A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-03 / 35. szám
KŐKORI HANGSZEREK Az ősember mammutcsontokból épített és a régészek által rekonstruált kunyhójában az Ukrán Régészeti Múzeum fiatal tudományos munkatársai „hangversenyt adnak” a több ezer éves ütőhangszerekkel. A kunyhó feltehetően rituális célokat szolgált. Nem kis meglepetéssel szolgált a Szovjetunió Zeneművészeti Szövetsége legutóbbi tudományos hangszerkutatói konferenciáján Szergej Bibikov archeológus, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagja. A kőkori ősember mammutcsontból készült hangszereit mutatta be, sorra meg is szólaltatva őket. A szakemberek nagy meglepetését kiváltó bemutató előzményei még a hatvanas évek elejére nyúlnak vissza. Az ukrajnai Mezin faluban egy nagyszabású építkezés földmunkálatai közben, az alapgödrök ásásakor mammutcsontok bukkantak elő. A helyszínre siető régészek csakhamar megállapították, hogy a csontok közül haton a cromagnon-i ősember rajta hagyta a keze nyomát: vörös okker festékkel díszítette a csontokat. Szergej Bibikov azonban nem érte be ennyivel, s logikusan abból indulva ki, hogy ha az ősember díszítette a csontokat, akkor azok valamilyen használati eszközök voltak, még alaposabb vizsgálatnak vetette alá őket. Az aprólékosabb vizsgálat nem bizonyult hiábavalónak. Kiderült, hogy mindegyik csont felületén kisebb-nagyobb egyenetlenségek találhatók, s máris megszületett a következő, s utóbb helytállónak bizonyult feltevés: a csontokat ezeken a helyeken sűrű ütések érték. A következő lépés az volt, hogy a kutatásba bekapcsolódott két rendőrségi kriminológus, A. Rubezsenszkij, az orvostudományok doktora és V. Berger, a jogtudományok kandidátusa. A legkorszerűbb kriminalisztikai eszközökkel folytatva a vizsgálódásokat, kétségkívül bebizonyosodott, hogy a csontokon látható egyenetlenségek csak a csont felületére mért számtalan ütés következtében keletkezhettek. Vajon nem ugyanolyan célra használták-e a talált csontokat az ősemberek, mint ma a dobot, kasztanyettát, csörgődobot? Ezt a merész feltevést ugyanis ekkor már további felfedezések is megerősítették. Kétségtelen nyomaira bukkantak annak, hogy a csontokat nemcsak díszítették, hanem különleges megmunkálásnak is alávetették. A mammutbordát például megtisztították a belsejében levő szivacsos állománytól. Ezzel nem kevesebbet értek el, mint azt, hogy a csontban viszonylag éles hangot adó mesterséges üreg keletkezett, s ha megütötték, akkor a xilofonéra emlékeztető hangot adott. Az utolsó izgalmas kérdés ezek után már csak a csontok kora volt. Az eddig talált legrégebbi hangszerek vagy annak tekinthető eszközök korát tízezer évre becsülik a szakértők. A Mezin faluban talált őskori ütőhangszerekről viszont minden kétséget kizáróan megállapították, hogy koruk legalább 20 ezer év, vagyis olyan páratlan értékű leletekről van szó, amelyek alapján módosítani kell eddigi elképzeléseinket az ősember életéről. A mammutlapocka a dob szerepét tölthette be, ütőként szarvasagancs-darabot használtak hozzá. A mammutborda, miután eltávolították belőle a szivacsos állományt, kongó, a xilofonéra emlékeztető hangot adott. A mammutállkapcsokat viszont a kasztanyettre és kereplőre emlékeztető hangszerként használták. SÖR - MŰANYAG TASAKBAN A szénsav tartalmú italok, közöttük a sör, sok gondot okozó hagyományos üvegpalackjainak üzen hadat az Angliában kidolgozott „Merolite" csomagolás. A tubusra emlékeztető, 215 milliméter hosszú, 44 milliméter átmérőjű, 0,25 liter űrtartalmú tasak különleges záróréteggel ellátott polietiléntereftalát csőfóliából készül