A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 17. szám
SZLOVÁKIÁI MAGYAR NÉPVISELETEK A Csermosnya-patak völgyének községei közül a völgy bejáratánál fekvő Kovácsit (Kovácová) érték el leghamarabb a városból jövő hatások: a kivetkőzés itt már az első világháborút követő években megkezdődött. Kovácsi viselete is megegyezett a Csermosnya-patak völgyében épült falvak viseletével. A századforduló táján, nagyjából az első világháború utánig a kovácsiak a legtöbb ruhadarabot háziszőttes kender- vagy lenvászonból varrták. Nagyon szép vásznat szőttek ezen a vidéken, s ezt gyönyörűen kifehérítették. A férfiak lobogós ujjú vászoninget és öt szél vászonból varrt gatyát hordtak, s ehhez hétköznapokon, munkához vászonkötényt kötöttek. Később megváltozott a viselet. Az inget már nem házilag szőtt, hanem vásárolt finomabb vászonból, gyolcsból varrták, a gatyát pedig posztónadrág váltotta fel. A viseletből a legtovább az árvalányhajas kalap és a saíkantyús csizma maradt meg. A nők viselete is azonos volt a Csermosnya völgyi falvak népének viseletével, azzal a különbséggel, hogy itt rövidebb volt a szoknya, mint a szomszédos falvakban. A háziszőttes vásznat a nők viseletében is a vásárokon, boltban vásárolt kelmék váltották fel, és a ruha szabása is megvájtozott, például egyre rövidebb lett a szoknya. A surcot sem fekete klottból, illetve sötét színűre festett vászonból, hanem olcsó fényes bélésanyagból varrták, keskenyre és rövidre szabták, miután elvesztette eredeti funkcióját. Városi hatásra elterjedt a hímzett melles kötény, örvendetes, hogy megmaradt az erre a vidékre oly jellemző gyúrósurc, amelyet még sokáig viseltek. Jókai Mária EL yL * .*? |V| * M flM a M T \ /fii űy.-y/m Ä Era % »1 mA A ’ 1 f • ml liflkiV A
