A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-30 / 30. szám

meit, akik ésszerűen tudják kihasználni az anyagi bázist és a természeti feltételeket. örömünkre szolgál, hogy a délszlovákiai járások több élenjáró egységes földművesszövetkezetének példáját követve — amelyek azt a nemes célt tűzték ki, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére hektáronként 60 métermázsa búzát takarita-nak be — eddig már több mint 60 földművesszövetkezet és állami gazdaság csatlakozott Szlovákiában a kötelezettségvállaláshoz. Ezeknek az elvtársaknak sok sikert kívánunk felajánlásaik teljesítésében.

Jogosan vagyunk büszkék dinamikusan fejlődő iparunkra, a számos korszerű üzemre, amelyek ebben az országrészben épültek. Például a lévai Szlovák Energetikai üzemre, amely részt vállal a csehszlovákiai gépipar atomprogramjának teljesítéséből. Hasonló jelentősége van a vágsellyei Duslo Vegyi Műveknek, valamint a komáromi Steiner Gábor hajógyárnak és más üzemeknek. Az ötödik ötéves tervben ezekhez a jelentős üzemekhez újak csatlakoztak: a Tornai Cementművek, a Va-HŰEN

jáni II. hőerőmű, a teljesen befejezett stúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz és Papírgyár, a komáromi cipőüzem, a rimaszombati, a dunaszerdahelyi és az érseikújvári húskombinát, valamint más üzemek, amelyek hozzájárultak és hozzájárulnak életszínvonalunk emeléséhez. Ezekben az üzemekben formálódik és erősödik a munkásosztály és itt nevelkedik a technikusok és a szakemberek újabb tehetséges nemzedéke. A hatodik ötéves tervben is nagyszabású beruházásokat eszközlünk, új gépipari létesítményeket, vegyi műveket és üzemeket, élelmiszeripari üzemeket építünk. A déli járások gazdasági és társadalmi fejlődését jelentős mértékben elősegíti a dunai vízi erőművek építése, amelyet a Magyar Népköztársasággal közösen végzünk majd, valamint a Kosicét és hazánk nyugati országrészét összekötő második vágány építése.

Természetesen nemcsak az anyagiak és kultúra szakaszán elért fejlődésnek örülünk. Hasonló lelkesedéssel töltenek el bennünket a műveltségi szint és a kultúra szakaszán elért eredmények is. önök ismerik legjobban a tényeket, mennyivel növekszik a magyar tanítási nyelvű óvodák, alapiskolák, gimnáziumok, szaktanintézetek száma. Helyes és az életre való felkészülés szempontjából fontos, hogy az anyanyelv elsajátítása iránt megmutatkozó nagy érdeklődés mellett egyre nagyobb figyelmet szentelnek a szlovák nyelv oktatásának és elsajátításának. Ezzel is jobb feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a csehszlovákiai egyetemeken és főiskolákon tovább ; növeljük a magyar nemzetiségű hallgatók számát. Magyar nemzetiségű polgártársaink kulturális és művészeti aktivitásának egyik bizonyítéka többek között ez az ünnepség is. Igazolja dolgozóink tehetségét, alkotókedvét, érzelmileg gazdag életét, boldogságát és elégedettségét.

Amikor ezekről a sikerekről beszélünk, engedjék meg, tisztelt elvtársak, hogy legalább röviden szóljunk arról, hogy a múltban, a nagybirtokosok, a bárók, a gyárosok és bankárok uralma alatt milyen állapotok uralkodtak ezen a területen is. Idézzük föl, hogy ezek az uralkodó körök és politikai rendszereik — a Habsburgok, Horthy és Masaryk hívei, a l'udákok és Eszterházy szekértolói — reakciós soviniszta politikájukkal miképpen szítottak gyűlöletet nemzeteink és nemzetiségeink között, miképpen deformálták a kapcsolatokat. Ezeket elsősorban azért tették, hogy megszilárdítsák osztályhatalmukat

és tovább erősítsék uralmukat a munkások, parasztok és a többi dolgozó fölött. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a kizsákmányolok és a reakciósok e gyűlölt politikája milyen hatalmas károkat okozott, miképpen fékezte nemzeteink fejlődését, előrehaladását. Az elnyomás és a gyűlölet szításának politikája ellen, nemzeteink szabadságának és testvéri együvé tartozásának érdekében a múltban sok haladó gondolkodású egyén harcolt. Közöttük volt Ady Endre, a nagy magyar költő is, aki a Magyar jakobinus dala című versében az elnyomott magyarok és szlovákok közös bánatáról és gondjáról, testvéri szolidaritásáról vallott. És közéjük tartozik Hviezdoslav is, aki forrón köszöntötte Adyt azért, hogy az elnyomottak oldalára állt. Később a kommunisták voltak azok, akik a kapitalista rendszer körülményei között tántoríthatatlan harcot vívtak a munkásosztály és a dolgozók ügyéért és a népi demokrácia éveiben harcoltak a nemzeteink és nemzetiségeink közötti új kapcsolatokért. A szocialista társadalmi rendszer volt az, amely a nemzetek és nemzetiségek kö-LENIN

zötti egyenjogúság politikájával a testvériség, a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás, együttműködés eszméjével elősegítette Csehszlovákia dolgozóinak alapvető szociális és nemzeti problémái megoldását és megteremtette a feltételeket, hogy ebben az országban a csehek, a szlovákok, a magyarok és az ukránok emberhez méltóan, boldogan élhessenek.

Csak ezekben az új időkben, a nép uralmának idején változhatott meg lényegesen a Duna mente népeinek élete, csupán ekkor változhatott meg alapvetően és formálódhatott újjá Szlovákia déli területének arculata is, amely ma már államunk egyenrangú országrésze, és egyre jelentősebb mértékben járul hozzá Szlovákia és egész szocialista hazánk fejlődéséhez. Ezek az eredmények a CSKP bölcs lenini politikájának gyümölcsei általában, a nemzetiségi kérdésben pedig különösen. Ez az eredmény valamennyi csehszlovákiai dolgozó közös munkájának gyümölcse, amelyben a magyar nemzetiségű dolgozók szorgalma és hozzájárulása is jelentős. Nagyon örülök annak, tisztelt elvtársak, kedves barátaim, hogy ebből az alkalomból a párt- és állami szerveink vezetőinek, és személyesen Husák elvtársnak a nevében magyar polgártársainknak, a munkásoknak, a szövetkezeti tagoknak, és az értelmiségieknek őszinte köszönetemet fejezhetem ki becsületes, szorgalmas munkájukért, amellyel jelentős mértékben hozzájárulnak közös hazánk további fejlődéséhez.

A közös munka jelenti azt az alapot, amelyen tovább szilárdul nemzeteink és nemzetiségeink egysége, erősödik az együvé tartozás, a csehszlovák szocialista hazafiság és a szocialista internacionalizmus tudata. Nemzeteink és nemzetiségeink természetesen nemcsak egymás mellett élnek. Együtt élünk és dolgozunk, közösek az örömeink és a gondjaink. E közös munkában egyre alaposabban megismerjük egymást, közeledünk egymáshoz, gazdagodunk mindazzal, ami alkotó, haladó és forradalmi. Közösen munkáljuk ki új, szocialista hagyományainkat. Ezen a közös úton haladunk tovább hűen Lenin tanításához, s a proletár internacionalizmushoz. Védeni és szilárdítani fogjuk hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek szocialista egységét, mint köztársaságunk erejének, szilárdságának és fejlődőképességének egyik alappillérét.

Tisztelt elvtársak!

ünnepségünkre olyan időben került sor, amikor dolgozóink társadalmi életünk valamennyi szakaszán arra törekednek, hogy sikeresen megvalósítsák a XV. kongresszus programját. Elmondhatjuk, hogy munkásaink, földműveseink és értelmiségünk lelkes és áldozatkész munkájának eredményeképpen sikeresen teljesítjük a hatodik ötéves terv feladatait, gazdaságunk dinamikusan fejlődik, tovább szilárdul népünk szociális és életbizto'nsága, egész társadalmunk harmonikuson fejlődik. Ezek az eredmények bizalommal töltenek el bennünket, hogy jó úton járunk, s egyúttal új erőt, optimizmust adnak.

önök tudják, tisztelt barátaim, hogy a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága nemrégen komolyan foglalkozott a pártkongresszus határozatainak valóra váltásával, lakosságunk anyagi igényeinek kielégítésével, az életszínvonal emelésével. Ha továbbra is fokozni akarjuk eddig elért eredményeinket és meg akarjuk oldani meglévő problémáinkat — márpedig meg akan juk, mert ez a programunk —, akkor

még határozottabban kell dolgoznunk a kongresszus alapvető stratégiai céljának megvalósításáért, a termelés hatékonyságának növeléséért és minden elvégzett munka minőségének javításáért. Fejlett szocialista társadalmunk építésében a további előrehaladás feltétele, hogy minden munkahelyen növeljük és nőjjön a hatékonyság és a gazdaságosság, s hogy a termelésben, az irányításban, a szellemi értékek létrehozásában, az eszmei nevelő munkában és a szocialista életstílus elmélyítésében még jobb, még eredményesebb munkát végezzünk. Napjainknak erről a legfontosabb követelményéről egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk, mindennapi munkánkban ezt állandóan szem előtt kell tartanunk, tovább kell munkálkodnunk a még jobb minőségért, a hatékonyságért és a gazdaságosságért, hogy minden területen további előrehaladást érhessünk el.

Valamennyi törekvésünkben rendkívül ösztönzően hatott ránk a Szovjetunió új alkotmánytervezetének megjelentetése, amely nálunk is rendkívül nagy érdeklődést váltott ki.

A mi figyelmünket elsősorban azok a motívumok kötik le, amelyek a szovjet elvtársakat e tervezet elkészítéséhez vezették. Azoknak a változásoknak a találó jellemzése, amelyeken a szovjet társadalom keresztülment, igazolja, hogy itt nem valamiféle szubjektív okokról van szó, hanem arról a tényről, hogy a Szovjetunióban felépítették a fejlett szocialista társadalmat és ez szükségessé tette, hogy az elért eredményeket a társadalom alapvető jogi gyűjteményében is rögzítsék.

A Szovjetunióban a szocializmus fejlettségének olyan szakaszát érték el, amelynek eredményeképpen egységes társadalmi rendszer alakult ki. Ez a rendszer saját társadalmi és gazdasági alapjain fejlődik tovább és a társadalmi élet minden alapvető szakaszán harmonikusan halad előre. A szovjet társadalom e fejlettségi foka nyilvánul meg az új alkotmánytervezetben. Az alkotmánytervezet tartalma megfelelően fejezi ki a szovjet állam fejlődésében elért új szakaszt, a szovjet nép eredményeit és egyúttal a kommunista építőmunka új feladatait is, amelyeket a jövőben kell megoldani.

Azért is fogadjuk megkülönböztetett figyelemmel az új alkotmánytervezetet, mert abban rendkívül világosan tükröződik a szocializmus valódi lényege, népiessége, demokratizmusa, humanizmusa és békejellege, s egyúttal kifejezi a

legfontosabb célokat is, elsősorban a szocialista demokrácia elmélyítését.

Az új alkotmánytervezet ismét meggyőzően bizonyítja a szocialista társadalmi és állami rendszer valódi s nem formális demokratizmusát. Világosan igazolja, a szocialista demokrácia lényege az, hogy a széles néptömegek hazájuk gazdái és urai, s ezeknek a tömegeknek a kezében van az állami és a gazdasági hatalom, ők döntenek minden fontos társadalmi és politikai kérdésben s a gazdasági fejlődés eredményeit az egész társadalomnak, a társadalom valamennyi tagjának további előrehaladása érdekében kamatoztatják.

Ezek a tények meggyőzően és világosan mutatják a burzsoá és a szocialista demokrácia közötti alapvető különbséget és egyúttal rávilágítanak a burzsoá demokrácia korlátoltságára. A burzsoá demokrácia ugyan szavakkal hirdeti a demokratikus jogokat és szabadságot, amelyeket a nép harcolt ki a burzsoáziától, de ezeket a jogokat a magántulajdon sérthetetlensége és a burzsoázia politikai hatalma által megvont határok közé szorítja. A kapitalista társadalomban az emberek ugyan választhatnak, de az ország igazi ura a burzsoázia: a dolgozók ugyan követelik, hogy részt vehessenek a gazdaság irányításában, ám a monopóliumok, a magántulajdonosok döntenek. Ugyanez a helyzet a polgárok szabadságjogaival kapcsolatban is.

A Szovjetunió új alkotmánytervezete igazolja, hogy a szocialista társadalmi rendszer nemcsak állampolgári jogokat és szabadságokat biztosít, hanem olyan alapvető társadalmi-gazdasági jogokat is, mint a munkához, a művelődéshez, az egészség védelméhez, a pihenéshez, a lakáshoz stb. való jog. Bizonyítja, hogy ezeket a jogokat nemcsak kinyilatkoztatják, hanem a valóságban biztosítják is. A szocialista alkotmány megteremti a nép, a nemzetek és a nemzetiségek demokratikus jogait és szabadságát. Rögzíti a demokratikus elveknek a továbbfejlesztését célzó utakat és eszközöket is az összes állami szerv és intézmény tevékenységében, valamint biztosítja, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben bekapcsolódhassanak az állami és társadalmi ügyek irányításába.

A szocialista alkotmány tehát olyasmit szavatol, amit egyetlen kapitalista társadalom, nem is akar és nem is biztosíthat polgárainak. Az új alkotmánytervezetnek éppen ez a reális tartalma óriási érdeklődést vált ki a néptömegekben mind a Szovjetunióban, mind a többi szocialista országban és a Nyugaton élő haladó gondolkozású egyénekben is.

Az új alkotmánytervezet minket Csehszlovákiában is serkent. Megerősíti meggyőződésünket, hogy helyes úton haladunk a társadalom és a szocialista állam fejlesztésében okkor, amikor a szocialista demokrácia mind hatásosabb érvényesítésére törekszünk.

Az új alkotmánytervezetben visszatükröződik a szocializmus lényege, békepolitikája. Ezzel kapcsolatban óhatatlanul eszünkbe jut, elvtársak, hogy ez Októberi Forradalom szülte új állam első dekrétuma a békéről szóló dekrétum volt. Ezzel a szovjet kommunisták gátat vetettek az imperialisták által szított első világháború tömegpusztításainak. A békedekrétum és pártjának nyilatkozatát juttatta kifejezésre, amelyet napjainkban oly egyszerűen és hatásosan fejezett ki Brezsnyev elvtárs, amikor azt mondta, hogy az ember leg alapvetőbb joga az életre, a békére való jog.

ANÍTÁSÁHOZ

3