A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-01 / 14. szám

KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Lőrinci Gyula ünnepi beszédét ,mondja

RÉSZLET

LŐRINCZ GYULA ÜNNEPI BESZÉDÉBŐL

. . .Gottwald és pártja mindig a tömegek élén haladt. Gottwald, a hadvezér, a február generálisa tudta, hogy hadserege, a dolgozók mögötte állnak, vele tartanak. Jogosan hivatkozhatott rájuk, mint erőre, mint hatalomra — Beneš előtt. „Elnök úr, a nép akarata törvény!" Go'ttwald ragaszkodott ahhoz, hogy a lemondott miniszterek helyére

a Nemzeti Front pártjai küldjenek képviseletet a szocializmus ügyéhez, az ország érdekeihez hű tagjaikból. Új öszszetételben kezdte meg munkáját a kormány. Az alkotmányozó nemzetgyűlés azonnal hozzáfogott az akcióprogram megváiósításához. Jóváhagytak az államosításról szóló új törvényt, amelynek értelmében az állam kezébe ment ót minden ötven alkalmazottnál többet foglalkoztató üzem, az egész külkereskedelem és a hazai nagykereskedelem. A szocialista szektor az ipari termelésnek már 96,4 százalékát produkálta. Az iparban és a nagykereskedelemben majdnem teljesen felszámolták a tőkés tulajdont.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogadott el az új földreformról is, amely ötven hektárban állapította meg a földbirtok felső határát. Hosszadalmas harcot kellett vivni a reakcióval több olyan törvény elfogadtatásáért is, mint például a társadalombiztosításról, az iparosításról és az iskolaügyről szóló törvényt. Ezek az intézkedések forradalmi változást hoztak a népi demokratikus állam szociális és kulturális politikájában. Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1948. május 9-én új alkotmányt fogadott el. Az új alkotmány teljes mértékben megerősítette a népi demokratikus Csehszlovákia minden addigi vívmányát, törvénybe iktatta a parasztsággal és a dolgozók többi rétegével szövetséges munkásosztály teljes hatalomátvételét, rögzítette a dolgozó nép szuverenitását az államban, a cseh és szlovák nemzet s valamennyi állampolgár egyenjogúságát. . .

A TAPASZTALATOK BIZTATÓAK

A CSEMADOK KB III. plenáris ülésen dr. György István tájékoztatást adott az évzáró taggyűlések lefolyásáról. Megállapította, hogy a taggyűlések tartalmasak voltak, sa vitában felszólalók szóltak a szervezeti élet további megszilárdításának fontosságáról, a népművelési munka hatékonyabbá tételének szükségességéről, az amatőr művészeti tevékenység problémáiról, a Hét terjesztésével kapcsolatos kérdésekről, a nemzetiségi iskolák helyzetéről, valamint a nemzetiségi jogok következetes betartásának jelentőségéről.

Az évzáró taggyűléseken gyakran esett szó a nemzetiségi problémákról, az anyanyelv és a nemzeti hovatartozás iránti közömbösségről, az anyonyelven való tanulás távlatairól, az alkotmány biztosította jogok érvényesítéséről, valamint az anyanyelv használata körüli gondokról. Több hélyen bírálták a kétnyelvűség be nem tartását, főleg a hivatalos érintkezésben, valamint a felirqtok tekintetében.

Dr. György István beszámolójában hasznosnak minősítette a CSEMADOK KB tagjainak részvételét az évzáró taggyűléseken. A megbízatásuknak eleget tevő KB-tagok írásban küldték el tapasztalataikat, benyomásaikat az évzáró taggyűlések lefolyásáról. Előfordult, hogy néhány KB-tag nem jelent meg a megadott időpontban a helyi szervezet évzáró taggyűlésén, de amint kiderült, nem a saját hibájából. Az évzáró taggyűlést nem a kitűzött időpontban tartották meg. A CSEMADOK KB tagjai felszólaltak az évzáró taggyűléseken, s a jelenlevőknek a XII. országos közgyűlés lefolyásáról, határozatairól, a szövetség küldetéséről és az előtte álló feladatokról beszéltek.

Rendkívül jelentősnek kell tekinteni azt a tényt, — hangsúlyozta dr. György István —, hogy a tavalyi évzáró taggyűléseken szinte mindenütt jelent voltak a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek képviselői. Felszólaltak a vitában és elismerően nyilatkoztak a CSEMADOK helyi szervezetének munkájáról. Több községben a legjobbnak, a leghatékonyabbnak tekintették a CSEMADOK-tagok kulturális munkáját. Még az olyan helyi szervezeteinket is a legaktívabbak közé sorolták, amelyeket mi az elvégzett munkát figyelembe véve közepesnek tartunk. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk azt is, hogy a CSEMADOK helyi szervezet vezetőségében önkéntes alapon dolgozó kultúrmunkás sokrétűbb munkát fejt ki, mint néhol a művelődési otthon fizetett vezetője.

