A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-24 / 51. szám
NYOMÓGOMBOS ZSEBTELEFON A zsebszámológép méretű műszer a Texas Instruments legújabb hírközlő rendszerének egyik eleme. A hordozható vagy helyhez kötött állomáshoz kisméretű, könnyű elektronikus egység is tartozik. A TI-CB rádiónak 80 csatornája van, továbbá önműködő frekvenciaszabályzóval is ellátták. A nyomógombok segítségével százezer előfizetőt is lehet hívni, akár a hagyományos nyomógombos telefonokkal. g®BE855HEB3KSl ÚJ GYÓGYSZER A TROMBÓZIS ELLEN A sebészi beavatkozások, különösen a hasműtétek egyik leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye a mélyvénás trombózis. Ha a kialakuló vérrög életfontosságú szervbe kerül a vérárámmal, akkor halálos következménye lehet. Ennek megelőzésére a műtét előtt — véralvadást gátló hatása miatt — legtöbbször heparint adnak a betegeknek. A TŰZÁLLÓ MENTŐCSÖNAK Kelj f élj ancsi módjára felegyenesedik a fúrószigetről az Északi-tengerre bocsátva a poliésztergyantából készült nyolc méter hosszú új angol mentőcsónak. A fúrószigeteken, kőolaj- és földgázszállító tartályhajókon dolgozóknak nyújt védelmet a természetes heparin azonban a véralvadás folyamatát a sebfelszínen is gátolja, így lassítja a gyógyulást. Másrészt, mivel több ponton befolyásolja a véralvadást, más káros mellékhatásai is lehetnek. Angol kutatók mesterséges heparin-származékot állítottak elő, és 40 betegen ezzel az új gyógyszerrel védték ki a műtét utáni trombózis kialakulását. Az eredmények valamennyi esetben kielégítőek voltak. Az új heparinszármazék csak a zárt tűz, a szénhidrogén-atmoszféra és az időjárás viszontagságai ellen, ha robbanás, tűz vagy szerencsétlenség miatt el kell hagyniok a hajót, fúrószigetet. A vízfelületen úszó égő olajon való áthaladáskor fúvókából kipermetezett víz hűti a teljesen zárt hajótestet. Egy-egy tengeri fúrószigetet négy ilyen mentőhajóval szerelnek fel; a tűzálló hajó 25, 50 és 66 személyes változatban készül. véredényekben gátolja a vérrögképződést, a nyílt sebek hegedősét nem lassítja. Az új készítmény a szervezet egyik véralvadást gátló anyagának, az antitrombin 3-nak a hatását megsokszorozza, és így akadályozza meg a vérrögképződést. MILYEN VASTAG A VÉKONYRÉTEG? A „Surfometer“ elnevezésű új angol műszer nagy pontossággal meghatározza a felületi érdességet és a különböző módszerekkel létrehozott vékonyréteg vastagságát. Görbült felületeken is alkalmazható, fém- vagy szigetelő felületek vákuumgőzöléssel vagy más módszerrel kialakított áramköri vékonyrétegek, fotoellenállások vizsgálatára. A mérés eredménye közvetlenül leolvasható a műszerről, de rögzíthető is a behatóbb tanulmányozás céljából. A HANGOK VILÁGA 3. AZ ABSZOLÚT HALLÁS ÉS A HANGSKÁLA A fül a kisebb rezgésszámú hangokat mélyebbnek, a nagyobb rezgésszámúakat magasabbnak érzi. A hangérzetet a hang időtartama és intenzitása is befolyásolja. Ahhoz, hogy egyáltalán hangérzet alakuljon ki, a hangnak legalább két tized másodperc időtartamúnak kell lennie. A hosszabb ideig tartó hangot magasabbnak, a rövidebb ideig tartót mélyebbnek észleli a fül (azonos rezgésszámú hangokról van szó). A mély hang intenzitását növelve még mélyebbnek, a magas hangerősségét növelve még magasabbnak észleljük a hangot. Emiatt a hang abszolút magasságát, vagyis a rezgésszámát nagyon nehéz felismerni, csak kevés ember képes rá. Ez a felismerési képesség az abszolút hallás (pl. Bartók Béláról köztudott, hogy abszolút hallása volt). Mind a hangérzet, mind a hallható hangok sávja nemtől és kortól függően változik. A nők magasabb hangokat is meghallanak, mint a férfiak. Az alsó hallható hanghatár általában 20 Hertz, de az életkor emelkedésével kitolódik a mélyebb hangok irányába. A 70—75 éves ember már a 14—15 Hertz rezgésszámú hangot is hallhatja. A felső érzékelhető hanghatár 18—19 000 Hz, az életkor előrehaladásával azonban ez is változhat: olykor 4000 Hz-cel is csökken. Mivel a hallójárat és a középfül is üreget alkot, bizonyos rezgésekre érzékenyebb, úgymond „berezonál“. A hallójárat rezonáns frekvenciája 4000 Hz, a középfülé 21 500 Hz. Ezt az útóbbi hangot azonban az ember már nem hallja viszont mégis kellemetlen érzetet válthat ki, ha harmonikus (szinuszos) rezgésű; a rossz érzés a hang megszűnéséig tart. Ha nem harmonikus ez a jel az egyén a hang alsó harmonikus összetevőit érzékeli, ez a jól ismert fülcsengés. Az emberi fül érdekes képessége, hogy minden vizsgált hanghoz talál egy másik hangot amit hasonló jellegűnek vél. Minden hanghoz legközelebbi ilyen jellegű hang félszeres, illetve ve kétszeres rezgésszámú, úgynevezett oktávhang. Tehát az emberi hallás a hangintenzitás és a rezgésszám érzékelésében is logaritmikus jelleget mutat. Az egymás után megszólaltatott, kellemesen ható hangokból kialakított sor a hän^skäls HANGVILLA ÉS A VILLANYORGONA A hangvillát rezgésbe hozva kellemesen búgó, szép hangot hallunk. A fizikában ismert legegyszerűbb, periodikus (szakaszos) harmonikus rezgés keletkezett. A természetben előforduló hangok nagy része (az énekes madarak hangja például) periodikus ugyan, de nem harmonikus — vagyis különböző rezgésszámú harmonikus hangok összege. A XVIII. században élt zseniális matematikus és fizikus Fourier bizonyította be, hogy minden hang felbontható harmonikus (szinuszos vagy koszinuszos) összetevőkre. A periodikus hangoknak van egy alaprezgésszáma, amely a hang magasságáról ad információt, a hangszínt az al- és felhangok száma, ereje és különböző kísérőzörejek adják meg. A hangszín alapján tudjuk a zeneszerszámok hangjait megkülönböztetni: ha két eltérő hangszer ugyanannál a zenei hangnál ugyanolyan al- és felharmonikus hangokat adna ki, hangjukat nem lehetne megkülönböztetni. A Fourier által létrehozott harmonikus analízis és egy szerény hangszer, a verkli adta az ötletet a villanyorgona ősének megszerkesztéséhez. Fourier elmélete szerint nemcsak felbontani lehet a hangokat harmonikus összetevőikre, hanem a harmonikus rezgésekből bármilyen elképzelhető hangot össze lehet rakni. Mivel a verkli rezgő nyelvekből, harmonikus rezgésforrásokból és olyan hengerből vagy tárcsából áll, amelynek bütykei megrezegtetik a rezgőnyelveket, kézenfekvő volt a gondolat, hogy a verkli elvén működő „hanggyártó berendezést“ szerkesszenek. Ez volt az úgynevezett mechanikus orgona. A hangosfilm felfedezése után megszületett a fotoelektromos orgona; ebben egy fényforrás és fotocella között különböző alakú résekkel ellátott korongok forogtak, aminek következtében a fotocella katódja és anódja között a résektől függő váltakozó feszültség keletkezett; ezt a feszültséget hangszóróba vezették. A forgó korongok által létrehozott hangkeverék volt tehát a mesterséges zenei hang. A magnetoorgonákban magnószalagra feljátszott színuszrezgések keverékéből állították elő a hangot. Az első Hammond-orgonák elektromágneses elven működtek. Később a Hommond-gyár tervezői megtalálták azt a szinte tökéletesnek mondható megoldást, amely lehetővé teszi bármilyen hangszín előállítását. Egy találmány kacskaringós útja: ez ennek a hangszernek a közel százesztendős fejlődéstörténete. A sors iróniája ugyanis, hogy az első mechanikus orgonák megalkotásával szinte egyidőben Thomson, Hartley és Colpitt megszerkesztették a róluk elnevezett és ma is leggyakrabban használt három oszcillátor-típust, a villanyorgona legfontosabb kellékét. Elméletileg tehát a viúanyorgona már ötven évvel ezelőtt megszülethetett volna... A legmodernebb villanyorgonák természetesen integrált áramkörökkel készülnek, ami érthető, hiszen a legjobb minőségű hangszerekben több száz oszcillátor' működik. (folytatjuk) OZOGANY ERNŐ 22
