A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-11 / 7. szám

Igaz, nem kórházi szülőszo bábán, hanem sok-sok szak­ember szorgos igyekezete árán a kartográfiai vállalat­nál . . . Hogy miképpen? S hogy az emberiség mióta is használ térképet? És egyáltalában: milyen is a jó térkép? Ezekre a kérdésekre pontos választ is csak a szakember adhat. Ezért Bra­­tislava-Krasňanyban meglátogattuk a Szlovák Kartográfiai Vállalat igazgató­ságát, ahol Bfetislav Kelnor mér­nök, a műszaki-fejlesztési osztály veze­tője volt kalauzunk. — Talán nem túlzás, ha azt mon­dom: a térkép készítése és annak hasz­nálata valószínűleg egyidős az embe­riséggel — kezdi beszélgetésünket az osztályvezető. — Ha az egyik ember elment valahová és jól járható útra bukkant, azt valamiféleképpen társai tudomására kellett hoznia, hogy ők is a legrövidebb úton eljussanak ugyan­oda. Például Indonéziában talált lele­tek szerint ezek a „térképek" pálcikák­ból és kavicsokból voltak kirakva. — Vajon mikor készült az első ed-Bfetislav Kelnar mérnök munka közben ben — magyarázza Kelnar mérnök. — Platon görög filozófus tanítása alap­ján az ugyancsak görög Krátész készí­tette. Ezen a glóbuszon Földünknek csu­pán a negyedrésze szerepelt. — Bizonyosan többen is forradalma­sították a térképészet tudományát. . . — Igen, elsősorban a világhírű hol­land földrajztudós, Gerhard Kremer, ismertebb nevén Mercator, aki a föld­gömb fokhálózatát hengerpalástra ve­títve ábrázolta. így ő készítette az első mérethű világtérképet, és ő adta ki a legelső, mai értelemben is használatos atlaszt. Külön érdekességként említsük meg, hogy Magyarországon az első ismert térképet Lázár deák készítette kb. 1500 és 1510 között. Ezt már nyomdában sokszorosították. Rohamléptekkel, az ipari forradalom beköszöntésekor, a XIX. század máso­dik felében bontakozott ki a térképé­szet tudománya, amikor megkezdték a Föld területének pontos felmérését és elkészítették a fejlett országok minden talpalatnyi földjének úgynevezett ka­taszteri térképét. Napjainkban a fény­& TÉRKÉP IS SZÜLETIK! dig ismert, legrégibb valódi térkép? Elmosolyodik. — Mint a világon annyi minden, ez is a pénzzel függ össze... A legré­gibb térkép ugyanis egy, az időszámí­tás előtt 2200-ból fennmaradt babilo­ni agyagtábla, amely az adókerülete­ket mutatja. Már papiruszra rajzolták II. Ramszesz egyiptomi fáraó korában a nubiai aranybányák térképét. És hadd tegyem hozzá, olyan tökéletes „gyártási technológiával”, hogy több ezer évet minden baj nélkül kibírt. Ez a térkép különben egy korabeli arany­bánya aknáinak, raktárainak és rab­szolgaszállásainak az elhelyezkedését örökítette meg az utókor számára. A római korban ugrásszerűen meg­növekedett a térképkészítés színvona­la. Kellett is a jó térkép, mert másként hogyan is tudták volna kormányozni az óriási kiterjedésű Római Birodalmat. Az örökösen ide-oda vonuló légióknak, adószedő és bíráskodó császári tisztvi­selőknek isimerniük kellett a rájuk váró út hosszát, és azt, hogy hol vannak a folyami átkelőhelyek vagy lóváltó állo­mások . . . Téglalap alakú pergamencsí­kokra rajzolták ezeket a térképeket, amelyeket manapság útvonal-térképek­nek neveznénk. Később a különálló pergamencsíkokat könyvvé kötötték ösz­­sze; tulajdonképpen így született meg az első atlasz. A hajózás újabb, óriási fellendülést adott a térképészetnek. Amíg a tizen­ötödik század vége felé meg nem kez­dődött a térképek nyomdai sokszoro­sítása, a hajóskapitányok tán egy hajó­rakomány aranyért sem váltak volna meg féltve őrzött térképeiktől, kezdet­leges atlaszaiktól. A térképek ekkori­ban teltek meg új földrészekkel, mint például Észak- és Dél-Amerika, Auszt­rália, Japán . . . Addig „maré incogni­­lá"-nak, azaz „ismeretlen tenger"-nek hívták az ismert földrészek közötti vize­ket. — És vajon mikor készült az első glóbusz? — Ugyancsak nagyon régen, ponto­san időszámításunk előtt mintegy 150-A dokumentációs osztály a kartográfusokat is sok érdekes adat birtokába juttatja A nyomdászok éberen ügyelnek a tér- Nyomdagépek ontják a térképlapokat képek színeinek illeszkedésére képes felmérés, azaz a fotogrammetria módszerének bevezetésével a kartográ­fia századunk egyik legmodernebb tu­dományágává lépett elő. Joggal adódik itt a kérdés: mennyi ideig készül egy térkép és hányféle szakember dolgozik rajta? Laikusok gyakran kérdezhetik ezt Kel­nar mérnöktől, mert egyből válaszol is: — A földfelszínt, természetesen, csak kicsinyítve lehet ábrázolni. Ezért mate­matikai és mértani szabályok szerint készítik a földfelszín sík képét: a vetü­­letet, melynek fok- vagy egyéb háló­zatát a helyszíni terepfelmérés tölti ki részletekkel. Ezt a munkát a geodéták, azaz a földmérők végzik el. Ök azok, akik a terepen elhelyezik a fölmérési alappontokat, megjelölik az úgyneve­zett illesztőpontokat. Ezután kerül sor a légi fényképezésre. Ezekből a képek­ből elkészül a nyers térkép, mely ki­egészítésre újra visszakerül a geodé­tákhoz. Az így nyert felmérési térképek­ből a kartográfus-szerkesztők állítják össze azokat a {érképeket, amelyeket kirándulásaink során, keresztrejtvény­fejtés közben, gépkocsijainkban, az is­kolai fcldrajzórákon és még számos egyéb alkalommal használunk. Persze, a szerkesztési osztályról ki­kerülve még nem kész a térkép. El kell látni a leendő térkép címét, mértékará­nyát, lejtőalapmértékét és más adato­kat jelző gyámrajzzal; majd a szerkesz­tők tudományos munkáját a rajzolók és litográfusok dolgozzák fel úgy, hogy az sokszorosításra alkalmas legyen. Szük­ség esetén a litográfiában a térkép mindegyik színéről külön tisztázati rajz készül. A többszínnyomásos offszet-el­­járásnál a nyomdában igen pontos munkát végeznek, hiszen a különböző színeknek tizedmilliméternyire kell il­leszkedniük. A nyomdászok éber figyel­me mellett a korszerű, mélynyomó gép­sorok ezerszámra ontják az új térkép­lapokét. B. M. P. Kontár Gyula felvételei 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom