A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-01 / 14. szám
Következő számunk tartalmábál: Miklósi Péter: „A PIPÁNAK DICSÉRETE.. Neumann János riportja KABOS LÁSZLÓRÓL Zs. Nagy Lajos: ÍRÓ ÉS ROZSKENYÉR Varga János: EGY FELMÉRÉS TANULSÁGAI Címlapunkon J. SÁMEL és a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, 'őszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Kral Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SOTI 6/46. 1945. április 4. Bratislava második születésnapja ez a nap, az önfeláldozó szovjet hadsereg e nap hajnalán hozta meg e hangulatos Duna-parti város szabadságát, megnyitotta újjáépítéséhez és a békés megteremtéséhez vezető utat. Ma tulajdonképpen már történelmi emlék, hogy április másodikán a Sumilov tábornok vezette 7-es számú gárdahadsereg keleti irányból megkezdte a város felszabadításának nehéz hadműveletét. A gyalogságot a Holosztyakov ellentengernagy vezette Dunai Flottilla hajói is támogatták. A szovjet katonai egységek határozott fellépésének következtében a fasiszták gyorsan meghátráltak, fejvesztett menekülésük közben fölrobbantották a hidat; aztán negyedikére virradólag Bratislava fölszabadult. Harminchárom év! A gyermek, aki azon az emlékezetes áprilisi napon született, azóta embernyi ember lett, már harminchárom éves. Úgy nőtt föl, hogy nem kellett megismernie a fegyverropogás ijesztő vijjogását, bombázógépek zúgását, a háború kegyetlenségét. Együtt nőtt, együtt fejlődött a várossal, mely ezekben a napokban köszönti harmincharmadik szabad tavaszát. Alojz Biksadský résznek is beillenek a dúbravkai, lamači, račai, kramárei vagy Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki) lakótelepek. De jó példa az iparfejlesztés üteme is. A felszabadulás óta létesült Slovnaftban, Élelmiszeripari Gépgyárban, Műszaki üveggyárban; továbbá a korszerűsített Meoptá'ban, Dimitrov Vegyi Művekben, Matadorban, Teslában és másutt a munkásosztály új nemzedéke nőtt fel. A bratislavai ipari üzemek évi termelésének értéke ma már meghaladja a 15 milliárd koronát. — Miként jellemezhetők az iskolaügy és a kultúra területén beállt változások? — A fejlődés itt is óriási. Negyven évvel ezelőtt például Bratislavának egyetlen egyeteme volt nem egészen háromezer hallgatóval. Jelenleg viszont nyolc különböző felsőoktatási intézmény székhelye fővárosunk. A szlovákiai főiskolásoknak csaknem kétharmada itt folytatja tanulmányait. Ugyancsak az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődésének eredménye, hogy Bratislava pezsgő kulturális életet élő nagyváros lett. Városunk nemcsak itthon, de az országhatárokon túl is közismert és népszerű, ezért számos rangos fesztivál, kiállítás, árumin-tavásár, tudományos értekezlet vagy sportesemény vendégszerető házigazdája lehet. — Gondolom, az elért eredmények ellenére probléma, megoldatlan kérdés igy is bőven akad... — Természetesen. Vannak problémáink a lakásépítés, az üzlethálózat bővítése, a közlekedés fejlesztésé területén, s egyébütt is. Már magának a megoldásra váró kérdéseknek a hangsorolása is probléma. — Éspedig? — Társadalompolitikai szempontból az iparfejlesztés és a lakásépítés eddigi ütemének fokozása a legfontosabb. Ez utóbbihoz kapcsolódik a közművek fejlesztése, illetve rekonstrukciója is. Tovább kell bővíteni a bölcsődék és óvodák, valamint a diákotthonok számát. Sorrendben ezt a kulturális intézmények bővítése és a tömegközlekedés feltételeinek javítása követi. Természetesen, számos egyéb terv és elképzelés is szerepel még az ilyen „rangsorolási listán". — Ha napi tapasztalataimnak hinni lehet, úgy Bratislavában a lakáshely-ÉPÜLÖ-SZÉPÜLŰ Mit adott ez a több mint három évtized? És mit hoznak majd a küszöbönálló esztendők? Erről beszélgettem Alojz Biksadský mérnökkel, a Bratislavai Városfejlesztési Igazgatóság közelmúltban kinevezett igazgatójával. — Hogy beszélgetésünket rögtön konkrét tartalomhoz kössem: véleménye szerint miképpen összegezhető az a jelentős ipari, társadalmi és kulturális fejlődés, amelyet Szlovákia fővárosa a felszabadulás óta megélt? — Visszapillantva az elmúlt 33 esztendőre, a szocialista országépítés sokatmondó eredményeiről beszélhetünk. Ez szinte minden tekintetben számottevően megváltoztatta Bratislava arcula tát. Példaként hadd említsem a lakosság számát: 143 ezerről 370 ezer főre emelkedett, ami Szlovákia összlakosságának mintegy nyolc százalékát teszi ki. Ez egyben a lakásépítés gyors ütemének követelményét vonta maga után, és ma már akár egy-egy önálló város-A Záluhy-i lakótelep — madártávlatból 2
