A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-18 / 8. szám

telezettség teljesebbé tételét és ezál­tal a tényleges tankötelezettségi kor­határ emelését. Az oktatás-nevelés szocialista tartalma, a pedagógusok áldozatos tevékenysége és állandó továbbképzése, az ifjúsági szervezet tevékenysége mind alapos elemzést érdemelne. Meg kellene mondani: ezek az „útjelzők“ mennyiben azo­nosak a csehszlovák oktatásügy fej­lődésének útjelzőivel, s mennyiben jelentenek eltérést, azaz mennyiben általánosak és miben egyediek. Az. eddigieknél pontosabban kell a jövő­ben körvonalazni melyek szocialista öktatásügyünk három évtizedes fej­lődésében az időtálló, alapozó ered­mények és mi a máig is érzékeny hézagokat hátrahagyó örökség? Szeretnénk hangsúlyozni: az okta­tásügy sohasem lehet független az általános politikától. A csehszlová­kiai magyar oktatásügy nem függet­len hazánk politikai, gazdasági és kulturális életéről, Csehszlovákia közművelődési politikájából és ter­mészetesen a neveléstudomány fej­lettségétől sem. A csehszlovákiai ma­gyar iskolahálózat fejlődése, a peda­gógusok tevékenysége mindenkor visszatükrözte és visszatükrözi azt a közeget, melyben élt, lélegzett. Tudjuk, a légkör elsorvaszthat vagy kivirágoztathat. Ám a közművelődés légkörének egyik alkotó tényezője a tudatos társadalmi cselekvés útját járó pedagógus, aki — ha feladatai­hoz felnőtt — győzelmesen halad előre, aki — ha az eszme elkötele­zettje és népe ügyéért él — ezeregy nehézséggel is sikeresen megküzd. A tények ezt az új pedagógus-ember típust igazolják, midenütt ott, ahol a csehszlovákiai magyar oktatásügy stabilizálódott, a tanítók képesítése pedig megfelel az országos átlagnak. Hiszen ma már a magyar tanulókra ugyanannyi tankönyv, tanszer, isko­laépület vagy személyi kiadás jut. mint hazánk bármely más tanulójá­ra. Hiszen pedagógusaink a gyakor­latban négy forrásból, a csehszlová­kiai magyar, a cseh, a szlovák és a magyarországi pedagógiai művekből meríthetnek, iskoláinkban bőséggel találhatók cseh, szlovák, magyaror­szági és a saját kiadású segédeszkö­zök (diafilmék, vetítők, magnetofo­nok, tévékészülékek stb.) Mindez előfeltétele a színvonalas pedagógiai tevékenységnek. Márpedig — csak a színvonal vonz. Bizonyítja pedig mindez — a még. meglevő hiányos­ságok és minden gond ellenére —, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának az elmúlt három évtized­ben helyes és eredményes volt a nemzetiségi politikája. A nagy hírű és jó nevű Považská Bystrica-i Gépgyár nem jogtalanul vi seli a februári események legnagyobb alakjának, Klement Gottwaldnak nevét. A gyár karbantartóinak kollektívája kötelezettséget vállalt, hogy a februári győzelem harmincadik évfordulójának tiszteletére közel kétszázezer koronával csökkenti az önköltséget, és 360 munka­órát dolgozik a munkakörnyezet meg­javítása érdekében, továbbá nyolcszáz munkaórát a termelésben. A végered­mény: kétmillió koronás többletérték. Persze ők csak egy brigád a gyárból, egy a sok közül. Vállalásaik az egész gyár példáját tükrözik. Képünkön Karol Gardian és Štefan Krajší, az ezüst fokozatú szocialista brigád két tagja Felvételek: ČSTK FEBRUÁR TISZTELETÉRE Jaslovské Bohunicében épül hazánk első atomerőműve. Népgazdasági jelentő­ségén kívül iparunk, energiagazdálkodásunk színvonalát is reprezentálja. Hogy az atomerőmű első üzemrészlege az idei év folyamán megkezdheti az energia­­termelést, abban jelentős szerepe van az építők február tiszteletére vállalt kötele­zettségeinek is. Képünk az atomerőmű befejezéshez közeledő első energiablokkját mutatja be. A levicei (lévai) Lenin Gyapjúfonoda és Szövőgyár számos szocialista brigádjá­nak egyike a „Győzelmes Február" brigád. Tagjai többségben fiatalok, akik az 1948 februárjában lezajlott események után születtek s így csak a történelem­­könyvekből s az idősebbek elbeszéléseiből tudják, mi is zajlott le azon a régi februári napon. De hogy mit hozott ez a február, azt már maguk tapasztalhatták s ezt életük, gondolkodásuk egyként jól reprezentálja. Hazánk textiliparának e jelentős bázisa tetemes és becsületesen teljesített kötelezettségvállalásokkal zárta a tavalyi esztendőt. Ennek eredményeképpen 1977-ben négymillió korona értékű textilipari termékkel adhattak többet a hazai piacra, mint a korábbi esztendőben, s a szocialista országokba irányuló exportjukat már jóval az év utolsó napját megelőzően teljesítették. Érdekességként említjük meg: a gyárban naponta 120 kilométer hosszúságú különféle textilanyagot gyártanak. Képünkön Darina Korčeková, a „Győzelmes Február" szocialista brigád tagja munka közben. Az értelmező szótár jelölése szerint, a „szavatosság" jogi kereskedelmi fo­galom. Hozzá kell tenni: etikai fogalom is. Mert ugy-e, aki valamit szavatol, az kezességet vállal, garanciát ad vala­miért, — tehát a szavát adja. S ha csupán adja, de nem állja a szavát, akkor az szószegő, ami ugyebár hit­vány jellemre vall. De maradjunk a szó kereskedelmi értelménél! Köztudott, miszerint törvény szabja meg, hogy az élelmiszeriparban forgalmazott árucikkek jelentős részén — a gyártó vállalat köteles feltüntetni a gyártás dátumát és az árucikk fo­­gyaszthatóságának időtartamát. Ebből, illetve a két adat összehasonlításából a vásárló megtudhatja, hogy amit vá­sárolni óhajt, az meddig fogyasztható, a gyomormérgezés vagy egyéb rossz következménye nélkül. S ha az adatok­ból kiderül, hogy az áru szavatossági ideje lejárt, — akkor ugy-e a vásárló nem vásárol, elvégre ő sem esett a fe­je tetejére. Pedig hát esetenként azt hiszik róla, hogy mégis a feje tetejére esett, ami­ből holmi szellemi elmaradottsága szár­mazik. Igaz, esetenként meg lángelmé­jű számfejtőnek nézik a vásárlót, aki viszont e rangtól nem érzi magát meg­tisztelve. Megmagyarázom: az ember akkor érzi hogy hülyéne nézik, amikor egy­­egy készítményen sem a gyártás dá­tumát, sem a fogyaszthatóság időtar­tamát nem tüntettik fel. Ennél is hü­lyébbnek pedig akkor, amikor csak vagy az egyik, vagy csak a másik ada­tot Írják rá az árura. Ebből aztán az ember sok mindent megtudhat. Kiszá­míthatja például azt, hogy az áru gyár­tásának napját pontosan 377 évvel és 196 nappal megelőzően ismerte fel Galilei a tehetetlenség fontos törvé­nyét. Mert ez ugy-e fontos tudnivaló. Lángelmének meg akkor nézik a vá­sárlót, amikor kibogozhatatlan, titokza­tos számsorokat nyomtatnak az árura, azzal a céllal: nehogy a vásárló meg­tudhassa belőle amit tudni akar, de az esetleges ellenőrzés alkalmával a gyártó ráfoghassa: íme mi az előírás­nak megfelelően feltüntettük az ada­tokat. Hogy e problémáról e hasábokon szó eshet, annak az az egyszerű oka, hogy e problémát senki sem találta ki, ez van, s ettől az ember úgy érzi, félre akarják vezetni, be akarják csapni, in­korrekt módon járnak el vele szemben — s mi több, törvényellenesen, öröm­mel halljuk, hogy most ezügyben is megszigorítják az ellenőrzést. Ideje bi­zony, mert ha nem, maholnap még va­laki hitvány szószegésnek nevezheti ezt a hitvány szószegést, ami valójában nem más mint törvényszegés. Mert a szavatosság nem arra való hogy le­gyen, hanem hogy betartsák. Aki nem így tesz, az rosszul teszi. Aki nem így tesz, abban a mások félrevezetésének rossz szándéka munkál. Dehogy szán­déka, gyakorlata. Ennyi erről. I/jOaxaJU ftrotc 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom