A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 3. szám
A nagyidai llosvay népi együttes A HAGYOMÁNYOKHOZ MÉLTÓN A CSEMADOK košicei (kassai) városi és járási szervezetei az U'krán Dolgozók Kulturális Szövetsége városi, illetve városkerületi szervezeteivel közösen sikeres műsoros estet rendeztek a barátsági hónap befejezése alkalmából. önnepi megnyitót Ritzkó Béla, a CSEMADOK kassai városi bizottságának elnöke és Magúr Juraj, az UDKSZ városi bizottságának elnöke mondott. A beszédek három nyelven hangzottak el. A kulturális műsor is a szocialista nemzetköziség eszméjét fejezte ki. A barátsági est kulturális műsorában felléptek: a kassai t-sermeiy norus, a MATESZ Thália színpadának művészei, a prešavi Ukrán Nemzeti Színház művésze, az egyik ukrán oktató snyelvű iskola tanulói és a DUNKA irodalmi színpad. Az est fénypontja a Veľká lda-i (nagyidai) Mosvai népi együttes szereplése volt. Új műsort mutatott be. A bemutatott táncok közül talán a Bodrogközi szvitjük sikerült a legjobban, öszszefoglalva a barátsági est méltó volt a hagyományokhoz. SZANYI JÓZSEF SZÜKSÉGES A SZAKEMBERKÉPZÉS A CSEMADOK levicei (lévai) járási bizottsága évente szervez tanfolyamokat a helyi szervezetekben folyó kulturális munka megjavítása érdekében. Az elnökök és a titkárok számára az idén kétszer szervertek iskolázást. Több mint ötven személy részvételével. Tanfolyamra küldték az aktivistáikat. Bővíthették ismereteiket a szakbizottságok tagjai is. Mindez kétségtelenül sikernek könyvelhető el. Helytelen lenne persze, ha a hiányosságokról nem beszélnénk. Az említett iskolázásokra, tanfolyamokra nem mindegyik helyi szervezet küldi el képviselőjét. Vajon lehetne-e ezen a nemkívánatos jelenségen változtatni? Erről a CSEMADOK járási bizottságának elnöksége is tárgyal. Megállapította, hogy a kulturális munka folyamata szakemberek nélkül nem biztosítható. Csak kevés az olyan kultúrmunkás, aki megfelelő szinten tudja végezni munkáját. Ezért feltétlenül szükség van a re n d szere s s za kém be rkép zés re. A JB elnökségének határozata értelmében a jövőben kétnapos bentlakásos iskolázásokat szerveznek a helyi szervezetek vezetői részére. Ebbe a járás legjobb előadóin kívül a CSEMADOK KB szakembereit is be szeretnék vonni. Ha a módszer beválik, a jövőben az egyes albizottságok tagjait is bevonják az oktatási és továbbképzési munkába. ABEL GABOR A JÁRÁSI NÉPMŰVELÉSI KÖZPONTOK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI (KIADTA AZ SZSZK KULTURÁLIS MINISZTÉRIUMA 1972. FEBRUAR 22-ÉN 1246/1972-OSV. SZÁM ALATT.) A népművelési és tanácsadó központok küldetésében, hatáskörében és elnevezésében fennálló eltérések kiküszöbölése érdekében az SZSZK Kulturális Minisztériuma ezeket az a lapé Iveket adja ki. I. A Járási népművelési központ létesítése A járási népművelési központot (a továbbiakban csak „népművelési központ”) az 52/1959 sz. törvény 8. és 10. szakasza és a 89/1967 sz. törvény 39. szakasza 2. bekezdésének d) pontja értelmében állami hozzájárulasos szervezetként a járási nemzeti bizottság létesíti. A járási nemzeti bizottság ■ körzetében csak egy népművelési központot lehet létesíteni, amelynek székhelye rendszerint a járási nemzeti bizottság székhelye. Átmeneti időre, amíg a járási nemzeti bizottság székhelyén nincsenek meg a népművelési központ működéséhez szükséges anyagi feltételek (irodák és egyéb a célnak megfelelő helyiségek), a járási nemzeti bizottság a körzetében levő más községet jelölhet ki a népművelési központ székhelyéül. A Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa, Bratislava Nemzeti Bizottsága körzeteiben levő népművelési központok létesítéséről az SZSZK Kulturális Minisztériumának előzetes jóváhagyásával az SZSZK fővárosa, Bratislava Nemzeti Bizottsága dönt. A járási nemzeti bizottság hatáskörét gyakorló városi nemzeti bizottság, a járási nemzeti bizottsághoz hasonlóan saját népművelési központot létesíthet akkor, ha a város területén legalább tíz klubjellegű népművelési létesítmény (népművelési otthon, FSZM üzemi klub stb.) működik. Ha ez a feltétel hiányzik, akkor a városi nemzeti bizottság megállapodhat valamelyik járási nemzeti bizottsággal, hogy a járási nemzeti bizottság népművelési központjának hatáskörét kiterjesztik a városi nemzeti bizottság körzetére is. Ehhez a megoldáshoz azonban a városi nemzeti bizottságnak a kerületi nemzeti bizottság hozzájárulását kell kikérnie. II. A népművelési központ küldetése A népművelési központ küldetéséhez tartozik: 1. Elősegíteni a) a népművelési munka fejlődését és céltudatos érvényesülését, minőségének, társadalmi hatókörének és hatékonyságának fokozását, b) a műkedvelő kulturális tevékenység fejlődését és ennek megfelelő ki ■ használását a felnőttek, valamint az ifjúság kommunista nevelésére kitűzött célok elérésére, c) a felnőttek és az ifjúság társadalmi életének és kulturális felüdülése nemesebb formáinak fejlődését. 2. Biztosítani az önkéntes népművelési dolgozók, a szakkörök szervezői, valamint a felnőttek és az ifjúság társas szórakozásának és kulturális felüdülésének szervezői, politikai és szakmai nevelését. 3. A járási (városi, körzeti) nemzeti bizottság (a továbbiakban csak „az illetékes nemzeti bizottság") megbízásából járási jelentőségű kultúrpolitikai rendezvényeket szervezni. 4. Objektív információkat szerezni a járási nemzeti bizottság számára a népművelési munka, a műkedvelő tevékenység és a lakosság egyéb kulturális megmozdulásai állásáról és fejlődésük irányáról, valamint a népművelési létesítmények állapotáról és működéséről a nemzeti bizottság területén. 5. Az érdeklődőknek különleges kulturális szolgáltatásokat nyújtani. A népművelési központ küldetését megismerési, tanító-neve lói, szaktanácsadói és szervező tevékenységével teljesíti, amelyet ezekben az irányokban fejt ki: a) állampolgári, honvédelmi és esztétikai nevelés, b) iskolánkívüli népnevelés, c) műkedvelő tevékenység és egyéb kulturális megmozdulások, d) a felnőttek és az ifjúság társadalmi élete és kulturális felüdülése, e) a népművelő munka irányítása. A népművelési központ küldetésének teljesítésében a szocialista állam általánosan érvényes művelődéspolitikai elveiből és az illetékes nemzeti bizottság kultúrpolitikai feladataiból indul ki. Mai számunktól kezdve folytatásokban közöljük A járási népművelési központok létesítésének és működésének alapelvei c. anyagot. 7
