A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-15 / 16. szám
HALLOTTUK LVASTIJK LÁTTUK KIÁLLÍTÁS Csallóközi tájak és emberek Skriba Pál — So-morján élő és alkotó festő — képeiből állította össze 1978- ban megrendezett első tárlatát a Csallóközi Múzeum. Skriba Pált a szülőföld festőjének is nevezhetjük, mert minden alkotását a csallóközi táj csodálatos szépsége és az itteni emeberek munkája ihleti. Tájképeinek központi témája a Csallóközt körülhatároló Kis- és Nagy-Duna, mely nagyban befolyásolta, sőt igen gyakran teljes mértékben meg is határozta a csallóközi ember életét. Az alkotónak a folyó iránti szeretete minden képéből érződik, mert bár számtalan változatban, különös látószögekből „meglesve", de mindig kedvesen, a viz és környezete közötti harmonikus egységben, összetartozásban ábrázolja a Dunát s a folyómenti tájat. Úgy látszik, már régen megbocsátotta neki az 1965-ös pusztító árvizet, amit az is bizonyít, hogy nyugalom, szépség, szelídség és összhang árad a tükörsima felületű folyamot ábrázoló képeiből. Nagyon jól megfigyelhetők ezek a Ködben és a Duna menti táj cimű alkotásain, ahol a víz fölé hajló fák, mint óriási karok ölelik ót a keskeny Dunaágat. A Vénasszonyok nyara cimű képén pedig a hatalmas vízparti fák szinte „őrségben állnak”, őrzik a folyó nyugalmát. Meglepően élethűek, és az idősebb nemzedékben a sok gürcöléssel járó és kevés örömet nyújtó múltat idézik az Aratás, Hordás és Cséplés című festményei. Dinamika, ragaszkodó földszeretet, életerő sugárzik e képekből, szinte halljuk az érett búza „pattogását" és érezzük a cséplőgépből szálló jellegzetes port. Tanyán című képén a ma már csak — mondhatni —, hírmondónak itt-ott megmaradt, hatalmas fák között megbúvó nádfödeles házikókból álló tanyák világát mutatja be, menti át a mába és örökíti meg a jövő számára. Portréi meghökkentően realisztikusak és a művész mély emberismeretét és emberszeretetét jelzik. A Csallóközi paraszt szikár, sovány, széltől cserzett arcáról leolvashatjuk, hogy nehéz volt itt valamikor az élet. Búcsúháza cimű képén kerítésnélküli házakat látunk; ezzel az „egy falu — egy család"' kedves, meghitt érzését fejezi ki élethűen a művész. MAG GYULA SZÍNHÁZ Lotte Március derekán Prágában és Bratislavában — az „NDK-beli drámák napjai" keretében — a berlini Makszim Gorkij Theater vendégszerepeit a színház névadójának Éjjeli menedékhely, Rudi Strahl, A wolkensteini herceg és Peter Hacks Lotte című darabjaival. Egy-egy küllöldi színtársulat vendégszereplése mindig komoly művészi élményt ígér. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy berlini vendégeinkre kétszeresen érvényes ez a megállapítás. A berlini társulat izgalmas feladatra vállalkozott az Éjjeli menedékhely szinrevitelével: újszerűén próbálta értelmezni és felmutatni Gorkij igazságát a mai nézőnek. Rudi Strahl frappáns vigjátéka eredeti humorával, találóan szatirikus jellemeivel aratott megérdemelt sikert, míg a magyar szinházkedvelők számára inkább a Lotte Weimarban címen ismert Hacks-darab (Bratislavában „Beszélge- j tések a Stein házban a távollevő von Goethe úrról" címmel került színre) ritkán adódó művészi próbatételre késztette a monodráma hősnőjét megszemélyesítő Karín Gregort. Ezzel el is árultom: a mű középpontjában egy asszony áll — a weimari társaság oszlopos tagja, a korabeli erkölcs kétszínűségének áldozata, az ud- j vari lőolvasztármester hitvese; és tíz j hosszú éven át Goethe szerelme, mú- i zsája, vezérlőcsillaga... Ez az asszony Charlotte von Stein, azaz Lotte. Hacks művében Goethe és Charlotte von Stein kapcsolatának, szerelmének történetét beszéli el az asszony lelkének tükrében; felmutatva, leiidézve és visszaálmodva a szerelem valóságát. Bonyolultan és színesen ábrázolja a kor „polgári erkölcseit" és kötődéseit — miközben megrajzolja Goethének a színpadon ügyön meg nem jelenő, de mindvégig ott élő figuráját. A Lotte bratislavai előadása a berlini Makszim Gorkij Theater vendégjátékának legbensőségesebb, leglorróbb hangulatú színházi élményét nyújtotta. (m) KÖNYV Utunk évkönyve Kicsit irigykedve lapozom a romániai magyar kulturális és irodalmi hetilap idei évkönyvét. Tizenegyedik éve jelenik meg rendszeresen. S ha elgondolom, hogy nálunk a szokásos, egyetlen naptáron kívül a harminc év alatt csak elvétve jelent meg egy-egy Új Szó és Hét almanach, esetleg még valami hasonló, akkor igazán van miért irigykednem. Az idei évkönyv a közelgő Nemzetközi Gyermekévet köszönti, annak a szellemében írták és szerkesztették. (Talán ők is először az eredeti 1978-as dátumot vették figyelembe, mely csak később változott 1979-re!) Az Utunk tavaly meghirdetett gyermekrajz-pólyózatára beküldött ötletes, színes rajzokkal illusztrálták a kötetet. „A rajzoló gyermek világos értelmét sohasem árnyékolhatja be embertelen butaság, értékromboló okoskodás. A rajzoló gyermek helyettünk és mindennap újra kitűzi Amundsen zászlaját... olyan megisnrvételhetetlenül és kimerithetetlenül tiszta legyen a világ, amilyennek gyermekeink látták" — írja Banner Zoltán a gyermekrajz-pályázat szabálytalan jegyzőkönyvében. A gazdag irodalmi, gyermekkort idéző írásokból érdemes külön is megemlíteni Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavaikat (részlet), Horváth Imre: Ezerarcú gyermekkor, Szilágyi István: Nagyapám nem huligán, Székely János: Kétféle emlék, Hornyák József: Az éneklő bivalyocska című visszaemlékezéseket. Az évkönyvet hangulatos versek teszik még meghittebbé. Érdekes, ötletes, hogy a szerzőket gyermekkori fényképeken mutatják be az olvasóknak. Az ízlésesen szerkesztett kötetet hasznos és hézagpótló irodalomtörténeti naptár egészíti ki. (ozsvald) Egy ismeretlen vadász trófeája Az elmúlt karácsonyi könyvpiacon kellemesen lepte meg a vadászokat a Priroda könyvkiadó gondozásában megjelent „Trolej neznámeho strelca" (Egy ismeretlen vadász trófeája) cimű szlovák nyelvű vadászkönyv. írója dr. Stefan Térén hires vadász, aki negyven esztendő vadászkalandjaiból választott ki néhány érdekes történetet. Stílusa utánozhatatlanul egyéni. A szlovák „vadásznyelv" megteremtésén fáradozik nagy sikerrel. Üj szavak bevezetésével és érdekes kifejezésmódjával gazdagította a szlovák irodalmi nyelvet. írásában Liptó legszebb vadregényes tájait varázsolja elénk, s a szlovák nép történelmének egy-egy kiemelkedő alakja, eseménye is fel-lelbukkan írásaiban. Érdeklődése az erdő virágaira is kiterjed, amit a szlovák vadásziróknál eddig hiányoltunk. NICOLINI SÁNDOR HANGLEMEZ Görög vakáció Martha és Tena Elefteriadu, a Prágában élő görög énekesnő-testvérpár, akiket cseh nyelven előadott számaik alapján már jól ismerünk, ezúttal igazi csemegével kedveskednek a szép muzsika kedvelőinek. A Pánton kiadásában most került piacra „Görög vakáció" („Recké prázdniny”) című nagylemezük, amelyen anyanyelvükön adnak elő 13 szebbnél-szebb, népzenei motívumokra épülő görög dalt. A dalok szerzői közt találjuk a mai görög muzsika világszerte ismert kiválóságait, mint például Nikisz Theodorakiszt, a „Zorba, á görög” című film zenéjének nagytehetségű alkotóját, Manosz Hadjidakiszt, George Mousztakit (aki Edith Piaf részére is írt dalokat) és a fiatalabb nemzedék igen tehetséges képviselőjét, a jellegzetesen görög népi motívumokra épülő görög sanzon egyik megteremtőjét, Jean Makropouloszt. A váltakozó ritmusú és rendkívül melodikus számok lenyűgözően szépek. A hatást csak fokozza a különleges, exotikus hangszereket is megszólaltató zenekari kíséret. Ezt a zenei kíséretet egyébként a görög Prometheus-együttes, Jan Sochor együttese, Ales Sigmund együttese és a Zdenék Kluka által vezényelt vonószenekar szolgáltatja. Kétségtelen, hogy Martha és Tena nagylemeze jól propagálja a görög muzsika megannyi szépségét, jellegzetes, lenyűgöző dallamvilágát. SÁGI TÓTH TIBOR A 20 esztendős Mark Goodman és nagynénije, a 77 éves Ria Goodman néhány hete bejelentették, hogy Los Angelesben házasságot kötöttek. A házastársak korkülönbségében tehát új világrekord született. Linda Christian filmszinésznő, Tyrone Power özvegye hosszú szünet után ismét forgat; a hírhedt képhamisitóról, Fernand Legrosról készülő filmben játszik. A hamisítók királya cimű film főszereplője ezúttal egészen hiteles lesz: Fernand Legros alakítja saját magát. Képünkön Linda Christian, aki szereti, ha fotózzák és Fernand Legros, aki kevésbé. Nem is csoda: a körözőlevelekben, a tárgyalásokon már túl sokat sze repelt. Margaux Hemingway, a hires iró fotómodellunokája elvált férjétől, s elható rozta, hogy Silvestro Stallonehoz, az ismert rock’n'rollénekeshez megy felesé gül. % Nagy-Britanniában nemrég algából készült kenyér került forgalomba, amely állítólag jelentősen megjavítja a vérkeringést. Az algakenyér ropogós héjú, a belseje pedig enyhén zöldes. Ami azt illeti, a „rendes" kenyér is meggyorsítja a vérkeringést, ha zöldes szinű. • Az Egyesült Államokban azt kutatják, hogyan lehetne felhasználni kotbászkészítésre a pulykahúst. A pulyka húsa fehér, ezért egyes kutatók azt javasolják, hogy a pulykakolbászt vörösrépával színezzék. Dehát azért mégis: szebb a disznó(kolbász), mint a pulyka... 8
