A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-02 / 26. szám
Olvassa, figyelemmel kíséri a Hét nagy képes rejtvényversenyét? Rendszeresen megfejti, beküldi a kérdéseket? Versenyfeltételek a Hét 19-20. számában! AKIK A KÉRDÉSEK 60 SZÁZALÉKÁT HELYESEN MEGVÁLASZOLJAK, AZOK KOZOTT ÉRTÉKES DIJAKAT SORSOLUNK KI NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYÜNK DIJAI: 1. Kéthetes utazás a Szovjetunióba, két személy részére (1978-ban) 2. Színes tévékészülék 3. Automata mosógép TOVÁBBI TÍZ DÍJ ÖSSZESEN 10.000 KORONA ÉRTÉKBEN KÜLDJE BE IDŐBEN A MEGFEJTÉSEKET! SZÁMONKÉNTI BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ HÁROM HÉTI május 9-én Európában véget ér a második világháború. A Szovjetunió legyőzte a fasiszta Németországot és több európai államot felszabadított a fasizmus igája alól. A szovjet emberek visszatérhettek a békés építő munkához. Az első és legfontosabb feladat magától értetődően a háború okozta károk helyreállítása volt. A fasiszták a Szovjetunió 1710 városát és 70 ezer faluját rombolták le, nem beszélve a felrobbantott hidakról, vasutakrói és további jelentős anyagi károkról. A történelem nem ismer még egy országot, amelyik annyi szenvedésen ment volna keresztül, mint a Szovjetunió. A háborúban elveszítette lakosságának egytized részét. Az ellenség a tetemes veszteség ellenére sem tudta térdre kényszeríteni. Még dörögtek a fegyverek, amikor 1944 őszén az SZKP KB és a szovjet kormány határozatot fogadott el az egyes háborús megrendelésekre gyártó üzemek békés célokra való átállításáról. A szovjet emberek számára a háború befejezésének éve a békés építésre való áttérés éve is volt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1946 márciusában jóváhagyta a negyedik ötéves tervet, amelyben jelentős helyet foglal el a háborús károk helyreállítása. Az ezekre az évekre tervezett beruházások felét felújítási munkákra, valamint az energetikai ipar újjáépítésére irányozták elő. Ugyanis az egész népgazdaságot érzékenyen érintette a szén, az olaj és a villamosenergia hiánya. A szovjet nép hozzálátott új ipari létesítmények építéséhez és új olajmezők feltárásához. Még az olyan természeti csapás, mint az 1946-os szárazság és a nyersanyaghiány sem gátolhatta a háborús károk gyors felszámolását. Az újjáépítés ütemére jellemző, hogy az ipari termelésben már 1948- ban túlszárnyalták a háború előtti szintet. A Szovjetunió ellenségei abban bíztak, hogy a mérhetetlen károk és a népgazdaság felújításához évtizedekre lesz szüksége a szovjet államnak. De még így sem lesz képes megbirkózni az újjáépítés nagy feladatával amerikai kölcsönök nélkül. A szocialista mezőgazdaság fejlesztése szintén nagy erőfeszítéseket igényelt. Tudni kell, hogy a háború előtt azok a területek adták a mezőgazdasági termékek felét, amelyeket a fasiszták megszállva tartottak. A fasiszta megszállás ezeken a területeken 98 ezer kolhozt, 18 076 szovhozt és körülbelül 3 ezer gép- és traktorállomást tett tönkre. A kolhoz- és szovhoztagok előtt teljes bonyolultságával jelentkezett a termelés felújításának feladata, hiszen a szovjet állam csupán 20 milliárd rubelt tudott folyósítani a mezőgazdasági termelés felújítására. Az újjáépített ipar sem tudott elegendő gépet biztosítani a termelés megindításához. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés növekedése 1947- ben már lehetővé tette az élelmiszerellátás kötött rendszerének megszüntetését, s a negyvenes évek végén lényegesen kevesebb dolgozóval elérték a háború előtti termelés szintjét. A negyedik ötéves terv éveiben a nemzeti jövedelem a tervezett 38 százalékkal szemben 46 százalékkal növekedett, s évente 20 millió négyzetméter lakóterületet adtak át rendeltetésének, 112 új főiskola kezdte meg működését, és 1950-ben 880 főiskolán 1247 ezer hallgató tanult. Már az eddig elmondottak is minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a szovjet nép a nélkülözés és lemondás ellenére is lépésről lépésre felszámolta a rettenetes pusztítás következményeit és fokozatosan megteremtette a szocialista társadalom továbbfejlesztésének feltételeit. Ott folytatta az építést, ahol a Nagy Honvédő Háború kezdetén félbeszakította. Ekét kovácsolt a kardból, amellyel a szocialista hazát védelmezte, de egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy készen álljon mindenféle támadással s azokkal szemben, akik atomzsarolással léptek fel ellene a második világháború után. Az SZKP vezetésével a Szovjetunió népei folytatták a fejlett szocialista társadalom anyagi és gazdasági bázisának megteremtését. A Szovjetunió életében és történetében mindig is fontos határkövet jelentettek az SZKP kongresszusai. Az 1952-ben megtartott XIX. kongresszus, majd a történelmi jelentőségű XX. kongresszus feladatul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. Ezekben az években az SZKP KB egész sor jelentős szociális és gazdasági intézkedést foganatosított a népgazdaság gyorsabb fejlődése és a nép életszínvonala emelése érdekében. Az ötvenes évek elején tovább folytatódott az ország villamosítása, mint az ipar fejlesztésének alapja. Építeni kezdték a Káma, Volga, Don és Dnyepr folyókon a vízi erőműveket, a Volga—Don csatornát s ezzel együtt a kujbisevi és a sztálingrádi vízi erőművet. Az ipar nagy teljesítményű gépek gyártásával járult hozzá e gigantikus építkezések gyorsabb befejezéséhez. Például a szverdlovi Uralmas üzem lépegető exkavátora egy év alatt annyi földet mozgatott meg a Volga—Don csatorna építésénél, mint amennyit egy 171 tagú brigád ötszáz év alatt mozgatna meg. 1955-ben a bratszki vízi erőmű építését is megkezdték. Az ötvenes évek iparosítási ütemére jellemzők, hogy az 1956 —58-as években naponta 2—3 új ipari létesítményt adtak át rendeltetésének. 1958-ban az iparban körülbelül 20 millió munkás dolgozott. Kilencmillióval több, mint 1940-ben. Ekkor egy hónap alatt termelt annyit az ipar, mint a cári Oroszország az 1913-as esztendőben. Az ipar fejlesztésével párhuzamosan fejlődött a mezőgazdaság is. A legfelsőbb pártszervek a mezőgazdasági termelés növelése érdekében intézkedéseket hoztak a felvásárlási árak emelésére, a gép- és traktorállomás megszüntetésére, gépeiknek a kolhozok és szovhozok számára való eladására. Ebben az időben majdnem egymillió szakember vállal munkát a szocialista nagyüzemi gazdaságokban. A helyes intézkedések eredményeképpen növekszik a gabonatermelés. 1958-ban már 51 százalékkal több gabonát takarítanak be (134 millió tonnát), mint 1953- ban. Ne felejtsük el azonban: e rekordterméshez az is hozzájárult, hogy 1953- ban megkezdték Kazahsztán és Nyugat- Szibéria szűzföldjeinek feltörését, a megművelését. Így 13 millió hektárral növelték a szántóterületet. 1959-ben az SZKP XXI. kongresszusa értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt időszakot, a szocializmus építésében elért eredményeket, és azt a következtetést vonta le, hogy a Szovjetunióban végérvényesen győzött a szocializmus. A szovjet nép sikeres építőmunkája s a társadalomban végbement változások következtében a Szovjetunió a fejlett kommunista társadalom felépítésének útjára lépett. A következő évek feladatait a kongresszus abban határozta meg, hogy ki kell építeni a kommunista társadalom anyagi-műszaki bázisát, fejleszteni és tökéletesíteni kell a szocialista társadalmi viszonyokat, s az embereket a kommunizmus szellemében kell nevelni. 1961-ben az SZKP XXII. kongresszusa jóváhagyta a kommunista társadalom építésének programját. A program abból indult ki, amit V. I. Lenin, a szovjet állam megalapítója mondott, hogy a kommunizmus építését csak akkor lehet megkezdeni, amikor a szocializmus már mély gyökeret eresztett a társadalomban. A kongresszus programja azt is hangsúlyozza, hogy a kommunizmus minden nép számára egyenlően biztosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és boldogságot. A párt és a nép fő feladatának tekintette a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának a megteremtését, a termelőerők legmagasabb fokának az elérését, az ország villamosításának a befejezését, a vegyipar fejlesztését, a tudomány és a termelés közti legteljesebb összhang megteremtését, a dolgozók még magasabb kulturális színvonalának elérését. E program meghirdetésétől csupán másfél évtized telt el. S aránylag rövid idő alatt hatalmas eredmények születtek a' nemzetgazdaságban, a művelődés és a kultúra területén. Az ötéves tervek sikeres teljesítése mélyreható változásokat idézett elő a társadalomban. Átadták rendelte-Új lakónegyed Vilniusban, a Litván Szocialista Köztársaság fővárosában 8