Az évzáró taggyűléseken az illetékesek mindenütt támogatásukról biztosították kulturális csoportjainlovicsek Béla, a CSEMADOK KB titkára

LOVICSEK BÉLA A CSEMADOK KB TITKÁRA

A CSEMADOK KB III. plenáris ülésén Lovicsek Bélát ^megválasztották a CSEMADOK KB Elnöksége tagjának és a KB titkárának. Az ismert és népszerű csehszlovákiai magyar írót nem is kellene bemutatnunk a Hét olvasóinak. Azoknak mondjuk el — ha vannak ilyenek! —, akik eddig nem találkoztak regényeivel, elbeszéléseivel és színdarabjaival, hogy Veľký Pesekben (Nagypeszeken) született, munkásszülőktől származik. Ez a körülmény döntően meghatározója lett életútjának. Iskoláit szülőfalujában, Levicében (Léván), Žeľiezovcéban (Zselizen) és Bratislavában végezte. Tizenkilenc évig tanított, lelkiismeretesen oktatta, nevelte a gyermekeket. Kilenc évig dolgozott a Hét szerkesztőségében. Évekig volt tagja a CSEMADOK Központi Bizottságának, s néhány év óta a CSEMADOK bratislavai járási bizottságának elnöki tisztét is betölti. Lovicsek Béla Írásait szeretik és kedvelik az olvasók. A Hétben szerkesztőségi titkári minőségben tevékenykedett. Kollégái a jó közösségi embert ismerték meg benne, és minden jót kívánnak neki az országos titkári teendők végzéséhez.

kát és elismerték, hogy a CSEMADOK-ra a nemzetiségi kultúra ápolása és az egész község kulturális élete,szempontjából nagy szükség van. Az évzáró taggyűléseken magától értetődően a bíráló szavak sem hiányoztak. Több helyen elmarasztalólag szóltak a tagság passzivitásáról, a tagság és a vezetőség közötti jó kapcsolat hiányáról, a fiatalság egy részének távolmaradásáról, a helyiséghiányról stb. Ezeket a fogyatékosságokat leszámítva a tavalyi évzáró taggyűlések arról tanúskodnak, hogy a helyi szervezetekben egyre átgondoltabban és elmélyültebben végzik a kulturális munkát.

PRANDL SÁNDOR felvételei

A CSEMADOK KB

III. PLENÁRIS

ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA

A CSEMADOK KB A. jóváhagyja

1. az Elnökségnek a KB legutóbbi II, plenáris ülése óta végzett tevékenységéről szóló tájékoztatót az elnökségi jegyzőkönyvek alapján

2. a CSEMADOK 1977-es évi munkájának komplex értékelését;

3. az évzáró taggyűlésekről szóló beszámolót;

4. Lovicsek Bélát a CSEMADOK KB elnökségi tagja és titkára tisztségébe;

B megbízza 1 a vezető titkárt,

hogy a komplex értékelést a megfelelő kiegészítés és átdolgozás után küldje meg az SZSZK Kulturális Minisztériumának;

2. a KB Elnökségét,

hogy áprilisi ülésen tárgyalja meg az évzáró taggyűlések vitájában elhangzott problémákat és a központi jellegű problémákat terjessze az SZSZK Kulturális Minisztériuma elé;

3 a járási bizottságok elnökségeit,

hogy legközelebbi ülésükön tárgyalják meg az évzáró taggyűlések vitájában felmerült problémákat és a járási és helyi jellegű problémákat terjesszék az illetékes járási, illetve helyi nemzeti bizottság elé;

4. a KB Elnökségét,

hogy a KB 1978. októberi IV. plenáris ülésén terjesszen elő tájékoztató jelentést az illetékes szervekhez felterjesztett kérdések megoldásáról;

5. szövetségünk helyi szervezeteinek vezetőségét és járási bizottságait,

hogy tovább bővítsék együttműködésüket a megfelelő párt- és állami szervekkel, velük közösen még hatékonyabban vegyenek részt tagságunk eszmei és kulturális nevelésében. Közösen teremtsenek még jobb feltételeket kulturális csoportjaink tevékenységéhez.

6. a Központi Bizottság Titkárságát:

hasson oda, hogy a járási nemzeti bizottságok kulturális osztályai és az illetékes helyi nemzeti bizottságok nyújtsanak a CSEMADOK helyi szervezeteknek fokozottabb erkölcsi és anyagi támogatást a CSKP XV. és az SZLKP pártkongresszusa ránk vonatkozó határozatainak végrehajtása érdekében.

7 a CSEMADOK KB Elnökségét és a Szőttes művészeti vezetőségét,

hogy mielőbb oldják meg a Szőttes népművészeti csoport működésével kapcsolatos problémákat és teremtsék meg a színvonalas munka személyi és szakmai feltételeit.

8. a CSEMADOK KB Titkárságát és □ járási bizottságokat,

hogy tovább növeljék a központi és járási történelmi-honismereti albizottságok tagságának létszámát és segítsék elő ezek rendszeresebb munkáját és publikációs tevékenységét.

Bratislava, 1978. március 4.

7