A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-31 / 52. szám
KULCSÁR FERENC versei: Hétszer hetvenhét beszédű Szült egy asszony szivárványnak, hét színben hétszer mindent lássak, hét színt hétszer szétszedjek, hetvenhétszer dideregjek. Az volt Az volt az álmom, az életet élem — az élen. Tudjam a törvényt, azt az árvát, szült hetvenhét márványtáblát. Estem így is majd örökre hetvenhét hűvös körökbe. De vagyok immár bejelentve hetvenhétszer jelenembe. Többszáz napot a forgó évben vártam e beszédre ébren. De az álmom életté lett: élek, élek, élek, élek. És az élek vágnak, vágnak. Mennye-pokla van a vágynak. Mire minden megvalósul — félek. Sziklák, vasak, kemény élek — élek. S ma már a kozmosz hava hull fehér-kimondatlanul. Találnak olykor lepkék alva, és társak magas sziklán ülve. S folytatása hét beszédű, hétszer hetvenhét élű minden ilyen költeménynek. Hetvenhétszer nézzed, nézzed. Átváltozások A metamorfózis hegedűi köztem és közietek mit is muzsikálnak? Vonó-ágai töredeznek az önnön lombjába csukott fának. Sehol egy madár. Szárnyai nagy sötét felhők az arcomon átgördülő földi éjszakának. Kis csillagok tollazatán: röpülni nem — mit és mire vágynak? (Álomra gondolok s hegedűk fatörzse ropog — mint aludjak? Madár sehol. Némán buknak a meteorok alá s odább a hold huhog — hangja lágy: siralmait folyó hordja, gally suhint le a habokra s a láp gyomra felbrekeg: titkos mint az egyszeregy.) A metamorfózis hegedűi égen, földön is muzsikálnak: köztem és köztetek töredeznek vonó-ágai a fáknak. ÓLOMflNTÉS ÉS PETÁRDÁK SZILVESZTERI SZOKÁSOK, BABONÁK Szilveszter, Újév... A földkerekség minden zugában ünnepelnek az emberek, elbúcsúznak az óévtől, az 1977-es esztendőtől és vidáman, pohárcsengés közepette köszöntik az újat, az ismeretlent, a reményteljes 1978-as évet. Amióta a keresztény időszámítást feltalálták, különös, varázslatos jelentőséget kapott az óesztendő utolsó napja, Szilveszter és a rákövetkező Újév. Számtalan babona fűződik ehhez az ünnephez, hiszen az emberek szerettek volna a jövendőbe látni, szerettek volna betekinteni sorsukba, és bizony még ma is akadnak olyanok, akik különböző jelekből akarják kiolvasni jövendőjüket. Az egyik ilyen világszerte elterjedt babonás szokás az ólomöntés. Ez eleinte tréfás szórakozás volt, amíg hozzá nem tapadt a babona, amíg a szerény játékot titokzatos ködbe nem burkolta a misztikum. Szilveszter éjjelén majd minden háznál ólmot öntöttek falun a fiatalok. A megolvadt fémet vízbe csöpögtették s az így kialakult különös figuráknak az árnyképét falra vetítették. Ezekből aztán különböző jeleket igyekeztek kiolvasni. Csak fantázia kellett hozzá. Egész rendszere volt a figuráknak, mindegyiknek más-más jelentőséget tulajdonítottak. Például a csillag szerencsét jelentett. A kereszt bánatot, fájdalmat, a zsák gazdagságot és így tovább. Egyes helyeken betűket véltek kiolvasni a figurákból, ebből aztán megjósolták, mi lesz a keresztneve a lány vagy a legény jövendőbelijének . . . Ahány ház, annyi szokás, mindenütt másképpen magyarázták ezeket a kis ólomfigurákat, egy azonban bizonyos, a jövőjét nem tudták senkinek megjósolni. Akadnak bőven más babonás szokások is. Sok helyen például azt tartják, hogy ha az ember pénzt ad ki az új esztendő első napján, akkor egész esztendőben rájár a rúd és bizony gyakran kell majd a zsebébe nyúlnia. Viszont, aki Újév napján későn kel fel az ágyból, az egész esztendőben lusta marad ... A koránkelők ugyanakkor frissek maradnak egész éven át. Némely vidéken azt tanácsolják az öregasszonyok a fiatal lányoknak, hogy Újév hajnalán surranjanak ki a tyúkólhoz, és lessék meg a kakast az első kukorékolásnál. Figyeljék meg jól, hogy mely oldalra fordítja a kakas a fejét, mert amerre a kakas néz, a leány arról az oldalról várhatja jövendőbelijét. . . Micsoda gyermeteg babonák voltak ezek. A mai felvilágosult ember csak mosolyogni tud a régi dajkameséken. Az érdekesség kedvéért megemlítünk néhány külföldi szokást is. Németországban például kéményseprők járnak Újév reggelén házról házra, hogy az embereket megérintve szerencsét hozzanak nekik, természetesen megjutalmazzák őket jól szolgálatukért. A szilveszteri-újévi petárdasütögetés szokása, mely már nálunk is elterjed", Olaszországból ered, ahol azonkívül rengeteg ócska holmit dobálnak ki a házak ablakaiból az utcára, s aki nem vigyáz, annak bizony könnyen betörik a fejét. Az angolok Szilveszter éjjelén körbefogóznak, és énekelve köszöntik az új esztendőt. Svájcban a férfiak riasztó maskarákba öltöznek és így járják a falvakat, hogy elijesszék a rossz szellemeket. A skandináv államokban nagy tűzijátékot rendeznek szilveszterkor, s a kikötőkben megszólalnak a hajókürtök, jelezve az új év megérkezését. Minden országban, minden tájon másképpen ünnepelnek az emberek, a babonás szokásokon túl azonban egy bizonyos: mindenki szerencsét, békét, boldogságot vár az új esztendőtől, ezt várjuk mi is mindannyian és erre ürítjük poharunkat az 1978-as esztendő első perceiben. DÉNES GYÖRGY 11
