A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-04 / 10. szám
EMLÉKEZŐ KERÁMIÁK A bristoli egyetem kutatói egyes keramikus anyagok meglepő formaemlékezetét fedezték föl. A kísérletek során csillám üveg kerámiát nagy hőmérsékleten képlékennyé tettek, alakját megváltoztatták, majd nyomás alatt szobahőmérsékletre hűtötték le. Az ezt követő újbóli felhevítés során az üvegkerámia ismét fölvette eredeti formáját. Már korábban is ismerték bizonyos ötvözeteknek ezt a tulajdonságát, az üvegkerámiánál azonban ezt most tapasztalták első ízben. A kiinduló formába való visszaalakulás mintegy 1000 fokos hőmérsékleten megy végbe, s feltételezik, hogy a folyamatért a csillámlemezkék „felelősek". A jelenség gyakorlati kiaknázásának egyelőre gátat vet a magas átalakulási hőmérséklet. EZER KILOMÉTER VAGY KÉT TUCAT FÉRFIING Száz liter benzinnel ezer kilométernyi utat tehet meg egy átlagos személygépkocsi. Ha ezt a benzinmennyiséget vegyi nyersanyagokká alakítják át, akkor a következők állíthatók elő: 24 férfiing poliészterből vagy hat szemetes kuka vagy 160 méter műanyag vízvezetéki cső; 21 pulóver vagy négy sörös láda; egy autógumi vagy 200 harisnyanadrág. Abból az etilénmennyiségből, amely 100 liter benzinből nyerhető, anynyi alkohol is előállítható, amennyiből 1217 Martini keverhető. Angol kutatók adatai szerint a vegyipar jelenleg a világ kőolaj- és földgázfogyasztásának hat százalékát használja föl nyersanyagként, ez az arány azonban a következő tíz évben 10 százalékra növekszik. MENTŐMELLÉNY LÉGI UTASOKNAK Az utasszállító gépek utasainak és személyzetének használatára újfajta mentőmellényt hoztak forgalomba Angliában. A felfújható mentőszerkezet kiemeli viselőjének fejét a vízből és élénk sárga színével felhívja magára a mentők figyelmét. Gombnyomásra a széndioxidot tartalmazó patron fújja fel a mellényt, de ennek működése a rugós szájszeleppel is pótolható. Síp és a víz hatására bekapcsolódó, 20 órán át működő fényforrás is tartozik a mentőmellényhez. 4 NYOMÁSSAL VEZÉRELT BÚVARORA A nagyméretű, vízhatlan és nyomásálló tokba helyezett amerikai stopperóra a búvárok biztonságát szolgálja. Csak akkor működik, ha a búvár két méternél mélyebbre merül a vízben, tehát csak a valóbon mélyvízi munkával eltöltött időt méri. Az órát mind a szárazföldön, mind pedig a víz alatt fel lehet húzni és be lehet állítani. HANGTALAN HEGEDŰ A környezet nem hallja annak az újfajta hegedűnek a hangjait, amelyet egy svéd mérnök főként a zeneiskolások használatára dolgozott ki. A hegedűhöz egyszerű elektronikus készülék csatlakoztatható, amely átalakítja és a gyakorló diák fejhallgatójába vezeti a hangszer hangjait. így a diák ellenőrizheti és tetszés szerinti alkalommal megismételheti játékának még nem egészen tökéletes részeit, anélkül, hogy a gyakran nem éppen „melodikus" hangokkal környezetét zavarná. A MAFFIA ÉS A SZÁMÍTÓGÉP Nemrég a Datamation című lap munkatársának sikerült interjút készítenie a híres Cosa Nostra számítóközpontjának vezetőjével, Alberto Abaloneval, a „Nagy Hal"-lal. Részlet az interjúból: D: Mi késztette önt arra, hogy kilépjen a névtelenségből? Abalone: Hogy honnan? D: A névtelenségből, azaz hogy interjút adjon egy újság számára. Abalone: Hát igen. Kétségtelenül az ország legnagyobb információs rendszerét vezetem, és ezidáig még senki sem hallott rólam. Meg kell mondjam, ez nagy csalódás a számomra. D: Igen, el tudom képzelni. Mondana pár szót erről? Abalone: A rendszerünk némely pontban egyedülálló. Például kifejlesztettük saját programozási nyelvünket, a Cobolaneset. A Cobol és a szicíliai dialektus kombinációját. .. D: Hol van az önök számítóközpontja? Abalone: Ezt nem mondom meg önnek! De azt elárulom, hogy van egy központunk Dél-Jerseyben és egy hiba esetén működésbe lépő központunk egy nevadai bánya mélyén. D: Milyen iparággal foglalkoznak önök különös előszeretettel? Abalone: Nagyon közelről érdekel minket a tőkék elektronikus úton történő átutalása ... D: