A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-17 / 50. szám

AZ ALAPŰLTÉSEK Azsúrozásnál az alapanyagból egy irányba kihúzunk bizonyos számú egymás melletti fonalat. A vissza­maradt fonalakból a kelme szélétől kiindulva, jobbról balfelé fordított tűnkre emelünk hármat vagy négyet (de mindig azonos számút) és hímző­fonalunkkal átcsavarjuk. Majd há­tulról előre, az alapanyag színén két-három fonalnyi mélységben a szegélybe öltünk és hímzőfonalunkat feszesre húzzuk. Mindig a kelme visszáján dolgozunk. A munka me­nete balról jobbra halad. (1. ábra) Szélszegés és sarok kidolgozás. Azsúros szegésnél az alapanyag szé­leit V2 cm-re visszahajtjuk a fonák oldalára, leférceljük s még egyszer visszahajtjuk. Itt egy szálat húzunk ki, de csak a sarkok kereszteződési pontjáig. A többi szövetszálat, ahol a szegély áttört része lesz, nem köz­vetlenül a sarok határán nyírjuk el. A kihúzott szálak által keletkezett négyzet alakú lyuk két oldalán az elvágott szövetszálak szabad végeit behajtogatjuk és apró levarró öltés­sel eldolgozzuk. (2. ábra) Az egyszerű létraazsúrt sokféle­képpen mintázhatjuk, ha egyes fo­nalcsoportjait összeerősítjük, vagy egymáson átfordítjuk és hímzőfonal­lal az új helyzetet rögzítjük. Ha olyan mintát választunk, hogy az egymás melletti csoportokat fe­lezni kell, az első sor varrásánál páros számú fonalat fogunk össze, hogy azokat a második sorban meg­felezhessük. Rajz, szöveg: FÜLÖP MÓNIKA (Kontár Gy. felvételei) ★★★★★★ ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★-* * £ á] J] M **★★*★★★ ★★★★★★★★★★★★★★★*★★★★*★ IHÁSZ GÁBOR A név nemcsak a pop­zene kedvelőinek, hanem a labdarúgás szurkolói­nak is ismerősen hangzik. Néhány évvel ezelőtt a Budapesti Vasas színeiben játszott egy kiváló hátvéd — Ihász. Kálmán, és egé­szen a válogatottságig vit­te. De volt egy Ihász II. is ugyanabban a csapatban. Igaz, egészségügyi okok­ból csak rövid ideig, ám nem csalás és nem ámí­tás: ez az Ihász II. nap­jainkban Magyarország egyik legnépszerűbb zene­szerző-énekese. Kis srác korában élt­balt a futballért, a Vasas ificsapatában játszott, és tizen hatszor tagja volt a magyar ifjúsági labdarúgó válogatottnak. Aztán be­került a Vasas felnőtt csa­patába is, amely akkor fénykorát élte. Huszonegy éves korá­ban, 1967-ben az orvos szívpanaszok miatt lepa­rancsolta a pályáról. A zenében keresett vigaszta­lást. Még ugyanabban az évben megírta első dalát, melyet Szécsi Pál adott elő nagy sikerrel. Ezt kö­vették a többiek: Majd megfordul a szél, Felhők felett mindig kék az ég, Hogyha én lennék a fény. Hol vár engem, Elcserél­ném én a világot, Mióta egyszer, Hidd el, Válaszolj nekem. A legutóbbi Met­ronóm táncdalfesztivál egyik legsikeresebb szá­mának, a Múlnak a gyer­mekévek, c. dalnak is ő a szerzője. Természetesen, több tu­cat más számot is írt még, mi csak a legnépszerűb­beket soroltuk fel. Becs­vágyát, tehetségét dicséri, hogy önerőből tanult meg gitározni és zongorázni. És végül egy jó hír a rajon­góinak: a közeljövőben je­lenik meg első nagyle­meze. Kép és szöveg: PALAGYI LAJOS 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom