A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-11 / 7. szám
Kis hírek a tudomány világából A TÜDŐRÁK ELŐRETÖRÉSE Ellentétben minden másfajta rákbetegséggel, a tüdőrák okozta halálesetek száma világszerte tovább növekszik, és számos országban mind több nő hal meg tüdőrákban — állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet (a WHO) nemrégiben közzétett statisztikai jelentése. A WHO számítóközpontjában 60 ország adatait tárolják — ezeknek az adatoknak az elemzéséből állították össze az 1950—1972 közötti évek tüdőrák-statisztikáját. Azokban az országiokban, ahol már eleve nagy volt a tüdőrák okozta halálozások arányszáma (például Belgiumban, Hollandiában, Finnországban) a tüdőrák további előretörése tapasztalható — mind a férfiak, mind a nők között. És míg a tüdőrák a korábbi évtizedekben kifejezett „férfibetegség” volt, az utóbbi évtizedekben egyre több nő hal meg tüdőrákban. A tanulmány elveti azt a feltevést, hogy a levegőszennyeződés lenne a fő bűnös a tüdőrák terjedésében, s ehelyett a cigarettát ülteti a vádlottak padjára. „A cigarettázás az a tényező, amellyel a tüdőrák szorosan összefügg, a halálesetek számának növekedése pedig kapcsolatban van a dohányzás mennyiségével” — mondja a jelentés. MAGASSÁG ÉS VÉRNYOMÁS A limai egyetem kutatóorvosai érdekes összefüggésre figyeltek fel Peru különböző vidékein élő öt közösség vérnyomását vizsgálva. Három közösség tagjai négyezer méteres magasságban, kettőé tengerszinti magasságban élnek, de etnikai szempontból mind az öt közösség azonos. A nagy magasságban élőknek alacsony a vérnyomásuk, a tengerszinten élőké viszont jóval magasabb. Olykor egyenesen meghökkentő különbséget állapítottak meg a különböző magasságban élők vérnyomása között. A kutatók úgy vélik, hogy a környezet sokkal döntőbb tényező a vérnyomás meghatározásában, mint a gének, az örökölt tulajdonságok — ha ebben a tengerszint feletti magasságban is szerepe lehet. Miért? Feltehetően a hipoxia, az oxigénhiány miatt. Nagy magasságban döntő tényező a hiipoxia, amelyről köztudott, hogy megváltoztatja az ereket. Az erek kitágulása viszont a vérnyomás csökkenésével jár. EGYETEMES VÍRUSPUSZTÍTO Valamennyi vírustörzs ellen hatásos ellenszernek ígérkezik az a ribonukleinsav, amelyet Felix Jersov professzor fedezett fel a moszkvai víruskutató intézetben. Már húsz évvel ezelőtt az interferon felfedezésének idején abban reménykedtek, hogy sikerült egyetemes hatóanyaghoz jutni a vírus betegségek leküzdésére. Az interferont azonban, amely a szervezet természetes védekező eszköze a vírustámadás elhárítására, nagyon bonyolult elegendő mennyiségben gyártani az általános használat céljainak. A Jersov professzor által felfedezett RNS a jelek szerint az interferon aktív hatóanyaga, és olyan fehérjék gyártásának programját hordozza, amelyek elpusztítják a sejteket megtámadó vírusokat. Állati és emberi vérből egyaránt előállíthatják, sokkal olcsóbban és nagyobb mennyiségben, mint az interferont, amelyből több liternyi emberi vérből készíthetnek egy kúrára elegendő mennyiséget. A FOGORVOS HIGANYCSAPDÁJA A természet higanyszennyeződésének egyik fő forrása a fogászat. A szuvas fogak üregeit kitöltő fogtömő anyagnak több mint ötven százaléka higany és az ötvözet többi része egyebek között ezüstöt is tartalmaz. Amikor a fogorvos fúrással eltávolítja a régi tömést, csaknem annyi amialgám kerül a szájöblítéssel a szennyvízbe, amennyivel a fogorvos újra betömi a lyukas fogat. Az öblítővízből azután a higany megtalálja az utat a levegőbe vagy a felszíni vizekbe. Dr. Ritzier svéd fogorvos újfajta „csapdáján" azonban nem juthat át a higany. Rendszere olyan egyszerű, hogy bármelyik fogorvos használhatja. Mindössze spirális szerkezetet kell illeszteni a fogorvosi szájöblítőbe, a kicsiny, eldobható műanyagedény felfogja az amalgám darabkákat, de a szűrő átengedi a vizet és másfajta hulladékot. A szűrő a gyakorlati tapasztalatok szerint a fémhulladék 99,5 százalékát kiszűri a szennyvízből. A VILÁG LEGMAGASABB TORNYA A kanadai államvasutak Torontóban felépített 553 méter magas új tornya a világ legmagasabb épülete (eddig az 524 méter magas osztankinói tévétorony volt a Föld legmagasabb épülete). A három és fél évi munkával felépített torontói torony sok látogatót vonz. Forgó éttermében 425 vendég számára van hely, 337 méter magasságban. Közvetlenül az étterem alatt van két kilátó, amelyekről összesen hatszázan gyönyörködhetnek a páratlan panorámában. Egy további kilátó-teraszt 458 méter magasságban alakítottak ki. A torony elsősorban távközlési célokat szolgál, ezenkívül lehetőséget ad annak tanulmányozására, hogy miként befolyásolják a magas épületek a légmozgásokat, és hogyan hatnak a változó szélviszonyok a magas épületekre. ÚJSÁGPAPÍR CELLULÓZ NÉLKÜL Egy norvég papírgyárban sikerült újságpapírt előállítani maximálisan 6 százalék cellulózt tartalmazó, ózonnal kezelt mechanikus úton előállított pépből. A norvég papíripar kutatóintézeteiben éveken át dolgoztak a „nyersanyagtaikarékos” papírgép kifejlesztésén; előállításához az egész faanyagot hasznosíthatják, míg a hagyományos cellulóz-eljáráshoz csak a faanyag felét. A kísérleti berendezés percenként 900 méteres sebességgel állított elő 45 g/m2 minőségű papírt a 6 százalék cellulóz-tartalmú papírpépből. Ez az eredmény valószínűvé teszi, hogy a későbbiekben sikerül majd 45 grammos papírminőséget cellulóztartalom nélkül is előállítani. MAGAS C - GAMMASUGÁRZÁSSAL FOLYADÉKBA „CSOMAGOLT" VETŐMAGVAK Előcsíráztatott magvakat lehet vetni mindenfajta sérülés nélkül az Angliában kidolgozott új módszerrel. A magvakat eszményi körülmények között különleges szekrényekben csíráztatják ki és a kicsirázottakat sűrű kolloid oldatba - gélbe - ágyazzák. Ez a sűrű folyadék megvédi a sérülésektől a gyenge csírákat a további kezelés során. Az egyenletesen eloszlatott magvakat tartalmazó gélt különleges sorvetőgéppel juttatják a talajba. Az így vetett magvak közül gyakorlatilag valamennyi kikel, nagyobb a terméshozam és rövidebb a beérési idő. TÁVÍRÓ TELEFON Angliában hordozható személyi távírót hoztak nemrégiben forgalomba. A készülék működéséhez villamos áram és egy telefonkészülék szükséges. A továbbítandó szöveget a küldő állomáson a készülék villamos írógépével betáplálják a gép memóriájába, a szöveg ellenőrizhető és javítható. A kész üzenetet a telefon közvetíti. A kívánt szám tárcsázása után zöld lámpa jelzi, hogy a hívott fél vételre kész. Ezután a telefon hallgatóját az átalakítóra helyezik, amely a memóriában tárolt villamos jelekből hatvan szót hangjelekké alakít és azokat 16 másodpere alatt továbbítja a vevőhöz. A vevőkészülékben ismét villamos jelekké alakulnak a hangjelek és elraktározódnak a memóriában, ahonnan betűk formájában visszahívhatók. Ha az üzenet hoszszabb 60 szónál, akkor többször kell megismételni a műveletet. A HOLNAP KÖZPONTJA] A modern épületegyüttes egy Moszkva környéki új falu központjának a terve. Az új szovjet településekre jellemző, hogy a termelő — ipari vagy mezőgazdasági — területeket határozottan elkülönítik a lakóterülettől. A lakóházakat, a mozit, könyvtárat, klubokat, éttermeket, spart- és szolgáltató egységeket stb. magában foglaló központ körül helyezik el. Ausztriából, a seibersdorfi magfizikai kutatóközpontból különös tudományos sikerről érkezett hír. Az osztrák magfizikusok műgyantába merített juharfa gammabesugárzásával különleges fa-műanyag kombinációt állítottak elő. Ha ebből az anyagból alakítják ki a fúvóshangszerek szájrészét, ez még mínusz tizenöt fokos hidegben sem fagy hozzá a muzsikusok ajkához. KALLÓDÓ KINCSES NÖVÉNYEK Napjainkban meglehetősen kisszámú növényfajt termesztünk a világon. Amerikai tudósok nemrégen 400 trópusi növényfajt vizsgáltak meg — közöttük olyanokat, amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget — táplálék- vagy nyersanyag-forrásként való hasznosítás szempontjából. Legkevesebb 36, jelenleg „kallódó" növényfaj jövendő hasznosítása ígérkezik célravezetőnek, közöttük egy ausztrál fűfajé, amely száraz talajon is kitűnően tenyészik és tápláló, gabonaszerű magvakat érlel, továbbá egy dél-amerikai cserjéé, amelynek íze a spenótéra emlékeztet és ugyanolyan a tápértéke is. Egy mexikói vízinövény magvait lisztté lehet feldolgozni. A chilei Atacama sivatagban olyan fára bukkantak, amely nagy sótartalmú talajon is megél és értékes juhtakarmányt ad. Egy texasi cserje nagy mennyiségű gumit termel, egy délkelet-ázsiai növény pedig nagyon jó ízű gyümölcsöket hoz, A jojoba-bab, a bálnaolajra emlékeztető nagy tápértékű növényi olajat tartalmaz. MÜON-ATOMOK Szovjet fizikusok legújabb vizsgálatai igazolták Borisz Dolgosin professzornak azt a felfedezését, hogy vannak atomok, amelyekben müonak (mü-mezonok) helyettesíthetik az elektronokat. A mücn-atomok nagyon rövid élettartamúak. Neont nagy sebességű elemirészecskékkel bombázva figyelték meg keletkezésüket. 18