A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-08 / 15. szám
A kérdésre visszatérve: jól sikerült darabjaink egy kb. 30 balettból álló repertoárt alkotnak. Most például a Balett 1976-tal, a Verdi Rekviemmel megyünk budapesti vendégszereplésünkre. De az új műsorunk az adott évben csak Pécsett látható. Ezzel tisztelgünk a város előtt, amely biztosítja számunkra a nyugodt alkotást, a dinamikus fejlődést. — Mik az együttes legközelebbi tervei? — Oj balettestre készülünk. Beethoven VI. és VII. szimfóniáját állítja színpadra Eck Imre. Az idén új rendezvénysorozattal gazdagodik Magyarország. A „Pécsi Nyár" alapvetően a mi együttesünkre épül. Ezidáig az ország szabadtéri játékain a táncművészet sehol sem kapott igazi fórum-lehetőséget. Most ezt szeretnénk megteremteni. Elsősorban oratorikus balettek létrehozását tűztük ki célul. Pécsnek kiváló szimfonikus zenekara van, nagyszerű kórusai, operatársulata. Addig is a technikai fejlesztésre koncentrálunk. Szovjet balettmesterünk, Ljudmila Viktorovna Leontyeva egy évig dolgozik nálunk. Az ő ittléte annyi, mintha minden táncosunkat kiküldenénk egy évre Leningrádba. — A Pécsi Balett sokat turnézik külföldön, önnek pedig személy szerint jó kapcsolatai vannak a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttesével. Számithatunk-e a közeljövőben egy szlovákiai vendégszereplésre? — Külföldi meghívásoknak mindig szívesen eleget teszünk. Legutóbb a Szovjetunióban, Kubában és Jugoszláviában voltunk. Idén — a mór említett feladatok miatt — itthon maradunk. A Pécsi diákkorom felejthetetlen színházi élménye egy balettest. Bartóktól A csodálatos mandarint láttam Eck Imre, Tóth Sándor és Bretus Mária előadásában. Emlékszem a néma csendre, amely a függöny lehullása után pillanatokig ült a nézőtéren, mielőtt felhangzott volna a fergeteges taps. Milyen volt az az előadás? Szuggesztív, művészileg tökéletesen megoldott — és elgondolkoztató. A klasszikus baletthez szokott néző valami egészen újat látott: európai színvonalú modern balettet. Akkor még új volt az együttes. 1960- ban alakult. De művészi munkáján nyoma sem volt a kezdő tétovaságnak, előadásain egy jól átgondolt koncepció megvalósulásának lehetett tanúja a közönség. Most, amikor felkerestem a Pécsi Nemzeti Színházban Tóth Sándort, az immár világhírű Pécsi Balett igazgatóját, először arról érdeklődtem: — Milyen művészi célkitűzésekkel in- Bach: h-moll szvit, dúlt a Pécsi Balett, és módosult-e ars poeticája az évek során? — Az 1960-as évek elején kísérletező együttes voltunk. Tevékenységünk jelentős részét a ma élő magyar zeneszerzők műveinek szolgálatába állítottuk, és olyan alkotóműhelyt kívántunk létrehozni a kortárs koreográfusok számára, ahol a társadalomra érzékenyen reagáló művészek politikusán, humánusan mondhatják el véleményüket arról a társadalomról, amelyben élünk. Ez a program gyakorlatilag azóta sem változott. Talán a kísérletezés egy kicsit másodlagos lett, kialakult egyfajta pécsi balettstílus. — A Pécsi Baletthez tartozni rangot A zárókép lönbözik táncosaik mozgástechnikája attól, amit a klasszikus balett művelése igényel? — A Pécsi Balett alapvetően klasszikus iskolázottságú táncosokból áll. Az a véleményem, hogy o klasszikus iskola tökéletes birtoklása olyan mozgásintelligenciát biztosít a táncos számára, amely alapul szolgálhat egyéb stílusokhoz. Mi a szó szoros érvett klasszikus vagy rokus balettet nem mutatunk be az adott darab gondolati tarmeg a formát a koszámáro Sztravinszkij: Tavaszünnep. A képen: Bretus Mária és az együttes jelent. Az alapitó tagok közül a legkiválóbbak ma is az együttesben vannak, nevük ott látható a színház plakátjain. De mellettük évről évre új tehetségek tűnnek lel Pécsett. Hogyan lehet az állandóságot és a megújítást egyensúlyban tartani? — Egy ilyen kis létszámú együttes — harmincötén vagyunk — nagyon szigorú művészi megítélések alapján kell, hogy kialakítsa táncos gárdáját. Mi nem tudunk felesleges embereket eltartani. A szerződések egy évre szólnak, szólisták esetében kettőre, azután megújításra kerülnek. Az alapító tagok egyrészt még most is igen fontos táncfeladatokat látnak el, másrészt koreografálnak és tanítanak. Eck Imre az együttes művészeti vezetője lett, jómagam 1969 óta igazgatóként és koreográfusként dolgozom. Bretus Mária, Uhrik Dóra, Stimácz Gabriella és Hetényi János ma is vezető szólistáink. Négy évvel ezelőtt nyílt meg Pécsett a Táncművészeti Szakközépiskola, amelyet abból a meggondolásból hoztak létre éppen itt, hogy a városban él és dolgozik a Pécsi Balett, amely szakmailag megfelelő oktatást tud nyújtani a diákoknak. Az új tehetségek közül Zarnóczai Gizella, Tamás Gyöngyi, Paronai Magdolna, Sólymos Pál, Kuli Ferenc, Körmendy László és Lovas Pál nevét kell megemlítenem. Eck Imrén és rajtam kívül rendszeresen dolgoznak nálunk vendég koreográfusok. Gondolok most a kubai Alberto Alonsóra vagy a lengyel Konrad Dziewickire. Harangozó Gyula — aki már sajnos, nem él — itteni működése idején mutattuk be a legelső magyar balettet. A közeljövőben várjuk ide Seregi Lászlót, a Magyar Állami Operához balettigazgatójót. A mi neveltünk Majoros István, akire jelentős koreográfiái feladatok várnak. — Koreográfia és tánc-lormanyelv, azt hiszem, szorosan összefügg. Miben kü— I960 óta minden évben új, teljes estét betöltő balettel jelentkezik az együttes, összefoglaló címe: Balett — és az évszám, például a legutóbbi Balett 1977. Mi a jelentősége ennek a megjelölésnek? — Amikor mi azt mondjuk, hogy Balett 1977, ez a legújabb bemutatónkat jelenti, azt a programot, amely a jelen pillanatban az együttes számára a legkoncentrikusabb, a legfontosabb, Mit értek ezalatt? Balett 1977 címen a kortárs zeneszerzők műveit vittük színpadra. Itt olyan zeneszerző gárdát vonultattunk fel, mint Sáry László, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Kurtág. György, Szöllőssy András. Az ő pécsi megnyilatkozásuk egyben zenei esemény is Magyarországon. Csaknem minden jelentős magyar zeneszerző írt már zenét a Pécsi Balettnek, de arra is számtalan példa van, hogy olyan zenét, amely más célra készült, a későbbiek során mi balettnél alkalmaztunk. bratislavai szinház balettegyüttesével valóban van kapcsolatom, mégpedig nem is akármilyen, hanem munkakapcsolat. Ezt azért hangsúlyozom, mert a mi szakmánkban ez a legfontosabb. Egyik budapesti vendégszereplésünk alkalmával Boris Slovák, a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház bolettigazgatója látta Mahler-estemet, és meghívott, hogy tanítsam be együttesének. Ez meg is történt. Művészileg nagyon hasznos és eredményes együttműködés jött létre társulataink között. Mivel mindkét együttes repertoárján szerepelt az estet alkotó három darab, egy szimfonikus balett, a Sikoltások és a Körtánc, jópárszor elmentek Pécsről táncosok, és eltáncolták szerepeiket a bratislavai együttessel, majd Vera Kolarová szerepelt Pécsett a Sikoltás női főszerepében. Ami szlovákiai vendégjátékunkat illeti, ha erre igény van, és meghívnak bennünket, nagyon boldogan megyünk. TÓFALVI ÉVA 15