A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-10 / 49. szám

MM ki még nem látott autógyárat, an­­nak bizony meg kell erőltetnie a képzelőerejét, hogy megközelitő­■ leges képet alkothasson arról a hatalmas ipari-műszaki appará­­tusról, melynek legvégső részle­­gén rövid percekkel mérhető idő­■ közökben gurulnak le a szerelő­* szalagról az új személygépkocsik. Harmadszor fordulok meg a Mladá Boleslav-i Autógyárban, de bizony a gyár méreteinek megsejtéséhez ezúttal is szükségem van a képzelöeröre. Mert hiába tekintek szét az óriási szerelőcsarnok tetejéről, a gyár széleit így sem lá­tom. Úgy mondják, a város és az autógyár terüle­tének méretei egymással vetekszenek. Mladá Bo­­leslavot több mint hetvenezer ember lakja, az autó­gyárban több mint tizenhatezren dolgoznak. Nem mondom, csinos adatok. Ennél csak az lehet érde­kesebb, hogy a szerelőcsarnok tetőszerkezete Közép- Europában a legnagyobb, egyelőre hasztalan lenne keresni a párját. Kiszámították, hogy az ezeréves Mladá Boleslav történelmi városrésze kényelmesen elférne alatta. Alátelepiteni persze senkinek sem áll szándékában, ahelyett inkább gondosan karbantart­ják a műemlék-értékű városközpontot, a szerelőcsar­nokban pedig két műszakban gyártják a legújabb típusú Skoda kocsikat. Közben persze az új város is épül, terjeszkedik — talán az országos átlagnál is lendületesebb ütemben. Ennek magyarázatát az ot­taniak szerint talán a város és az autógyár szerves, testvéri egységének szövevényeiben kéne keresni, pontosabban az egység által determinált gondolko­dásban. Nem véletlen, hogy a párt 1960-as kong­resszusán kitűzött lakásépítési programot itt követ­kezetesen megtudták valósítani s egy évtized lefor­gása alatt ennek eredményeképpen Mladá Bo­­leslavban harminc százalékkal emelkedett a központi fűtésű és húsz százalékkal a fürdőszobás lakások szá­ma. Az e tízéves időszak befejezte óta eltelt hét esztendő alatt ugyancsak rádupláztak az eredmé­nyekre. Mindezt azért említem, hogy érzékeltessem, miért is szeretik annyira a város lakói szükebb pát­riájukat. A város növekszik, fejlődik, terjeszkedik — az elvándorlás ismeretlen fogalom. A munkalehető­ségek, a szociális feltételek a város szükebb és szé­lesebb környékét egyként vonzzák. E tények hátteré­ben pedig nem állanak kiváltságok, preferenciák, de ott áll a teremtő, alakító szellem és energia. N E IO C IP É D Mladá Boleslav a pogányok és keresztények ne­vezetes csatájának színhelyén alapitatott — 973-ban. A város nevét egy évszázaddal később már egész Európa ismerte, hiszen ez volt a cseh kelyhesek mozgalmának központja, úgy is mondták, Rómája. Mindez már a múlté, csaknem a feledésé. A város jelene ma kétségtelenül az autógyár, szocialista iparunk egyik fontos bázisa. Az autógyártás kezdetei itt tulajdonképpen a múlt század első évtizedének kezdeteire nyúlnak vissza. Václav Klement könyvke­reskedő és Václav Laurin mechanikus ekkor nyitot­ták meg Boleslavban apró kis kerékpárjavitó műhe­lyüket, majd néhány évvel később e kibővített mű­helyből kirobogott az első Csehországban gyártott motorkerékpár. A külföldi konkurrencia csak tátotta a száját s néhány év múltán már ezt a típust volt kénytelen utánozni. 1904-ben Laurinék már személy­autót gyártottak, fgy kezdődött. 1965-ben már három percenként gurult ki a gyár kapuján egy új autó. Évente százötvenezer. Ettől kéz dődően hazánk autóiparában szinte forradalmi vpA tozás állott be. A korábban is jónevíi csehszlovák autók rangja és értéke nemcsak idehaza, de a világ­piacon is hirtelen nagyot ugrott, megnőtt a jó Skoda márka tekintélye. Igazolódott a gyár tervezőmérnö­keinek előrelátása, miszerint a jövő korántserrt az akkor nagyon felkapott, hajónyi nagyságú amerikai kocsitípusoké, hanem inkább a kis fogyasztású, kö­zépteljesítményű, emberi méretezésű autóké. A piaci érdeklődés egy évtized folyamán rendkívül megélén­kült — nemcsak idehaza, de számos nyugati or­szágban is. fgy aztán ma Európa legtöbb országá­ban tíz- és százezerszám futnak az ismert és nép- i szerű csehszlovák Skodák. Kétségtelen, hogy ezjek / a típusok nem csupán erkölcsileg tesznek jó szol­gálatot a csehszlovák ipar tekintélyének, de népgaz­daságunk export-import forgalmának egyik számot­tevő bázisát is jelentik. I Persze mondani sem kell, az olvasó így is jól tud­ja, hogy a Mladá Boleslav-i Autógyár azóta teljes mértékben befejezte az említett Skoda-típusok gyár­tását s új ^érmékét hozott piacra. Az új Skodák karrierje tehát megindult. Útjainkon egyre többet látni belőlük, autós körökben egyre több szó esik róluk, s egyré jobbak a vélemények, bár a hozzá­értők, de inkább a hozzáértésben tetszelgők némi elmarasztalót is mondanak róla. Nem sokat értek hozzá, ezért aztán kérdezősködni kezdek, ott az autógyárban, közvetlenül a termelésben. Milyen az új Skoda? Azt mondják,1; jobb mint a régi, s nem csupán azért, mert szebb, divatosabb a külleme. Elsősor­ban a mindennél fontosabb biztonsági szempontok azok, amelyek rangot adnak az új Skodáknak, mert e tekintetben tökéletesen megfelelnek a modern au­tógyártás műszaki követelményeinek s természete­sen a hazai közlekedési és piaci viszonyoknak is. Je-I 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom