem történt semmi, pedig tehetséges szereplőkben nincs hiány. Miért? Félen még csak kísérleteznek a színjátszó csoport megalakításával. A járásban egyetlen énekkart tartanak számon. A szeneit. Évente nyolcszor-tízszer mutatkozik be a közönségnek, beleértve ebbe a járási dal- és táncünnepélyt, a galántai Kodály-napokat stb. Országos viszonylatban is a jó énekkarok közé tartozik. 1976-ban a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny járási döntőjébe mindössze négyen neveztek be, s az is furcsának található, hogy a verseny színhelyén, Fél községben egyetlen énekes sem szerepelt a helyi szervezetből, s a lakosság sem mutatott különösebb érdeklődést az esemény iránt. Bíznak abban, hogy az 1978. évi versenyen egészen más lesz a féliek hozzáállása! Hosszabb szünet után az idén ismét megrendezték a táncdalénekesek járási fesztiválját Félen, íme a CSEMADOK bratislavai járási bizottságának és a helyi szervezeteknek a tevékenysége dióhéjban. Az ez évi program is sokrétű. A CSKP XV. kongresszusán és a Szövetség XII. országos közgyűlésén elfogadott határozatok szellemében dolgozták ki az évi és távlati tervüket. Szó van ebben a szervezeti élet megszilárdításáról, a taglétszám növeléséről, Hét-előfizetők szerzéséről, a világnézeti nevelésről, honismereti klubok alakításáról és kirándulások szervezéséről, a krónikaírás rendszeresítéséről, a felnőttoktatásról, az irodalom népszerűsítéséről, illetve a könyvterjesztésről, a tánc- és énekkari mozgalom továbbfejlesztéséről, új helyi szervezet megalakításáról, a járási dal- és táncünnepély még alaposabb előkészítéséről stb. A járási bizottság és elnöksége, valamint a helyi szervezetek vezetői a jövőben úgy akarják szervezni és irányítani a kulturális munkát, hogy semmilyen tekintetben ne hasson zavaró körülményként a főváros közelsége, a számtalan szórakozási lehetőség. A CSEMADOK-nak fontos kulturális küldetése van. S hogy ezt helyesen értelmezi a tagság, azt tevékenységének sokrétűségével és egyre igényesebb munkával akarja bizonyítani . . . MACS JÓZSEF A járási dal- és táncünnepély színhelye, az éberhardi park 7