Valamilyen különleges okból? Abalone: Á, mondjuk azt, hogy nagy lehetőséget tartogat számunkra! A TÉRHATÁSÚ KÉP / 3. Három évvel ezelőtt a budapestiek a „Szovjet tudomány és technika" elnevezésű kiállításon színes hologramokban gyönyörködhettek. Ezek a hologramok olyan élethűek voltok, hogy még közelről is valódi tárgyaknak tűntek. Megvilágításukhoz közönséges fehér fényt használtak. Ez volt az első eset, amikor nyilvánosan is bemutattak nem koherens fényforrással megvilágított hologramokat. Gábor Dénes számára épp az jelentette a legnagyobb problémát, hogy nem sikerült megfelelő koherens fényforrást találnia — ezért is hagyta abba a további kísérleteket. Ugyanis, ha többszínű vagy fehér fénnyel (különböző hullámhosszúságú fényhullámok keverékével) készítik a hologramot, a kép használhatatlan lesz, mert a különböző hullámhosszú komponensek a fényérzékeny lemez különböző pontjaiban adnak a tárgyról éles képet. A Lippmannfénykép Gyenyiszjuk féle módosítása ezt a hibát megszünteti, mivel a fölösleges színek kiszűrődnek, s a hologram olyan éles fesz, mintha lézerrel reprodukálnák. Nagyméretű tárgyakról hologramkomponálás segítségével „klasszikus” fehér fénnyel is készíthetők hologramok. Első lépésként különböző irányból közönséges fényképeket készítenek, amelyeket „összemásolnak", s ebből a kompozícióból állítják elő a hologramot. A megfigyelő azt képzeli, hogy a tárgyról készült hologramot látja, s nem is sejti, hogy egy kis trükk az egész. Mit hoz a jövő? Világszerte folynak a kísérletek a holográfia eredményeinek gyakorlati felhasználása érdekében. A leglátványosabb lehetőségeket minden bizonnyal a térhatású mozi és televízió rejti magában. Az első térhatású mozgófilmet a múlt év tavaszán kezdték forgatni a moszkvai Filmtechnikai Kutatóintézetben, V. Komar professzor vezetésével. Bár a holografikus televízióval folytatott kísérletek biztatóak, ma még nem tudható, mikor kerülhet sor gyakorlati alkalmazására. A holográfia minden bizonnyal hasznos segédeszköze lesz a kutatóknak is. A sugárzott hang folyamatos és gyakorlatilag koherensnek is tekinthető, ezért elvileg hologramok készítésére is alkalmas. A nehézség az, hogy mivel a hang-hullámok hullámhossza nagy, ezért a hang nem tud olyan mennyiségű információt hordozni, amely látható kép kialakításához elegendő. Bizonyos módosítással azonban elérhető, hogy az interferált hanghullámok láthatóak legyenek. Az ún. ultrahangú holográfia már figyelemre méltó eredményeket ért el, különösen az orvosi diagnosztika területén. A holografikus „röntgenkészülék” ultrahanggal tapogatja le egy-egy szerv felületét vagy metszetét. A „hanghologramot" képernyő segítségével láthatóvá lehet tenni. Az orvos térhatású felvételeken kísérheti figyelemmel a szervek működését. A felületi képeken és síkmetszeteken kívül „görbe” metszetfelvételek is készíthetők — például gömb, paraboloid, hiperboloid vagy másféle felületen elterülő sejtekről. Az ultrahangú holográfiával bíztató kísérletek folynak a budapesti Kísérleti Fizikai Intézet laboratóriumaiban. Az intézet felszereltsége és eredményei világraszólóak — magyarországi látogatása alkalmával maga Gábor Dénes is elismeréssel szólt róluk. Az ultrahangú holográfia alkalmazása az orvosi diagnosztikában belátható időn belül általánossá válik. Mivel az ultrahang az emberi szervezetre teljesen veszélytelen, gyakorlatilag korlátlan ideig „röntgenezhető" vele a paciens. A szerszámgépgyártás és a precíziós műszergyártás forradalmasítását is várják a szakemberek a holográfiától: egyegy alkatrész holografikus felvételét csak rá kell „másolni" a nyersanyagra, amelyből a tárgy készül. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal nagyobb pontossággal állítsanak elő alkatrészeket. Az alkalmazott holográfia ma még csak a kezdeteknél tart. Több mint valószínű, hogy a közeljövőben számos, eddig nem is sejtett, új lehetőséggel gyarapítja majd az emberiséget, felhasználási köre kibővül. Ozogány Ernő 18
