A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-04 / 10. szám

EMLÉKEZŐ KERÁMIÁK A bristoli egyetem kutatói egyes ke­ramikus anyagok meglepő formaemlé­kezetét fedezték föl. A kísérletek során csillám üveg kerámiát nagy hőmérsékle­ten képlékennyé tettek, alakját megvál­toztatták, majd nyomás alatt szobahő­mérsékletre hűtötték le. Az ezt követő újbóli felhevítés során az üvegkerámia ismét fölvette eredeti formáját. Már ko­rábban is ismerték bizonyos ötvözetek­nek ezt a tulajdonságát, az üvegkerá­miánál azonban ezt most tapasztalták első ízben. A kiinduló formába való visszaalakulás mintegy 1000 fokos hő­mérsékleten megy végbe, s feltételezik, hogy a folyamatért a csillámlemezkék „felelősek". A jelenség gyakorlati ki­aknázásának egyelőre gátat vet a ma­gas átalakulási hőmérséklet. EZER KILOMÉTER VAGY KÉT TUCAT FÉRFIING Száz liter benzinnel ezer kilométernyi utat tehet meg egy átlagos személy­­gépkocsi. Ha ezt a benzinmennyiséget vegyi nyersanyagokká alakítják át, ak­kor a következők állíthatók elő: 24 fér­fiing poliészterből vagy hat szemetes kuka vagy 160 méter műanyag vízve­zetéki cső; 21 pulóver vagy négy sörös láda; egy autógumi vagy 200 harisnya­­nadrág. Abból az etilénmennyiségből, amely 100 liter benzinből nyerhető, any­­nyi alkohol is előállítható, amennyiből 1217 Martini keverhető. Angol kutatók adatai szerint a vegyipar jelenleg a vi­lág kőolaj- és földgázfogyasztásának hat százalékát használja föl nyers­anyagként, ez az arány azonban a kö­vetkező tíz évben 10 százalékra növek­szik. MENTŐMELLÉNY LÉGI UTASOKNAK Az utasszállító gépek utasainak és személyzetének használatára újfajta mentőmellényt hoztak forgalomba Ang­liában. A felfújható mentőszerkezet ki­emeli viselőjének fejét a vízből és élénk sárga színével felhívja magára a men­tők figyelmét. Gombnyomásra a szén­dioxidot tartalmazó patron fújja fel a mellényt, de ennek működése a rugós szájszeleppel is pótolható. Síp és a víz hatására bekapcsolódó, 20 órán át mű­ködő fényforrás is tartozik a mentőmel­lényhez. 4 NYOMÁSSAL VEZÉRELT BÚVARORA A nagyméretű, vízhatlan és nyomás­álló tokba helyezett amerikai stopper­óra a búvárok biztonságát szolgálja. Csak akkor működik, ha a búvár két méternél mélyebbre merül a vízben, te­hát csak a valóbon mélyvízi munkával eltöltött időt méri. Az órát mind a szá­razföldön, mind pedig a víz alatt fel le­het húzni és be lehet állítani. HANGTALAN HEGEDŰ A környezet nem hallja annak az új­fajta hegedűnek a hangjait, amelyet egy svéd mérnök főként a zeneiskolá­sok használatára dolgozott ki. A hege­dűhöz egyszerű elektronikus készülék csatlakoztatható, amely átalakítja és a gyakorló diák fejhallgatójába vezeti a hangszer hangjait. így a diák ellenőriz­heti és tetszés szerinti alkalommal meg­ismételheti játékának még nem egészen tökéletes részeit, anélkül, hogy a gyak­ran nem éppen „melodikus" hangokkal környezetét zavarná. A MAFFIA ÉS A SZÁMÍTÓGÉP Nemrég a Datamation című lap mun­katársának sikerült interjút készítenie a híres Cosa Nostra számítóközpontjának vezetőjével, Alberto Abaloneval, a „Nagy Hal"-lal. Részlet az interjúból: D: Mi késztette önt arra, hogy ki­lépjen a névtelenségből? Abalone: Hogy honnan? D: A névtelenségből, azaz hogy in­terjút adjon egy újság számára. Abalone: Hát igen. Kétségtelenül az ország legnagyobb információs rend­szerét vezetem, és ezidáig még senki sem hallott rólam. Meg kell mondjam, ez nagy csalódás a számomra. D: Igen, el tudom képzelni. Monda­na pár szót erről? Abalone: A rendszerünk némely pont­ban egyedülálló. Például kifejlesztettük saját programozási nyelvünket, a Co­­bolaneset. A Cobol és a szicíliai dia­lektus kombinációját. .. D: Hol van az önök számítóköz­pontja? Abalone: Ezt nem mondom meg ön­nek! De azt elárulom, hogy van egy központunk Dél-Jerseyben és egy hiba esetén működésbe lépő központunk egy nevadai bánya mélyén. D: Milyen iparággal foglalkoznak önök különös előszeretettel? Abalone: Nagyon közelről érdekel minket a tőkék elektronikus úton törté­nő átutalása ... D: Valamilyen különleges