A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-17 / 37. szám

A SZOLOK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A család csak akkor tudja teljesí­teni a gyermek születésével vállalt feladatát, l\a jól tájékozott az is­kola, az óvoda programjáról, tapasz­talatairól. A szülőknek meg kell is­merniük a mai iskolát ennek új, ha­ladó törekvéseit. Az iskola pedig csak akkor tölt­heti be feladatát, ha maga is jól tájékozott a család belső viszonyai­ról, helyzetéről, ha ismeri a család­nak gyerekkel kapcsolatban szerzett konkrét tapasztalatait. Azt az időszerű követelményt, hogy a nevelésből valamennyi érdekelt té­nyező partnerként kivegye a részét, csak akkor lehet megvalósítani, ha a pedagógusok, a tanulók és a szülők egyaránt élnek jogaikkal, kifejezhe­tik véleményüket, érvényesíthetik pozitív befolyásukat. Ha az iskola életét, munkáját meg­határozó három tényező — a peda­gógusok, az ifjúság és a szülők — eredményesen akar tevékenykedni az ifjúság nevelése érdekében, munká­ját csak egymást segítve, összehan­golva végezheti. A pedagóguskollek­tíva és a tanulói közösség egysége­sebb, munkája természetesebben fo­nódik össze, kötődik az iskolai élet­hez. A szülői közösség laza, esetle­ges alakulat, munkája, bár kapcso­lódik a pedagógus testületéhez —, tartalmilag távolról sem olyan meg­határozott, szilárd bázis, mint a má­sik két közösségé. A pedagógusok és a nevelők szá­mára az iskola zártságának feloldá­sa, korszerű viszonyuk a szülőkhöz nem egyszerű kérdés. A pedagógus elsősorban szakember, s oktatási-ne­velési feladatainak ellátásában igen nagy erőfeszítést kell kifejtenie. A korszerű, állandóan változó oktató­nevelő munka fokozott megterhelést jelent a pedagógusok számára, ezért a szülőkkel való foglalkozást, kap­csolattartást nehezen és igen külön­böző igénnyel végzik. A mai peda­gógusképzés nem terjed ki a szülők­kel való munka oktatására. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a pedagógus és a szülő között a generációs prob­lémák egész sora merül fel, ezek mindkét fél számára kedvező meg­oldása nem könnyű feladat. Nem rit­kán a szülőknek a pedagógushoz va­ló helytelen viszonya is akadályozza az együttműködéshez elengedhetet­len bizalmas légkör megteremtését. A szülők hibásan értelmezett te­kintélytisztelete, gyermekeik iskolai előmenetelét féltő visszahúzódó, sok­szor nem őszinte közeledése a peda­gógusokhoz, az iskolát csak baj ese­tén látogató szülő közömbössége és értetlensége az egész iskolai élettel szemben — mindez nehezíti a bizal­mon, az egymás kölcsönös megsegí­tésén alapuló viszony kialakítását. Köztudott, hogy elsősorban azok a szülők nem látogatják a szülői érte­kezleteket, pedagógiai előadásokat, akiknek gyermekei nem kielégítő is­kolai előmenetelt mutatnak fel s egész magatartásukon meglátszik, hogy nem részesülnek megfelelő csá­­ládi nevelésben. A szülői értekezle­tek sem felelnek meg mindenütt az elképzeléseknek. A megjelent szülők bátortalanok, nem számolnak be ne­velési gondjaikról, gyermekeik hely­telen otthoni magatartásáról, köti őket a családi nevelés régi zártsága, magánügy-jellege. Ha a szülő nem meri a nyilvánosság előtt megvallani problémáit, kudarcait, akkor, hogy nem derül ki, mennyi azonos gondja van az egy osztályba járó gyerme­kek szüleinek, nem válik világossá, hogy a hasonló korú gyermekek csa­ládi nevelésében felmerülő problé­mák a korosztály sajátos jellemzői. Ezért olyan fontos, hogy a szülő nemcsak a pedagógussal négyszem­közt beszélje meg a gondjait, hanem a szülői munkaközösségben is tárja fel őket. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT MEGÉRETT A KUKORICA Megérett a kukorica, letörték a száráról. Szép, hosszúkás levelek bo­rulnak a kukoricacsőre; oltalmuk alatt — mint valami finom, zöld burokban — nőttek, gömbölyödtek a zsenge kukoricaszemek. Téved, aki azt hiszi, hogy kukoricatörés után, amikor lehántják a csövekről ezt a szép, zöld palástot, nincs rá szükség többé. A felnőttek papucsot, táskát, lábtörlőt, a gyerekek pedig babákat készítenek a rugalmas, erős levelek­ből. (Csuhénak, sústyénak is nevezik egyes helyeken.) Lefényképeztük a legcsinosabb kukoricababákat, aki­nek megtetszettek, próbáljon hason­lókat készíteni! A babák feje mák­gubó: koronája alá királybabák kí­vánkoznak. Csuhából készül a ruhá­juk. Ha száraz a csuhé, áztassuk víz­be, mielőtt munkához látunk. Hajlé­konyabb, rugalmasabb lesz! Kukorica-királyfi köpenye félbe­hajtott, közepén átkötött levél, pa­lástja pedig újabb levél, amely csú­csával hátrafelé hajlik. Az öreg ki­rály ruhája hasonló, csupán a dere­kára csavarjunk jó nagy pocakot, mielőtt palástot kapna. A királylány öltöztetését lerajzoltuk; haja lehet kukoricabajusz vagy fonal. ******************************* I mkmkbt I ************************ ****** * OMEGA A magyar rock-muzsikának világszer­te kiváló hírneve van, az ismert együt­tesek többségét nemcsak Európában, de a tengerentúlon is számontartják. A külföldön is népszerű élegyüttesek legjobbja pedig az OMEGA! 1962-ben léptek először a közönség elé. Természetesen, a maitól eltérő összeállításban, ám zenei stílusuk tulaj­donképpen változatlan maradt. A klasz­­szikus zenéből indulnak ki és modern, beates hangzású rock-zenét játszanak, nagy súlyt fektetve a dallamosságra. ---- ------ -----­A magyar könnyűzenei élet élvonalá­ba 1967-ben sikerült betörniük, majd a külföldi sikerek sem várattak magukra sokáig. Az elmúlt évtizedben bejárták az egész világot. Norvégia, Belgium és Fortugália kivételével szerepeltek Euró­pa összes országában, jártak az Egye­sült Államokban, Japánban ... és még így sorolhatnánk tovább külföldi sike­reik színhelyeit. E helyett inkább egy adat: a magyarországi hanglemez­export tavaly 400 000 nagylemezt do­bott külföldi piacra. E tekintélyes meny­­nyiség egyharmada az OMEGA-együt­­tes felvételei voltak! (m) Fotó: Bogdányi Géza PORCSINRÓZSA Az öntözővizet hiányoló kertek leghűségesebb, élénk színű virága a porcsinrózsa. Többféle sárga, piros és lila színárnyalatú fajtája van, s ezen belül egyszerűek és telt virá­­gúak. Pozsgás hajtásai és levelei el­árulják, hogy a szárazságot kitűnően bírja. Alakja jól beillik a szikla­kertbe is, de bármely más virágágy­nak díszére válik. Jól érvényesül virágládában is. Magját április elején, közepén vessük el. Az apró magokat jobb homokkal vagy fűrészporral elkever­ni, így könnyebben elkerüljük a túl sűrű vetést. Mivel a magok aprók, ügyeljünk, hogy ne kerüljenek mély­re. Inkább csak a felszínre szórjuk ki, s egy lapos fával ütögessük, hogy ne kerüljenek mélyre. Ha mélyre vetjük, nem kel ki. 10—15 cm-re rit­kítsuk kelés után. A 2—3 cm-es nö­vénykéket, amelyek a ritkításnál kikerülnek, felhasználhatjuk ültetés­re. További gondozás csak a gyom­talanítás. Június közepétől, ha süt a nap — őszig virágzik. Borult időben becsukódnak a virágok. Magját el­szórja s a következő évben már ma­gától kel. (Kontár Gy. felvétele) 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom