A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-04 / 6. szám
KÉPES KRONIKA Vlagyimir Dzsanibekov és Oleg Makarov szovjet űrhajósok miután öt napon át együtt dolgoztak a Szaljut-6 űrállomáson huzamos tartózkodásra berendezkedett Jurij Romanyenkóval és Georgij Grecskóval, a Szojuz—26 űrhajóval visszatért a Földre. Ezzel befejeződött az elmúlt esztendők talán legérdekesebb űrkísérlete, amellyel tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt megoldottnak tekinthetők az állandó jelleggel, váltott személyzettel működő űrállomások létesítésének alapvető problémái. A képen: Dzsanibekov és Makarov a Földön. ACSKPKB meghívására hazánkba látogatott Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Pá rt főtitkára, akit fogadott Gustáv Husák, aCSKPKB főtitkára, köztársasági elnök. Január közepén Prágában megtartották a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetségének alakuló közgyűlését. A beszámolót Andrej Očenáš érdemes művész tartotta. A Zimbabwei Hazafias Front tárgyalásokat folytatott a mozambiki fővárosban, Maputóban. A tanácskozásokat a hazafias front két társelnöke, Joshua Nkomo (jobbról a második) és Robert Mugabe (balról a második) vezette. A tárgyalások célja volt a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Szövetség (ZANU) és a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség (ZAPU) egységének szilárdítása és a Rhodesiái kérdés megoldására vonatkozó angol—amerikai terv megítélése. A gabčíkovói (bősi) Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság 100 hektáron termel gyümölcsöt. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy megkezdjék a mintegy 40 ezer gyümölcsfa metszését. A februári győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy ezt a munkaigényes feladatot a tervezett határidőnél két héttel hamarabb elvégzik és 1978-ban 10 vagon gyümölccsel többet termelnek a tervben előirányzottnál. (Felvételek: ČSTK) Kétnapos szemináriumot tartottak Bratislavában az 1948 februári események jelentőségéről és szerepéről Csehszlovákia további szocialista fejlődésében. A Handlovái Szénbánya Vállalat Viliam Krajčo vezette arany fokozatú munkabrigádja már túlteljesítette a februári győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségét. HELSINKI szellemében Az új-belgrádi Száva kongresszusi központban 25 napos szünet után január 17-én ismét munkához kezdett a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szintű küldöttségeinek kontinensünk biztonsága és együttműködése kérdéseiről tanácskozó értekezlete. Ezzel megkezdődött a belgrádi tanácskozás harmadik, záró szakasza. Az előkészítő értekezlet tavaly június 15-től augusztus 5-ig tartott, majd október 4 és december 22 között érdemi tanácskozások folytak. A küldöttségekre a következő hetekben az a leiadat vár, hogy megszövegezzék és elfogadják a találkozó záródokumentumát, és megállapodjanak a következő belgrádi típusú értekezlet színhelyében és időpontjában. Ami a színhelyet illeti, ebben a kérdésben, úgy látszik, megszületett az elvi döntés: a küldöttségek kilátásba helyezték, hogy elfogadják az 1980-as hasonló találkozó színhelyéül Madridat. A belgrádi értekezleten részt vevő küldöttségek szerkesztőbizottságot hoztak létre a záródokumentum végleges szövege javaslatának kidolgozására. A bizottságon belül három külön csoport foglalkozik majd a helsinki záródokumentum egyes „kosaraiban" szereplő kérdéskomplexumokkal. A mostani találkozó záródokumentumát a küldöttségek által az előző szakaszban előterjesztett több mint 100 javaslat alapján kell kidolgozni. Ezek közül sok lényegesen eltérő elveket tartalmaz, ezért számítani lehet rá, hogy a tanácskozások még igen nehezek és bonyolultak lesznek. A belgrádi értekezleten részt vevő szovjet delegáció január 17-én, a mostani szakasz megnyitásának napján megtartott plenáris ülésen a záróokmány tartalmára vonatkozó javaslatokat terjesztett elő. Ezek szerint a záróokmányban mindenekelőtt azokkal a kérdésekkel kapcsolatos nézeteknek kell tükröződniük, amelyekben egyetértésre sikerült jutni. Jurij Voroncov, a szovjet küldöttség vezetője óva intett az olyan kísérletektől, amelyeknek célja az, hogy a belgrádi értekezlet záróokmányával megpróbálják felülvizsgálni a 35 ország állam- és kormányfői által Helsinkiben aláírt záróokmányt. — A Belgrádban összegyűlt nagykövetek tekintsék a helsinki záródokumentumot hosszú távú programnak, és járuljanak hozzá megszilárdításához és megvalósításához — mondotta Voroncov. A szovjet küldöttség a belgrádi záróokmány tartalmával kapcsolatban a következő fő elgondolásokat javasolta: 1. A helsinki ajánlások betűjének és szellemének megerősítése és a teljes megvalósítás kötelező érvényű vállalása; 2. valamennyi részt vevő állam készségének kinyilvánítása, hogy folytatják az enyhülés irányvonalát, hogy az enyhülés élő folyamattá váljék; 3. a résztvevők adjanak hangot kívánságuknak: óhajtják, hogy a politikai enyhülést a katonai enyhülést célzó intézkedések egészítsék ki; 4. szögezzék le, hogy a 10 helsinki alapelv gyakorlati megvalósítása az európai biztonság és együttműködés fundamentuma; 5. a résztvevő államok erősítsék két- és sokoldalú együttműködésüket. Voroncov hangsúlyozta: lényeges, hogy a dokumentum konstruktiv, rövid és a jövőbe mutató legyen. Mint mondotta, minden feltétel megvan ahhoz, hogy a belgrádi találkozó a népek számára pozitív szellemben fejeződjék be. Tudjuk, hogy a következő négy hétben igen nehéz munka vár a találkozó résztvevőire. Nem lesz könnyű összehangolni az olykor nagyon is eltérő nézeteket. De meggyőződésünk, hogy ha a küldöttségek valóban a helsinki záróokmány szellemében folytatják igen felelős munkásságukat — az új szovjet javaslat ilyen felelősségteljes tárgyalásokra ösztönöz —, akkor a belgrádi találkozó valóban a Helsinkiben kijelölt út fontos állomásává válik és komoly lépés történik az enyhülés folytatásának útján.
