A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-24 / 51. szám
r FOTO: PRANDL SÁNDOR ÉS ARCHÍV A zongora őse tulajdonképpen minden sokhúrú és billentyűs hangszer. Régmúlt időkből származó, közvetlen elődjei közül hadd említsük meg a tizenkettedik században kialakult clavichordot, melynek a billentyűkre keresztben futó húrozatát még fémérintő hozta rezgésbe, elvégezvén egyúttal a húrrövidítés funkcióját is. A később kialakult clavicembalo húrjai a billentyűzettel párhuzamosan futottak; a napjainkban használatos pianino őse pedig a már függőleges húrozású clavicytherium. E hangszerek közös fogyatékossága volt, hogy nem lehetett rajtuk erősen is és halkan is játszani. Az ezt a célt szolgáló kalapcsácsszerkezetet B. Cristofori szerkesztette 1710 körül. A pedál, a későbbi repetáié szerkezet alkalmazása az Érard-testvérek nevéhez fűződik. Természetesen, a fejlődés ezzel nem állt meg, hiszen a korabeli zongorakészítők fokozatosan bevezették a kereszthúros rendszert, a húrokat feszítő öntöttvas keretet, a hármashúrozást s a hórfapedált és még sok egyéb, ma már természetesnek tűnő vagy akár már továbbfejlesztett újdonságot is. Itt, Hradec Královében 1864-től napjainkig kereken 250 ezer pianino és nagyzongora készült! A gyári dokumentáció erre vonatkozóan pontos adatokat őriz, és mire ezek a sorok megjelennek, Dolezal igazgató egy meghitt ünnepség keretében a csökkent látású gyerekek prágai zeneiskolájának már át is adta a Petrof-üzem ajándékát: a gyárban készült negyedmilliomodik zongorát. Szakembernek sem kell lenni ahhoz, hogy valaki megértse: a zongorák készítése tulajdonképpen nem itt az üzemben, hanem jóval túl a gyárkapun, a sumavai hegyekben kezdődik . .. Végigsétálni az erdőn és rövid szemlélődés után megállapítani, hogy melyek lesznek azok a fák, amelyek a legalkalmasabbnak tűnnek a húrokat feszítő öntöttvas vagy páncélkeret hátlapjául szolgáló rezonációs deszka előaállítására — ehhez tényleg nagy gyakorlatra van szükség. Hasonlóképpen Szemelik ki a húrozatot borító faszekrény készítéséhez szükséges fát is, hiszen mind az utóbbi, mind a rezonációs deszka döntő, sőt, meghatározó befolyással bír a leendő zongorában születő hangok minőségére. Már műhelytitkot árulok el azzal, ha elmondom, hogy ezekre a célokra a körülbelül 900 méternyi tengerszint feletti magasságban nőtt fenyők a legalkalmasabbak és minél több az ilyen sudár törzsű fa évgyűrűje, annál nagyobb az értéke. A kivágás és a nyers feldolgozás után további kéthárom évig szárítják még ezt a fát és csak azután hasznosítják. A zongora húrjait mintegy tíz tonna összsúllyal feszítő-húzó öntöttvas keretet az orlicei gépgyárból kapja a Petrofüzem. Hradécon már csak sárgásán aranyló bronzoldattal vonják be. A kalapácsszerkezet készítése és elhelyezése többnyire fürge asszonykezek feladata, majd a manuális munka utolsó szakaszaként minden zongora „névjegye": a billentyűsor kerül a helyére. Ezután már „csak" a többszöri hangolás és a zongorahangok tónusának csiszolása — az intonálás következik. Most kész a zongora, de fúrógéptől és csiszolószerkezettől eltekintve, a gyártási folyamat mindvégig kézzel, a zongoragyáriak említett ügyességével és nemzedékről nemzedékre szálló petrofi szívvel készült. Karácsonykor számtalan családban ősi szokások, hiedelmek kelnek életre, számtalan ember ajka nyílik dalra, számtalan családban zongoraszó csendül . . . Ha majd a béke és szeretet, a hála ünnepén végigszaladnak ujjaid zongorád billentyűsorán, gondolj egy pillanatra e csodásán zengő hangszer készítőire is! Megérdemlik. 13