és erős papírburok veszi körül. A tubus egyik végének közelében levő kiöntőnyílást könynyen eltávolítható fóliaszalag zárja le. A töltés, a zárás és a papírburok felerősítése teljesen gépesített. Az egész műanyag tasak súlya mindössze 10 gramm. Kis helyen tárolható és kiürítve összegyűrhető, a házi szemétbe dobható, elégethető. AKUPUNKTURAS SZÍVMŰTÉT A kínai hírügynökség nemrégiben egy akupunkturás érzéstelenítéssel végzett szívműtétről számolt be. A beteg, egy 22 éves fiatalember, műtét közben beszélgetett a sebészekkel. Egyetlen komplikációként a beteg a műtét egyik szakaszában palpitációt (erőteljes szívdobogást) érzett és vérnyomása megnőtt. A műtétre a múlt év februárjában került sor és a beteget hathónapi kórházi megfigyelés alatt tartották, de már újra dolgozik, könnyű munkát végez. A beteg reumás szívgyulladást kapott gyermekkorában és állapota mind rosszabbra fordult: a reumás szívgyulladás következményeként stenosis mitralis (a bal pitvar és a bal kamra közötti szájadék szűkülete) alakult ki. A Kvantung tartományban működő kísérleti orvoscsoport elhatározta, hogy mesterséges szívbillentyűt épít a beteg szervezetébe a sérült mitralis szívbillentyű helyére. Azért döntöttek az akupunkturós érzéstelenítés mellett, mert így a műtétet normális testhőmérsékleten végezhették el a beteg szervezetének lehűtése nélkül, és a beteg gyomra, zsigerei is normálisan működhettek. A sebészcsoport jelentése szerint a beteg normálisan lélegzett, miközben mellkasát bezárták és ő maga kérte, hogy szüntessék meg az oxigénellátást. Vérnyomása és szívritmusa 12 percen belül normálissá vált, miután a szív-tüdő gépről lekapcsolták. Az akupunkturós érzéstelenítéssel végzett műtétek esetében a beteg már a műtét napján fogyaszthat folyadékot. Az adott esetben 20 órával a műtét után kezdték meg a beteg folyadékokkal való táplálását és az orvosok nagyon elégedettek voltak a beteg felgyógyulásának gyorsaságával. Kínai orvosok már korábban is végeztek kisebb szívműtéteket akupunkturós érzéstelenítéssel, de ez az első eset, hogy ilyen körülmények között billentyűcserére, nagy beavatkozásra került sor. Orvosi statisztikák szerint a nagy műtéteknek csak mintegy 20 százalékát végzik akupunkturós érzéstelenítéssel és nagyon óvatosan választják ki az erre alkalmas betegeket. Olykor kombinálják is a tűszúrásos és a hagyományos érzéstelenítés módszerét. A DINOSZAURUSZOK VÉRNYOMÁSA Az őslénytan kutatói régóta vitatkoznak róla, hogy vajon melegvérű állatok voltak-e a dinoszauruszok és hogy a vízben éltek-e ezek a hosszú nyakú lények? Roger S. Seymour, az ausztráliai Adelaide-ben működő egyetem kutatója legújabban a vérnyomás alapján próbál választ adni erre a kérdésre. Óriási méreteikre való tekintettel a dinoszauruszok vérnyomása sokszorta magasabb lehetett, mint a ma élő hüllőké. Minthogy a melegvérűséghez magas vérnyomásra van szükség, a két körülmény kiegészítette egymást. De hogy elegendő vért szivattyúzzon a hoszszú nyakú állat kicsiny agyába, erre képtelen lett volna, az 1,6 tonnás szív. Ezt a követelményt csak akkor lehetett teljesíteni, ha a faj egyedei életük java részét vízben töltötték, amely a kiegészítő nyomást szolgáltatta. FOGVÉDŐ LAKKRÉTEG Több moszkvai iskolában kísérletképpen újfajta védőréteggel vonták be a gyermekek fogait. A fluoridlakk körülbelül hat hónapig tartó, fogszuvasodás ellen védő vékony hártyát alkot a fogakon. A több mint kétezer gyermeken elvégzett vizsgálatok tanúbizonysága szerint a fájdalmatlan kezelés 53—57 százalékkal csökkenti a fogszuvasodás gyakoriságát a 12 év alatti korcsoportokban. 22
