A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-29 / 18. szám

Pál Lászlóné a TMK elnöke A közművelődési klubok jelentősége immár nem lehet vita tárgya tájainkon. Nyilvánvaló, hogy a lakosság általános műveltségének gyarapítása, a dolgozók körében folyó ismeretterjesztés, a hala­dó hagyományok ápolása és a tudo­mányos világnézetre nevelés fontos és nemes feladat szocialista társadalmunk­ban. A CSEMADOK rimaszombati (Rimav­­ská Sobota) helyi szervezetének Tompa Mihály Klubja mintegy 13 évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét, s azóta — számos technikai és egyéb nehézség ellenére is — rendszeresen teljesíti vál­lalt küldetését. És mindig hű maradt ahhoz az elvhez, hogy az alkalomszerű, látványos megmozdulások helyett meg­szakítás nélküli, folyamatos munkát kell kifejteni az adott lehetőségek szerint a lehető legmagasabb színvonalon: A szorgalmas tevékenység eredmé­nyes is volt, sokáig sorolhatnánk a klub további sikereit. Két évvel ezelőtt, 1976- ban sokan úgy vélték, hogy Fodor Zsu­zsának, a klub elnökének, s ráadásul további három vezetőségi tagnak kivá­lásával (valamennyien elköltöztek a vá­rosból) nehéz lesz olyan új vezetőséget alakítani, amely megtorpanás nélkül tovább tudja folytatni - a megfelelő színvonalon — megkezdett munkát. Ám a kételkedés hamarosan eloszlott. Megalakult az új vezetőség, s 1976 őszén már minden ment tovább a régi kerékvágásban, újra megindult a terv­szerű munka. A múlt esztendő elejétől pedig az előzőnél is gazdagabb lett a klub tevékenysége. De hadd beszél­jenek a tavalyi munkáról a legilletéke­sebbek. — A múlt év elején már bizonyosnak látszott, hogy tudományos ismereteket terjesztő szakkör, a TITSZ szervezeti és más gyakorlati okokból, bele fog ol­vadni a Tompa Klubba - mondja Pál Lászlóné Bodnár Ilona, a klub elnöke. - Bár a csatlakozás valójában csak pór hónappal később következett be, a tavaszi rendezvényeket már a TITSZ- szel közösen bonyolítottuk le. Az akciók sorát egy sikeres író-olvasó találkozó nyitotta meg, Kulcsár Ferencet, Tóth Lászlót és Varga Imrét láttuk vendégül. Ezt követően Ágoston Tibor füleki tanár tartott előadást Ráday Pálról, majd dr. Urbán Károly ideggyógyász szak­orvos egészségügyi előadását hallhatta a közönség. További műsoraink közül egy biológiai előadást kell kiemelnem, amelynek révén a madarak csodálatos világába pillanthatott be a hallgató­ság. Májusi irodalmi estünket az Ady­­centenárium jegyében rendeztük meg; a helybeliek szereplése mellett főként Keres Emil Kossuth-díjas színművész közreműködése biztosította a műsor színvonalát. A nyári szünet előtt egy szórakoztató irodalmi vetélkedővel lep­lük meg a közönséget.- Az őszi idény ennél is gazdagabb és színesebb volt - veszi át a szót Illés Rozália, a klub lelkes, fáradhatatlan alelnöke. - A TITSZ beolvadásával új tagokkal bővült a vezetőség. A külső munkatársak is megújult lendülettel álltak csatasorba. Fábry-estet rendez­tünk nagy írónk születésének 80. év­­fo/dulója alkalmából, majd B. Kovács István, a Gömöri Múzeum munkatársa tartott érdekes néprajzi előadást. Nagy érdeklődés kísérte a rádióból is ismert dr. Buga László érdemes orvos, kiváló népművelő „A megőrzött egészség" cí­mű előadását. Hűek madatunk ahhoz a hagyományunkhoz is, hogy a klub igyekszik időről időre újfajta rendez­vénnyel közönség elé lépni. Ilyen volt egyik irodalmi estünk, amikor mai szlo­vák költők magyarra fordított verseit és csehszlovákiai magyar költők műveit szólaltattuk meg közös műsorban. Mél­tóképpen megemlékeztünk az Októberi Forradalom 60. és Vajda János szüle­tésének 150. évfordulójáról. Nagy sikert aratott Gaál Mátyásnak, a Szlovákiai Barlangkutatók Szövetségének gömöri területi csoportja vezetőjének vetített képes előadása. Az idén megvalósult akciókról ismét Pálné Bodnár Ilona beszél:- Januárban „rendhagyó" előadás hangzott el Petőfi Sándorról, utána pe­dig megint egy „újítás" következett: Olga Comajová, a múzeum munka­társa szlovák nyelven tartott előadást a gömöri fazekasság múltjáról és jele­néről. Természetesen tolmácsról is gon­doskodtunk, s ezt az estünket a februá­ri győzelem 30. évfordulója jegyében rendeztük. Legutóbb Nagyferenc Kata­lin képzőművészeti tárgyú előadására került sor. Ö egyébként szintén tagja a klub szűkebb vezetőségének. Króni­kánkat is Kati díszíti szép rajzokkal. Jelenleg nagy igyekezettel szervezzük a Nemzetközi Szolidaritási Nap tiszte­letére szánt műsorunkat, melynek fő­szereplője Dévai Nagy Kamilla VIT- díjas dalénekesnő lesz. — Őszi munkatervünk is kezd már ki­rajzolódni - mondja Illés Rozália. - A nyári holtszezonban öntjük majd vég­leges formába. Lehetetlen ezen a helyen a klub valamennyi vezetőségi tagját és külső munkatársát bemutatni. Szóljunk né­hány szót legalább a „központi törzs" tagjairól. Pál Lászlóné foglalkozására nézve (ápolónő) sok éven át volt a tánccsoportnak, a színjátszó körnek és Illés Rozália a Fáklya Irodalmi Színpadnak, sőt klub­vezetéssel is foglalkozott már a múlt­ban. Illés Rozália (bankhivatalnok) je­lenleg is tagja a tánccsoportnak, s édesapját serény kultúrmunkásként ismerték abban a községben, ahonnan beköltöztek Rimaszombatba. Nagyferenc Katalin (pedagógus) a tanítás mellett számos közhasznú feladatot teljesít az iskolában, s főiskolás kora óta foglal­kozik festegetéssel, szobrászkodással. Dr. Nyitrai László (ügyvéd) gyakran tart előadásokat különböző helyeken jogi témákról, s buzgó búvára a művészet­­történetnek. Mindebből nyilvánvaló, hogy nem volt véletlen a vezetőségi tagok összeválogatása. Csak remélni lehet, hogy magánéletük eseményei, továbbtanulással járó gondok, férjhez­­menés, szülés nem ragadják ki őket a közösség szellemi felemelkedését szol­gáló munkából. A klub ugyanis most is problémákkal küszködik, s ezeknek le­küzdéséhez valamennyiük erőfeszítései­re szükség van.- A legnagyobb gond a helyiség­hiány - mondja Pál Lászlóné. - Bár az utóbbi időben ezt valamelyest eny­híti a Járási Könyvtárral való jó együtt­működés. Az is hátráltatja a munkát, hogy nem részesülünk kellő anyagi támogatásban, saját bevételünk pedig alig van, hiszen köztudott, hogy az ismeretterjesztés, népművelés nem ép­pen „jövedelmező" tevékenység. — üdvös lenne — foglalja össze a kívánalmakat Illés Rozi, - ha a klub megfelelő anyagi támogatásban része­sülne az illetékes szervek, szervezetek részéről, éspedig anélkül, hogy könyö­rögni kellene érte. Az évzáró taggyűlé­seken mindig dicsérettel emlékeznek meg a klub munkájáról, ami jóleső érzés, de erkölcsi elismerés nem pótol­ja az anyagi segítséget. VERES JÁNOS AZ OKTATÁS- és MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1964. MÁRCIUS 21-ÉN KELT 74. SZÁMÚ RENDELETE, amellyel kiegészíti a hivatásos színművé­szeknek a színház üzemén kívül rendezett előadásokon való szereplésük feltételeit szabályozó rendeletet, valamint a művészi tevékenység bizonyos ágai számára meg­állapított közvetítési kötelezettségről szóló rendeletet. Az Oktatás- és Művelődésügyi Miniszté­rium az Állami Tervbizottsággal és a Pénz. ügyminisztériummal egyetértésben a szín­házi tevékenységről szóló 55/1957. számú törvény 15. szakaszának 3. bekezdése, a hangversenyekről és más zenei tevékeny­ségről szóló 81/1975. számú törvény 6. sza­kaszának 3. bekezdése és 16. szakasza, valamint az esztrádműsorokról, artista­mutatványokról és a népi szórakoztatásról szóló 82/1975. számú törvény 7. szakaszá­nak 3. bekezdése és 14. szakasza alapján a következőket rendeli el: I. cikkely A hivatásos színművészeknek a színház üzemén kívül rendezett előadásokon való szereplését szabályozó - és a 196/1958. számú rendelettel módosított 71/1958. sz. rendelet a következőképpen változik meg: Az eddigi 2. § rendelkezése ezentúl mint 1. bekezdés szerepel, amelyhez 2. bekez­désként további rendelkezés csatlakozik ezzel a szöveggel: ,,/2 / Az 1. bekezdésben megállapított közvetítési kötelezettség nem vonatkozik színtársulatok olyan szereplésére, amely a Csehszlovák rádió vagy a Csehszlovák Televízió által közvetítés céljából rende­zett nyilvános előadáson történik. II. cikkely A művészeti tevékenység bizonyos ágai számára közvetítési kötelezettséget meg­állapító 89/1958. sz. rendelet o következő­képpen változik meg: 1. Az eddigi 1. § rendelkezése ezentúl mint 1. bekezdés szerepel, amelyhez 2. be­kezdésként további rendelkezés csatlakozik, ezzel a szöveggel: ,,/2/ Az 1. bekezdésben megállapított közvetítési kötelezettség nem vonatkozik hivatásos zenészek, esztrádművészek és artisták olyan szereplésére, amely, a Csehszlovák Rádió vagy a Csehszlovák Televízió közvetítés céljából rendezett nyil­vános előadáson történik. 2. A 2. § 2. bekezdése a következő­képpen változik meg. ,,/2/ A szocialista szektor vendéglátó­ipari, gyógyfürdői és idegenforgalmi üze­meiben rendszeresen megismétlődő eszt­­rádrendezvények rendezőinek az esztrád­művészek fellépését a prágai Csehszlovák Zenei és Színházi ügynökség - „Prago­­koncert", Szlovákiában a bratislavai Hang­verseny és Színházi Rendező Iroda köz­vetítésével, ugyanilyen artistaműsorok ren­dezőinek az artisták fellépését a prágai Csehszlovák Cirkusz és Varieté Vállalat révén kell lekötniök. (Szlovákiában az artisták fellépését a Slovkoncert közvetíti a Cseh Szocialista Köztársaságban jogo­sult szervezettel egytértésben.) Egyes ese­tekben e szervezetek a helyileg illetékes kerületi filmkölcsönző hangverseny- és esztrád rendező vállalattal a közvetítés másfajta lebonyolításában is megállapod­hatnak, ha ezt műsor- vagy más üzemi okok indokolják." III. cikkely Külföldi művészek közvetítésére jelen rendelet nem vonatkozik. IV. cikkely Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. RENDSZERES, SZÍNVONALAS TEVÉKENYSÉG 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom