A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-11 / 7. szám
Igaz, nem kórházi szülőszo bábán, hanem sok-sok szakember szorgos igyekezete árán a kartográfiai vállalatnál . . . Hogy miképpen? S hogy az emberiség mióta is használ térképet? És egyáltalában: milyen is a jó térkép? Ezekre a kérdésekre pontos választ is csak a szakember adhat. Ezért Bratislava-Krasňanyban meglátogattuk a Szlovák Kartográfiai Vállalat igazgatóságát, ahol Bfetislav Kelnor mérnök, a műszaki-fejlesztési osztály vezetője volt kalauzunk. — Talán nem túlzás, ha azt mondom: a térkép készítése és annak használata valószínűleg egyidős az emberiséggel — kezdi beszélgetésünket az osztályvezető. — Ha az egyik ember elment valahová és jól járható útra bukkant, azt valamiféleképpen társai tudomására kellett hoznia, hogy ők is a legrövidebb úton eljussanak ugyanoda. Például Indonéziában talált leletek szerint ezek a „térképek" pálcikákból és kavicsokból voltak kirakva. — Vajon mikor készült az első ed-Bfetislav Kelnar mérnök munka közben ben — magyarázza Kelnar mérnök. — Platon görög filozófus tanítása alapján az ugyancsak görög Krátész készítette. Ezen a glóbuszon Földünknek csupán a negyedrésze szerepelt. — Bizonyosan többen is forradalmasították a térképészet tudományát. . . — Igen, elsősorban a világhírű holland földrajztudós, Gerhard Kremer, ismertebb nevén Mercator, aki a földgömb fokhálózatát hengerpalástra vetítve ábrázolta. így ő készítette az első mérethű világtérképet, és ő adta ki a legelső, mai értelemben is használatos atlaszt. Külön érdekességként említsük meg, hogy Magyarországon az első ismert térképet Lázár deák készítette kb. 1500 és 1510 között. Ezt már nyomdában sokszorosították. Rohamléptekkel, az ipari forradalom beköszöntésekor, a XIX. század második felében bontakozott ki a térképészet tudománya, amikor megkezdték a Föld területének pontos felmérését és elkészítették a fejlett országok minden talpalatnyi földjének úgynevezett kataszteri térképét. Napjainkban a fény& TÉRKÉP IS SZÜLETIK! dig ismert, legrégibb valódi térkép? Elmosolyodik. — Mint a világon annyi minden, ez is a pénzzel függ össze... A legrégibb térkép ugyanis egy, az időszámítás előtt 2200-ból fennmaradt babiloni agyagtábla, amely az adókerületeket mutatja. Már papiruszra rajzolták II. Ramszesz egyiptomi fáraó korában a nubiai aranybányák térképét. És hadd tegyem hozzá, olyan tökéletes „gyártási technológiával”, hogy több ezer évet minden baj nélkül kibírt. Ez a térkép különben egy korabeli aranybánya aknáinak, raktárainak és rabszolgaszállásainak az elhelyezkedését örökítette meg az utókor számára. A római korban ugrásszerűen megnövekedett a térképkészítés színvonala. Kellett is a jó térkép, mert másként hogyan is tudták volna kormányozni az óriási kiterjedésű Római Birodalmat. Az örökösen ide-oda vonuló légióknak, adószedő és bíráskodó császári tisztviselőknek isimerniük kellett a rájuk váró út hosszát, és azt, hogy hol vannak a folyami átkelőhelyek vagy lóváltó állomások . . . Téglalap alakú pergamencsíkokra rajzolták ezeket a térképeket, amelyeket manapság útvonal-térképeknek neveznénk. Később a különálló pergamencsíkokat könyvvé kötötték öszsze; tulajdonképpen így született meg az első atlasz. A hajózás újabb, óriási fellendülést adott a térképészetnek. Amíg a tizenötödik század vége felé meg nem kezdődött a térképek nyomdai sokszorosítása, a hajóskapitányok tán egy hajórakomány aranyért sem váltak volna meg féltve őrzött térképeiktől, kezdetleges atlaszaiktól. A térképek ekkoriban teltek meg új földrészekkel, mint például Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália, Japán . . . Addig „maré incognilá"-nak, azaz „ismeretlen tenger"-nek hívták az ismert földrészek közötti vizeket. — És vajon mikor készült az első glóbusz? — Ugyancsak nagyon régen, pontosan időszámításunk előtt mintegy 150-A dokumentációs osztály a kartográfusokat is sok érdekes adat birtokába juttatja A nyomdászok éberen ügyelnek a tér- Nyomdagépek ontják a térképlapokat képek színeinek illeszkedésére képes felmérés, azaz a fotogrammetria módszerének bevezetésével a kartográfia századunk egyik legmodernebb tudományágává lépett elő. Joggal adódik itt a kérdés: mennyi ideig készül egy térkép és hányféle szakember dolgozik rajta? Laikusok gyakran kérdezhetik ezt Kelnar mérnöktől, mert egyből válaszol is: — A földfelszínt, természetesen, csak kicsinyítve lehet ábrázolni. Ezért matematikai és mértani szabályok szerint készítik a földfelszín sík képét: a vetületet, melynek fok- vagy egyéb hálózatát a helyszíni terepfelmérés tölti ki részletekkel. Ezt a munkát a geodéták, azaz a földmérők végzik el. Ök azok, akik a terepen elhelyezik a fölmérési alappontokat, megjelölik az úgynevezett illesztőpontokat. Ezután kerül sor a légi fényképezésre. Ezekből a képekből elkészül a nyers térkép, mely kiegészítésre újra visszakerül a geodétákhoz. Az így nyert felmérési térképekből a kartográfus-szerkesztők állítják össze azokat a {érképeket, amelyeket kirándulásaink során, keresztrejtvényfejtés közben, gépkocsijainkban, az iskolai fcldrajzórákon és még számos egyéb alkalommal használunk. Persze, a szerkesztési osztályról kikerülve még nem kész a térkép. El kell látni a leendő térkép címét, mértékarányát, lejtőalapmértékét és más adatokat jelző gyámrajzzal; majd a szerkesztők tudományos munkáját a rajzolók és litográfusok dolgozzák fel úgy, hogy az sokszorosításra alkalmas legyen. Szükség esetén a litográfiában a térkép mindegyik színéről külön tisztázati rajz készül. A többszínnyomásos offszet-eljárásnál a nyomdában igen pontos munkát végeznek, hiszen a különböző színeknek tizedmilliméternyire kell illeszkedniük. A nyomdászok éber figyelme mellett a korszerű, mélynyomó gépsorok ezerszámra ontják az új térképlapokét. B. M. P. Kontár Gyula felvételei 4