okból? Abalone: Á, mondjuk azt, hogy nagy lehetőséget tartogat számunkra! A TÉRHATÁSÚ KÉP / 3. Három évvel ezelőtt a budapestiek a „Szovjet tudomány és technika" elneve­zésű kiállításon színes hologramokban gyönyörködhettek. Ezek a hologramok olyan élethűek voltok, hogy még közel­ről is valódi tárgyaknak tűntek. Meg­világításukhoz közönséges fehér fényt használtak. Ez volt az első eset, amikor nyilvánosan is bemutattak nem kohe­rens fényforrással megvilágított hologra­mokat. Gábor Dénes számára épp az jelen­tette a legnagyobb problémát, hogy nem sikerült megfelelő koherens fény­forrást találnia — ezért is hagyta abba a további kísérleteket. Ugyanis, ha több­színű vagy fehér fénnyel (különböző hullámhosszúságú fényhullámok keve­rékével) készítik a hologramot, a kép használhatatlan lesz, mert a különböző hullámhosszú komponensek a fényérzé­keny lemez különböző pontjaiban ad­nak a tárgyról éles képet. A Lippmann­­fénykép Gyenyiszjuk féle módosítása ezt a hibát megszünteti, mivel a fölösleges színek kiszűrődnek, s a hologram olyan éles fesz, mintha lézerrel reprodukál­nák. Nagyméretű tárgyakról hologram­­komponálás segítségével „klasszikus” fehér fénnyel is készíthetők hologra­mok. Első lépésként különböző irányból közönséges fényképeket készítenek, amelyeket „összemásolnak", s ebből a kompozícióból állítják elő a hologra­mot. A megfigyelő azt képzeli, hogy a tárgyról készült hologramot látja, s nem is sejti, hogy egy kis trükk az egész. Mit hoz a jövő? Világszerte folynak a kísérletek a ho­lográfia eredményeinek gyakorlati fel­­használása érdekében. A leglátványo­sabb lehetőségeket minden bizonnyal a térhatású mozi és televízió rejti magá­ban. Az első térhatású mozgófilmet a múlt év tavaszán kezdték forgatni a moszkvai Filmtechnikai Kutatóintézet­ben, V. Komar professzor vezetésével. Bár a holografikus televízióval foly­tatott kísérletek biztatóak, ma még nem tudható, mikor kerülhet sor gyakorlati alkalmazására. A holográfia minden bizonnyal hasz­nos segédeszköze lesz a kutatóknak is. A sugárzott hang folyamatos és gya­korlatilag koherensnek is tekinthető, ezért elvileg hologramok készítésére is alkalmas. A nehézség az, hogy mivel a hang-hullámok hullámhossza nagy, ezért a hang nem tud olyan mennyiségű in­formációt hordozni, amely látható kép kialakításához elegendő. Bizonyos mó­dosítással azonban elérhető, hogy az interferált hanghullámok láthatóak le­gyenek. Az ún. ultrahangú holográfia már figyelemre méltó eredményeket ért el, különösen az orvosi diagnosztika te­rületén. A holografikus „röntgenkészü­lék” ultrahanggal tapogatja le egy-egy szerv felületét vagy metszetét. A „hang­hologramot" képernyő segítségével lát­hatóvá lehet tenni. Az orvos térhatású felvételeken kísérheti figyelemmel a szervek működését. A felületi képeken és síkmetszeteken kívül „görbe” met­szetfelvételek is készíthetők — például gömb, paraboloid, hiperboloid vagy másféle felületen elterülő sejtekről. Az ultrahangú holográfiával bíztató kísérletek folynak a budapesti Kísérleti Fizikai Intézet laboratóriumaiban. Az intézet felszereltsége és eredményei vi­­lágraszólóak — magyarországi látoga­tása alkalmával maga Gábor Dénes is elismeréssel szólt róluk. Az ultrahangú holográfia alkalmazá­sa az orvosi diagnosztikában belátható időn belül általánossá válik. Mivel az ultrahang az emberi szervezetre telje­sen veszélytelen, gyakorlatilag korlátlan ideig „röntgenezhető" vele a paciens. A szerszámgépgyártás és a precíziós műszergyártás forradalmasítását is vár­ják a szakemberek a holográfiától: egy­­egy alkatrész holografikus felvételét csak rá kell „másolni" a nyersanyagra, amelyből a tárgy készül. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb pontossággal állítsanak elő alkatrészeket. Az alkalmazott holográfia ma még csak a kezdeteknél tart. Több mint va­lószínű, hogy a közeljövőben számos, eddig nem is sejtett, új lehetőséggel gyarapítja majd az emberiséget, fel­használási köre kibővül. Ozogány Ernő 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom